AkkuLog

Csoport- és körözvényhívások a GSM-R-ben

A 2018-as esztendőben a jelek szerint a magyar vasúti távközlés újabb lépést tesz előre. A szakterületek végre felhasználókként fognak találkozni a GSM-R-rel. E cikk csupán egy szolgáltatás bemutatását tűzi ki célul, azonban sokszínű rendszert tár az olvasó elé annak rejtett összefüggéseivel.

A VGCS (Voice Group Call Service) hangcsoporthívás szolgáltatás alapvetően olyan kétirányú kommunikációs módot jelent, ahol a csoport egyik tagja beszélhet egyidejűleg a többi taghoz, illetve a beszédjogot bizonyos szabályrendszer keretén belül bárki magához veheti. A VBS (Voice Broadcast Service) körözvényhívás szolgáltatás a csoporthíváshoz hasonló, viszont mindig egyirányú kommunikációs módot jelent, a kezdeményező birtokolja a beszéd jogát, a csoport többi tagja csak hallgatóként vesz részt a kommunikációban.

Jelen cikkben a hangsúly a VGCS csoporthívásra esik, mivel a VBS is hasonló jellemzőket mutat – eltérés esetén természetesen igyekszem bemutatni a különbségeket.

 1. Alapvető tulajdonságok:

A csoporthívás és a körözvényhívás a 2+ fázisban került szabványosításra a GSM technológiában. Amíg a publikus GSM rendszerben ezek a szolgáltatások nem igazán kaptak létjogosultságot, addig a vasútspecifikus célokból fejlesztett GSM-R rendszerben meghatározó szerep jutott számukra.

A csoporthívás előnye, hogy az információ egyszerre több felhasználóhoz is eljut, azok válaszolhatnak a közleményre, visszajelezhetik azt, illetve akár újabb tartalommal bővíthetik az elhangzottakat. Sürgős esetben gyors hívásfelépítésre van lehetőség, a priorizálás némely esetben előjogot is jelent a hálózati erőforrások felhasználásában.

A hazai rendszerben többféle résztvevő vesz majd részt a csoporthívásban:

  • kézi mobil terminálok, mozdonyrádiók,
  • fix, asztali rádiós terminálok (Funkwerk DeskFocX terméke),
  • FTS (Fix Terminal System) diszpécser rendszer állomási és irányítói termináljai,
  • virtuális diszpécserek.

Igény szerint akár PABX résztvevő is konfigurálható a kapcsolatba, de várhatóan az imént felsorolt eszközök fognak megjelenni a csoporthívásban döntő többségben.

Egy csoporthívásban nem törvényszerűen szükséges valós diszpécseri jelenlét. Ha a bizber szakszolgálat szakemberei a szakaszon, állomáson a munkavégzés alatt csoporthívásban, kézi terminálok segítségével beszélik meg a tennivalókat, a munkavégzés előtt vagy után pont-pont hívásban még értekezhetnek bármely diszpécserrel, szolgálattevővel.

Amennyiben a csoport valós diszpécser nélkül marad, a hangrögzítést a hangrögzítő berendezés (BBRC-) által szolgáltatott virtuális diszpécser – egy plusz, passzív kommunikációs ág – biztosítja.

A konfiguráció során tehát virtuális diszpécserről gondoskodtunk, olyan csoporthívásokban, ahol nincs valós diszpécser munkatárs, de a hangrögzítést meg kell oldani, illetve olyan diszpécserrel rendelkező csoporthívásokban, ahol a diszpécser elérhetetlensége, a csoportba való be nem lépése miatt a kommunikáció rögzítése elmaradhat.

A SIM kártyával rendelkező felhasználók ún. Service Subscriber-ként, szolgáltatásfelhasználóként kerülhetnek a csoporthívásba, ami a gyakorlatban a SIM kártyára írt aktív GID-et, illetve a HLR-ben is provizionált, aktivált szolgáltatást jelenti. A fix oldali résztvevők (FTS terminálok, PABX mellékek) viszont hívószámaik alapján kerülnek a csoporthívásba a cikkben később részletezett módon.

A beszédjog megszerzése tekintetében a csoporthívásban résztvevők nem egyenrangúak. A mobil résztvevők, beleértve a fix asztali rádiós terminált is a beszédjogért egymással versenyeznek, miközben PTT (Push to Talk) gombot nyomnak. Egyidejűleg egy mobil résztvevő (SS-Talker) beszélhet a mobilok közül (minkrofonja aktív, hangszórója néma), a többi résztvevő hallgatóként vesz részt (mikrofonjuk némítva, hangszórójuk bekapcsolva). A beszédjogot birtokló mobil felhasználó felé uplink és downlink beszédcsatornát biztosít a rendszer, a hallgatók pedig egy downlink irányú, közös GC (Group Channel) csatornát hallgatnak. (Körözvényhívás esetén a hívásindító marad végig a beszélő pozíciójában.)

A diszpécser oldalnak ezzel szemben bármikor joga van a beszédhez, még akkor is, ha éppen egy mobil értekezik. Természetesen, ha egy csoportban egyszerre két fél is beszél, az zavaró – ezt a kommunikáció íratlan és írott szabályai alapján kell feloldani.

Létezik még a felsoroltakon kívül egy mobil diszpécser kategória, amely SIM kártyával rendelkező olyan mobil résztevőt jelent, amely rendelkezik a fix diszpécseri oldal privilégiumával, illetve akkor is részt tud venni a csoporthívásban, ha az érintett GCA területen kívül, lefedett területen tartózkodik. Ilyen funkció a szállított terminálokkal és hálózattal nem került megvalósításra, a gyakorlati tesztek a DeskFocX asztali készülék egyszerű mobil eszközként való használata felé mutattak.

A VGCS szolgáltatást számos paraméter befolyásolja, de közülük kettő a legmeghatározóbb:

  • GCA (Group Call Area) Csoporthívási körzet,
  • GID (Group Identity) Csoportazonosító.

A GCA csoporthívási körzet lényegében cellák összessége vagy egyetlenegy cellából álló terület. Az adott VGCS hívás a GCA-n belül jön létre, azon belül él. A gyakorlatban GCA lehet például egy állomást lefedő cellák összessége (tolatás esetén) vagy pályaszakaszok celláinak csoportja a vonal mentén (vonatcsoport hívása egy vasúti vonalszakaszon pl. a vonalirányító által). A GCA mint terület a vasúti szakszolgálatok igényei szerint kerül kialakításra.

1. ábra: Csoporthívás fix diszpécser taggal

A csoportazonosító egy 3 digites kód, amely a felhasználó csoportot azonosítja. Az EIRENE SRS aktuális verziója foglalja magába a nemzetközi számozási tervet (9. fejezet). A GID azonosítók egy része nemzetközi, másrészük nemzeti használatra van kiosztva. (Pl. 299 – vonatcsoport vészhívása, 200 – vonatcsoport hívás, 500 – közös tolatási csoporthívás, 501 – dedikált tolatási csoporthívás). A táblázat átlátható módon érzékelteti, hogy a szabvány alkotói közös munkájuk során milyen felhasználói csoportokat céloztak meg, emeltek ki a vasutak csoport jellegű távközlésében. A szabvány egyébként rögzíti a tárcsázási módot is mind VGCS esetén ( 50 <GCA> <GID>), mind pedig VBS esetén (51 <GCA> <GID>).

Csoporthívás kezdeményezésekor a GCA terület összes cellájában a downlink irányú BCCH (broadcast control channel) NCH (Notification Channel) értesítési alcsatornáján a csoportazonosítót a hálózat meghirdeti a mobilok számára, illetve azt is megadja, hogy az adott csoporthíváshoz melyik GC tartozik.

A csoport- és körözvényhívások kialakítása nagyjából 2013 utolsó negyedévében kezdődött el a Kmety utcai, jelen nevén Technológiai Központban. Alapadatként szükséges volt az egyes szakszolgálatok (forgalmi, pályalétesítményi és TEB alegység) diszpécser szintű területi hatásköreinek felvétele. Ezt az adatbázist vetettük össze a rendszert szállító konzorcium országos cella adatbázisával. Vonalanként haladva alakultak ki a „GSM-R vonali rádióként” is felfogható csoporthívások, a helyi egy-két cellát magába foglaló „tolatási körzetek”.

GID GCA hatálya Hívás célja Résztvevők Prioritás VGCS/VBS
200 Hosszabb vasúti vonalszakaszok Vonatok, mozdonyok csoporthívása Vonalirányító, forgalmi szgt., mozdonyrádió 2 VGCS
555 Hosszabb vasúti vonalszakaszok Vonatok, mozdonyok csoporthívása Vonalirányító, forgalmi szgt., mozdonyrádió 2 VGCS
299 Vészhívás Vonatok, mozdonyok csoporthívása Vonalirányító, forgalmi szgt., mozdonyrádió 0 VGCS
500-529 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Tolatási csoporthívás Mozdonyrádió, tolatói kézi rádió, forgalmi szgt., fix rádiós készülékek 2 VGCS
530 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Állomási és biztonsági személyzet elérése Állomási és biztonsági személyzet 2 VGCS
539 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Állomási és biztonsági személyzet elérése magas prioritással Állomási és biztonsági személyzet 1 VGCS
560, 564, 565 Vonalszakaszok az egyes munkaszakaszokhoz igazodva Infrastruktúra-fenntartók Kézi készülékek 2 VGCS
569 Vonalszakaszok az egyes munkaszakaszokhoz igazodva Infrastruktúra-fenntartók-magas prioritással Kézi készülékek 1 VGCS
570 Irányítócsoport Forgalomirányításért felelős csoport Forgalmi szgt., vonalirányító 2 VGCS
579 Irányítócsoport Forgalom irányításért felelős csoport,magas prioritás Forgalmi szgt., vonalirányító 1 VGCS
599 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Tolatási vészhívás Mozdonyrádió, tolatói kézi rádió, forgalmi szgt., fix rádiós készülékek 0 VGCS
620, 621,622 Vonalszakaszok az egyes munkaszakaszokhoz igazodva Távközlő szakszolgálat Kézi készülékek 2 VGCS
630,631,632 Vonalszakaszok az egyes munkaszakaszokhoz igazodva Távközlő szakszolgálat Kézi készülékek 2 VGCS
640,641 Vonalszakaszok az egyes munkaszakaszokhoz igazodva Erősáramú szakszolgálat Kézi készülékek 2 VGCS
680 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Műszaki kocsiszolgálat Kézi készülékek, forgalmi szgt. VGCS
200 Hosszabb vasúti vonalszakaszok Körözvényhívás a mozdonyvezetők felé Mozdonyrádió, vonali irányító 2 VBS
201 Hosszabb vasúti vonalszakaszok Körözvényhívás a jegyvizsgálók felé Kézi készülékek, vonali irányító 2 VBS
300 Irányítói vonalszakaszok Körözvényhívás a forgalmi szolgálattevők felé Vonalirányító, forgalmi szgt. 2 VBS
301 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Körözvényhívás az állomási és biztonsági személyzet felé Forgalmi szgt., kézi készülék 2 VBS
550 Állomások területe, illetve azokon túlnyúlva Körözvényhívás a tolató csapatok felé Kézi tolatói készülék, fix rádiós terminál, forgalmi szgt disp.terminál 2 VBS
600 Irányítói vonalszakaszok Körözvényhívás az infrastruktúra-fenntartók felé Kézi készülékek, forgalmi szgt. 2 VBS

 1. táblázat Tervezett csoport- és körözvényhívások a feltöltött adatok alapján

Természetesen a konfigurációban egy földrajzi körzethez több GID is társulhat. Az állomást lefedő cellákból álló, „helyi” GCA területen valósulnak meg a helyi tolatási csoportok hívásai (500-529 csoportazonosítókkal) vagy az „állomási személyzet” csoporthívásai (GID=530). Ez azt jelenti, hogy egy GCA területen az egyes csoportokba tartozó készülékek felhasználói saját csoportjaikban, más csoportoktól függetlenül, zavartalanul tudnak kommunikálni. (Amíg a csoportok elkülönítésének módszere az analóg rádiórendszerben a csatornaváltás, addig a GSM-R-ben a csoportazonosító használata a felhasználói profilokban. Profilok – lásd később.)

 2. Csoporthívás rádiós szemmel

A magyar GSM-R rádiós hálózat Európán belül is egészen egyedi rádiós rétegstruktúrát képvisel. Az ETCS vonalakon 2 párhuzamos réteg biztosítja a fővonali ellátottságot, így ha az egyik site-on kiesik az egyik réteg, a másik biztosítja a rádiós lefedést.

2. ábra: Fővonali kétrétegű lefedettség ETCS szakaszokon

Nem ETCS vonalak esetén a fővonali cellák egy rétegben fedik le a vonalat.

A fővonali cellák városi környezetben pár km-es vagy leginkább az alatti „hosszúsággal” bírnak a kis frekvenciakészlet legnagyobb újrafelhasználhatósága és a zavartatás csökkentése érdekében. Vidéki környezetben a cellák megnőnek, a 10 km-t közelítik meg.

A bázisállomások általában az állomások területére épültek, s a szemlélő általában szektorsugárzó antennákat lát rajtuk.

Tekintsük meg közelebbről, milyen cellatípusok alkothatnak egy fővonali réteget. Ahogy a 3. ábra érzékelteti, a fővonali cellák konfigurációja alapvetően kétfajta. A legszerencsésebb (3. ábra a.) pont) a pszeudo szektorokból álló cella: igaz, hogy két szektorsugárzót látunk a rajzon, a két irányba sugárzott nyaláb egy cellaként látszik a levegőben. Ugyanaz a frekvenciakészlet, ugyanaz a cellaazonosító minden irányban. Ebben az esetben a bázisállomás előtt áthaladó mobilnak nem kell ún. „cella újraválasztási” (cell reselection) vagy „hívásátadási” (handover) folyamatot lefolytatni. Nincs cellaváltás, hiszen nem lép ki a cella határai alól.

3. ábra Cellák konfigurációja egy rétegben

A 3. ábra b.) pontjában bemutatott cellatípus a szektorizált cella, a két irányban más-más frekvenciakészletet sugároz ki. A két BCCH vivő más-más cellaazonosítóval jelzi, hogy bizony egyik irányban az egyik cella esik, a másik irányban pedig egy másik cella. A két cella határvonalában esik a bázisállomás, ami a mobil számára idle módban cella-újraválasztást, dedikált módban hívásátadást jelent.

A kétrétegű ETCS szakaszokon a 3. ábra celláit a képzeletben meg kell duplázni a párhuzamos 2 réteg miatt.

A hálózatban a fővonali cellákon felül, lokális, egyes állomások területére koncentrált további kapacitáscellákat találunk, illetve egyes épületeket külön beltéri cellák alkalmazásával fedett le a vállalkozó. Ebből is látható, hogy egy mobil élete nem könnyű, tele kihívással, egy nagyobb állomás területén több cella közül kell kiválasztania a kiszolgálót. A hívásátadás és az újraválasztás a mobilitás támogatása miatt elkerülhetetlen folyamatok, a hálózattervezési szempontból viszont előfordulásukat igyekszünk elkerülni. Ennek oka egyrészt a jelzésforgalom minimalizálása, másrészt a cellaváltásból adódó átviteli minőség maximalizálása.

A jelen megvalósításban a hálózat fővonali cellái néhány kivételtől eltekintve két állomás között találkoznak. A rádiós tervező munkáját segítik a régi, még a GSM világból ránk maradt szabályok, melyek lehetőséget adnak egyfajta hierarchikus rend kialakítására a cellák világában. Melyek ezek a lehetőségek?

 2.1. Cella-újraválasztási paraméterek

Csoporthívásban hallgatóként részt vevő mobil un. idle módban megfelelő időközönként egy ún. C2 értéket számít a kiszolgáló és a szomszédos cellákra. A C2 érték számítása folyamatos, de új cellát csak akkor választ a mobil, ha:

  • a C1(kiszolgáló cella) túl alacsony, vagy
  • lefelé irányú (downlink) jelzésátvitel megszakad, vagy
  • a kiszolgáló cella tiltott állapotba kerül, vagy
  • jobb cellát talál: C2(szomszédos cella) > C2(kiszolgáló cella) + CellReselectHysteresis.

(Az első feltétel: a rxLevAccessMin általános hálózati érték, az a minimális cella vételi szint, amelynél már megengedett a hozzáférés az adott cellához. A C1 kritérium a cella vételi szint és a rxLevAccessMin különbsége. Tehát, ha C1 értéke közel 0, a mobil olyan vételi pozícióban van, ahol a kiszolgáló cella vételi szintje a minimális hozzáférési szint közelébe csökkent.

Az utolsó feltételben szereplő CellReselectHysteresis egy pin-pong handovert akadályozó paraméter.)

Amikor a mobil a fenti lista alapján cellaváltásról dönt, az MS listázza a szomszédos cellákat, s mindegyikre meghatároz egy C2 értéket, s a magasabb C2 értékű cellát választja.

A cella-újraválasztás kritériuma:

C2=C1 + cellReselectOffsettemporaryOffset * H (penaltyTime –T)

A képletben látható egy időfüggetlen tényező (cellReselectOffset), amellyel képesek vagyunk az egyes hálózati rétegeket a mobil számára hálózati oldalról súlyozni (2. ábra.Cella1->Cella2). Az időfüggő tényező negatív előjelű, értéke viszont az idővel (T- a mobil utolsó cella újraválasztásától mért idő) csökken. Amint az idő eléri a penaltyTime, „büntetőidő értékét”, nullává válik. Ezt a tényezőt használhatjuk az állomás területén csak áthaladó mozdonyrádiók esetében, mivel ezeket a rádiókat a fővonali rétegen szeretnénk „átkísérni”, s nem szeretnénk, ha a kapacitás cellát választanák. A kapacitáscellákra alkalmazott „büntető idő” a cellát a gyorsan mozgó mobilok számára kedvezőtlenebbé teszik. A kapacitás cellában hosszabb ideig tartózkodók számára a kapacitáscella egyre kedvezőbb színben tűnik az idő múlásával.

Fontos tanulság, hogy a cellaválasztás a mobil eszköz döntése, arról a hálózat ritkán értesül, viszont az előzőekben ismertetett, kisugárzott hálózati paraméterek segítségével az üzemeltető befolyással bír az első pillanatban „önálló” döntésre. (Az eleve elrendelés és a szabadság kérdése – lám örök dilemma.)

 2.2. Hívásátadási paraméterek

Csoporthívás tekintetében a hívásátadás (handover) folyamat segítségével a beszélő módban lévő MS a kommunikációt megszakítás nélkül fenn tudja tartani, miközben kiszolgáló cellát vált.

A magyarországi GSM-R hálózatban többféle hívásátadási elv működik párhuzamosan. Sajnos e cikk keretén belül bemutatni őket képtelenség lenne. A leglényegesebb tulajdonságuk, hogy mindegyik hívásátadási folyamatot a BSC(k) vezérli(k). A kiszolgáló cellából a szomszédosban a mobilt BSC kíséri át, úgy, hogy a szomszédos cellában már előre lefoglalt rádiós erőforrás (uplink és downlink csatorna) várja a mobilt. A hívásátadás a cella-újraválasztáshoz képest gyorsabb folyamat.

 3. Hálózati oldal – GCA rendszer létrehozása

Ahhoz, hogy csoporthívások működjenek, a hálózatban fel kell építeni, illetve folyamatosan menedzselni kell a GCA-k és GID-k rendszerét. A GSM-R első fázisában megvalósult hálózatban a GCA, GID és a fix diszpécseri résztvevők menedzsmentje az RPM (Railway  Provisioning Manager) üzemeltetői OSS rendszerelemen keresztül történik. Az RPM egy könnyebben áttekinthető grafikus felületet nyújt, ahol a szolgáltatásokat átláthatóbb módon tudjuk felügyelni, nem kell pl. az egyes NSS rendszerelemeinek adattábláiban kutakodnunk. Az RPM virtuális világában meghatározott szolgáltatásokat, beállításokat az RPM a rendszerelemek felé közvetíti. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy az RPM segítségével csak a core, a GSM-R központi hálózati elemeit éri el, így a csoporthívás szempontjából fontos MSCS (Mobile Switching Centre Server) mobil kapcsolóközponti szerver. Viszont hiába az azonos adattartalom, a konfigurációt az FTS oldalon külön, RPM nélkül kell biztosítani. Tehát azonos adatbázis két helyen, manuális, ember általi szinkronizációval!)

Mit láthatunk az RPM-en keresztül egy csoporthívásra vonatkozólag? Hogyan történik egy ilyen konfiguráció létrehozása?

Az RPM-ben először egy cellacsoportot (GCA) definiálunk, majd megadjuk a GCA-ban létrehozandó csoportazonosítókat. Egy csoporthívást egy GCA és a GID együttese azonosít. A csoporthívások létrehozásához azonban több paraméter meghatározása is szükséges:

CoO (cell-of-origin): azokat a cellákat adja meg, ahol a GCA-n belül a VGCS indítható mobil oldalon.

Diszpécserek felsorolása és jogaik: ki kezdeményezhet, fogadhat, bonthat.

NO_Activity Timer: a rendszer figyeli, mennyi idő telt el az utolsó PTT gomb megnyomása után, a timer értékének meghaladása után a rendszer automatikusan bontja a csoporthívást – aktivitás hiánya.

Uplink Duration Timer: a PTT gomb megnyomása után a beszédjog birtoklásának maximális ideje.

Prioritás: hívás prioritása [ha a prioritás (pl=2) a rendszerben definiált automatic answer prioritászinttől (pl=3) magasabb, a készülék a beérkező hívást automatikusan fogadja kezelés nélkül]. A magas hívásprioritás jelenthet erőforrás-igénylési elsőbbséget (0-2), a hívásfelépítési idő csökkenését.

4. ábra: VGCS a GCR regiszterben és az RPM-ben

A beállított csoporthívásokat az RPM először a saját adatbázisában rögzíti, majd elküldi a MSCS GCR (Group Call Register) csoporthívási regiszterében, amely ma már egy adattábla a többi között. A 4. ábra hátterében látható az átlátható RPM felület, előtérben pedig egy GCR adattábla bejegyzés a maga nyers formájában. Ugyanaz az adattartalom más-más megjelenéssel.

Mind az MSCS, mind az FTS oldalon természetesen az ismertetett tényezőkön kívül számos paraméterérték befolyásolja még a szolgáltatás működését, de a cél nem a teljes körűség, hanem az alapelvek körvonalazása volt.

 4. Hálózati oldal – MS jogosultságok definiálása

Legegyszerűbben szintén az RPM-en keresztül definiálhatók, viszont a jogokat ténylegesen a HLR (Home Location Register) honos helymeghatározó regiszter fogja tárolni.

Az RPM-ben minden SIM (Subscriber Identity Module) kártya egy-egy felhasználói profilba van sorolva. (pl. tolatási profilba tartoznak azok a SIM-ek, melyek tolatói készülékbe vannak elhelyezve) A profil megadja a felhasználó által igénybevehető szolgáltatásokat, többek között felsorolja azokat a GID-eket, melyek bejegyzésre kerülnek a profilhoz tartozó SIM kártyákra.

A GID-ek egy része aktív állapotba kerül a SIM-re (pl. GID=299 vonali vészhívás), más részüket a felhasználó készülékén aktiválhatja/deaktiválhatja (pl. GID=200 a vonalon közlekedő vonatok), más részük csak tolatási módba lépéskor aktiválódik automatikusan (GID=500/501…599).

Itt megjegyzendő, hogy a tolatási módba lépéskor a „vonali üzem” GID azonosítói deaktiválódnak. Így pl. a tolató mozdonyrádió nem fog reagálni a 299 vonali vészhívásra, csak az 599-es tolatói vészhívásra. Tolatói módból való kilépéskor az 599 deaktiválódik és a 299 GID aktiválódik.

A „SIM profil” RPM-en belüli fogalom, arra szolgál, hogy az üzemeltető a felhasználókat csoportosan tudja kezelni. Miközben egy profilt módosít, felhasználó csoport jogait módosítja. A hálózatban valójában maga a HLR tárolja a felhasználói jogokat. Itt a felhasználókat az IMSI (International Mobile Subscriber Identity) nemzetközi mobil felhasználói azonosító jelöli. A HLR adattábláiban IMSI rekordokat látunk, nem „profilokat”. Az RPM profil a HLR-ben ismétlődés az IMSI rekordok felhasználói jogainak beállításaiban.

A HLR-ben tárolt GID beállítások az MS által indított csoporthívás esetén lesznek fontosak. Az MSCS az 50xxxxxGID vagy 51xxxxxGID hívott számot látván lekérdezi a HLR-t, hogy az MS jogosult-e indítani VGCS vagy VBS hívást.

A SIM-en tárolt GID-ek, melyek kártyaíráskor vagy OTA interfészen keresztül állítódnak be, a csoporthívás fogadásánál lesznek fontosak: az MSCS a BSC segítségével a GCA körzetbe tartozó összes cella BCCH vivőjének NCH (Notification Channel) értesítési csatornáján megjeleníti a csoporthívás GID-ját. Az MS-k látják a GID-t, illetve ellenőrzik SIM kártyájukon annak állapotát. Ha az aktív, csatlakoznak a csoporthívásba.

Fontos megjegyezni, hogy a csoporthívást az MSCS szervezi a GCR tartalma alapján. Azonosítja a területet, a meghirdetendő GID-t, meghívja a csoporthívásba a diszpécsereket, illetve azok jogainak figyelembevételével gondoskodik a csoporthívás indításáról/bontásáról/végződtetéséről diszpécseri szempontból is.

5. ábra VBS, VGCS adatok az MSCS és az FTS rendszerben

Az FTS diszpécserek fizikai terminálokon felvett szerepkörök (role-ok). Minden szerepkörhöz tartozik egy CT7-es hívószám (lásd 4. ábra). Az MSCS csoporthívás létrehozásakor megnézi a GCR regisztert, ellenőrzi, vannak-e meghívandó diszpécseri számok a hívásban. Amennyiben igen – egy SCP (Service Control Point – szolgáltatás vezérlési pont) üzenetváltással egybekötve –, az FTS központon keresztül meghívja a felelős diszpécseri terminált. (Az FTS központ feladata, hogy beazonosítsa azt a fizikai terminált, amelyen a felhasználó a szerepkört felvette.)

 5. Osztott, országhatárokon túlnyúló GCA

Amennyiben két szomszédos ország igényli, létrehozható olyan GCA is, amely az országhatárokon túlnyúlik. Ebben az esetben a közös GCA területbe két hálózat celláit kell bevonni, két MSC-t érint a csoporthívás. Mindkét MSC-ben definiálni kell a GCA-t, úgy, hogy mindegyik MSC csak a saját hálózatának celláit foglalja be a területbe. Az összekötő pont a közös GCA kódja. Az összes (saját és szomszédos országbeli) diszpécser csak egy helyen, az ún. anchor MSC oldalán van nyilvántartva, a másik, az ún. relay MSC a listával nem rendelkezik. Így e tekintetben azt mondhatjuk, hogy az anchor MSC felelős a közös csoporthívás létrehozásában a relay MSC közreműködésével.

A közös GCA öt számjegyű kódja mindig 9-cel kezdődik. A második számjegy az ún. AMNI (Anchor MSC Network Identifier) anchor MSC hálózat azonosító (6. ábra). Pl.:

93xxx – MSC HU az anchor, a szlovén partner pedig a relay

99xxx– a szlovén fél az anchor, a magyar MSC pedig a relay

6. ábra AMNI kiosztása Európában

 6. Tolatási csoporthívás

A tolatási csoporthívás speciális csoporthívás. Az OPS kézi rádiók, a mozdonyrádiók a tolatási módba lépéskor az 500-as közös tolatási csoportban (common shunting group) találják magukat, 500-as csoporthívásokat képesek fogadni.

A közös tolatási csoportba való lépés CT6-os funkcionális regisztrációval nem jár. A készülékek különleges funkcionális szerepek nélkül képesek kommunikálni a csoportba, kvázi egyenrangú félként.

Dedikált tolatási csoportba lépés egy CT6-os FN (funkcionális szám) regisztrációval jár együtt, ilyenkor a készülék menüjének segítségével a felhasználó definiálja a GCA területkódot, a dedikált csoport számát (501–529) és szerepét a csoportban (Y digit: 0-9, pl. Y=0 – tolatásvezető). A belépéskor a hálózatban (SCP) létrejön az MSISDN-CT6 FN hozzárendelés. A készülék indít, fogad a dedikált csoportjának szánt csoporthívást SCP nélkül. Viszont pont-pontban a CT6 FN szám tárcsázásával hívhatóvá válik, mint bizonyos csoport bizonyos funkciója az adott területen (lásd EIRENE számozási rend).

 7. Tapasztalatok a szolgáltatás bevezetése előtt

Szabványos kialakítású eszközök, hálózati node-ok közös együttműködésre való késztetése – habár rendeltetésük kialakításukból következne – nem egyszerű feladat, mint ahogy az évek során kiderült. Számos szoftverjavítás készült a feltárt hibák nyomán. Voltak olyan esetek is, amikor a távoli, fejlesztői laboratóriumi pozitív tesztek eredményeihez képest a valós rendszer más kimenetet produkált.

Kézi rádió, mozdonyrádió szoftver módosítást, érzékenyebb mikrofont eszközöltünk a SAVOX tolatási kiegészítőben. Az FTS diszpécserrendszer hangminősége az elmúlt fél évben sokat javult az előzőleg „készre” jelentetthez képest.

Az elmúlt évek változást hoztak néhány lefedett vonal vasúti forgalmának irányításában, így az ott tervezett szolgáltatásokat újra kell gondolni, mielőtt átadjuk azokat a felhasználóknak. Felhasználók nélkül, a felhasználói igények nélkül a végső állapot elérése nem lehetséges. Közelebb kell jönni a tűzhöz, addig alakítani azt a vasat, amíg lehet.

A GSM-R európaira sikerült, s tapasztaltuk, hogy nem minden úgy működik, ahogy a dolgok megszokott vasútüzemi környezetünkben eddig működtek. S várhatóan nem is tudunk befogadni mindent úgy, ahogy a szabványos működés azt előírja. Vonatszám kezelése, a GSM-R tolatás mind-mind igen összetett, többtényezős kérdés lesz, amit előbb-utóbb meg kell válaszolni.

Válaszokat úgy érdemes kutatni, ha közben közelebb hajolunk, megízleljük az új világot. Bízom benne, hogy a szakterületek ezen az úton olyan technikai megoldásokat találnak, amelyek a munkájukat megkönnyítik.

Kővári Mátyás

A cikk a Vasúti VezetékVilág 2017. szeptemberi számában jelent meg.