A Magyar Szállítmányozók Szövetsége kérésére a Perényi és Bán Ügyvédi Iroda rövid elemzést állított össze arról, hogy vis maior körülménynek tekinthető-e a koronavírus-járvány, valamint az ezzel összefüggő állami és hatósági intézkedések.
A vis maior körülmények bekövetkezésének eltérő jogkövetkezményei lehetnek – attól függően, hogy pontosan milyen tényállásról van szó. Az alábbiakban a magyar jogi helyzetet foglaljuk össze, más (külföldi) jog alkalmazása esetén értelemszerűen eltérések lehetségesek.
Vis maiornak minősülhet az a körülmény, amely az adott személy ellenőrzési körén kívül esik (a körülmény bekövetkezése, illetve elmaradása az adott személy által objektíve nem befolyásolható), ÉS elháríthatatlan. A koronavírus-járvány, valamint az ezzel összefüggő állami, illetve hatósági rendelkezések egyértelműen vis maior körülménynek tekinthetők.
A vis maior legfontosabb lehetséges jogkövetkezményei szerződéses viszonyokban:
1. Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól
A vis maior körülmény a Ptk. értelmében akkor mentesít a szerződésszegéssel okozott kár megtérítési iránti kötelezettség alól, ha az
- a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható,
- és nem volt elvárható, hogy a szerződő fél a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Fontos tehát, hogy a vis maior nem automatikusan és minden esetben vezet mentesülésre: így különösen nem jelent mentesülést a szerződő feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, valamint a kárenyhítési kötelezettség alól.
2. Mentesülés a teljesítési kötelezettség alól és a szerződés megszűnése
Ha a vis maior körülményre tekintettel a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése objektíve lehetetlenné válik, akkor a teljesítés nem követelhető, és a szerződés megszűnik. Ebben az esetben az esetlegesen felmerülő kártérítési kérdéseket az általános szabályok szerint kell megítélni (ld. az 1. pontot, különösen az előreláthatóság lehet fontos ebben az esetben).
3. Speciális szerződéses rendelkezések
Fontos, hogy a szerződő felek a szerződésükben maguk is meghatározhatják, hogy mely körülményeket tekintik vis maiornak, és azokhoz milyen következményeket fűznek (force majeure clause). Erre tekintettel esetről esetre és szerződésről szerződésre is meg kell vizsgálni, hogy az általános jogszabályi rendelkezésekhez képest a szerződés tartalmaz-e speciális kikötéseket.
Gyakorlati példák
Ha a szállítmányozó/fuvarozó a hatósági útzárra vonatkozó rendelkezés közzétételét követően vállal olyan teljesítési határidőt, amely a hatósági útzárra tekintettel nem tartható, akkor a késedelem miatti felelőssége adott esetben megállapítható, mert a vis maior körülmény a szerződéskötés időpontjában előrelátható volt.
Ha a megbízónak azért merülnek fel többletköltségei (=kára), mert a szállítmányozó elmulasztja őt tájékoztatni a vis maior körülménnyel összefüggő, a szállítmányozó által ismert körülményről, akkor ezért a szállítmányozó felel (feltéve, hogy megfelelő tájékoztatás esetén a többletköltségek felmerülése elkerülhető lett volna).
Ha a szállítmányozó/fuvarozó szerződésszegése nincs okozati összefüggésben a vis maior körülménnyel (egyszerűen összecseréljük a különböző megbízók áruit, és rossz címzett részére továbbíttatjuk azokat), akkor az egyébként fennálló vis maior helyzetre hivatkozva nem mentesülhet a felelősség alól.
