Szállítmányozás 2021

Vásárhelyi Árpád: Zajvédelmi megoldások a vasúti teherfuvarozásban I. rész

Egy európai parlamenti meghallgatás során hangzott el, hogy a magas zajterhelés mintegy 30–50 ezer ember halálát okozza évente. A zajterhelések jelentős része a közlekedésből adódik: legyen az közúti, vasúti, légi vagy tengeri. Az Európai Unió már 2002 óta szabályozza a környezeti zajok mértékét, mégsem született meg a szükséges megoldás, mivel az egyes országok zajkibocsátási adatai még mindig nem összehasonlíthatók. Nincs közös definíció annak tekintetében, hogy melyek az elérni kívánt célok, és hogyan lehet elérni azokat. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa – főleg a német példán keresztül – a vasúti teherfuvarozás területén azokat az egyes problémákat és megoldásokat, amelyek a zajterhelés jövőbeli jelentős csökkentéséhez járulhatnak hozzá. (Vásárhelyi Árpád összefoglalóját folytatásokban közöljük. A szerk.)

A zaj évente mintegy 30–50 ezer ember halálát okozza. A megrázó értékeket egy EU-szakértő nevezte meg az Európai Parlament Közlekedési Bizottságának meghallgatásán. A meghallgatással a parlamenti képviselők tisztázni kívánták a közlekedés okozta zajterhelés lehetséges következményeit.[1] A rendelet, amellyel az Európai Unió a környezeti zajt kívánta korlátozni, 2002-ből származik. A néhány konkrét ügyben történt előrelépés ellenére az országonként összegyűjtött adatok gyakran még mindig nem összehasonlíthatók, és ez okozza az alapvető gondot. A tagállamok ambíciója arra, hogy hatékony zajvédelemre kötelezzék magukat és megfelelő eszközöket bocsássanak rendelkezésre a lakosok védelme céljából, erősen különböző, és általánosan hiányzik annak meghatározása, hogy az előírással milyen konkrét célt kívánnak elérni. Az Európai Bizottság szakemberei olyan egységes zajértékelési módszerben reménykednek, amelyet a tagországoknak 2018-tól kezdődően méréseiknél alapul kell venniük.[2]

Az egyes közlekedési fajták okozta zajok – hangsúlyozzák a szakértők – eltérően terhelik az embereket. A repülőgépek zaja keveseket érint, őket azonban nagyobb mértékben. A vasútnál az éjszaka közlekedő tehervonatok okozzák a zajterhelés jelentős részét. A legtöbb embert az utcai – közúti közlekedés által okozott – zaj érinti.[3] Az ezekből származó költségeket a szakértők az unió területén 40 milliárd euróra becsülték.[4] Nyilvánvalóan ennek a becslésnek a metodológiája kétséges lehet, és alapvetően becsléseken és nem mérésen alapszik. Azt, hogy a vasúti zaj betegségeket okozhat, a vonatkozó szakirodalom egy, a témával kapcsolatos értékelése is igazolja – áll a Rheinland-Pfalz-i Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatásában. E tanulmány szerint a következmények közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, az alvászavarok és a stressz. „A zaj korunk egyik legnagyobb környezeti problémája, a Szövetségi Kormánynak ezzel kapcsolatban sürgősen cselekednie kell” – követelte Rheinland-Pfalz környezetvédelmi minisztere, Ulrike Höfken.[5] Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a Mainzi Környezetvédelmi Minisztérium szerint úgy becsüli, hogy a környezeti zaj Nyugat-Európában minden évben több, mint 1 millió egészségben eltöltött emberi életév elveszítéséhez vezet.[6]

Jelentős különbséget kell tenni az aktív és a passzív zajvédelem által nyújtott lehetőségek között. Az aktív zajvédelem megközelítésemben a zaj kibocsátásának a megakadályozását, míg a passzív zajvédelem a már kibocsátott zaj negatív hatásainak korlátozását jelenti. Vasúti zaj témában a berlini Műszaki Egyetem professzora, Markus Hecht az Európai Unió és a vasútipar hiányzó ambícióját kritizálta. A szakma még mindig túlzottan a hang szétterjedésének megakadályozására koncentrál, és túl keveset tesz a zaj keletkezésének megszüntetése ellen. Svájcon kívül Európában egyetlen ország sem követte konzekvensen azt a módszert, hogy a zajt annak forrásánál kell csillapítani. Hecht szinte tanácstalanul kérdezett néhány képviselőt, hogy az EU a vasúti zaj témában miért tesz jóval kevesebb erőfeszítést, mint az Amerikai Egyesült Államok. „Miért vagyunk mi ennyire kevéssé ambiciózusak abban, hogy csökkentsük a gördülőállománynál keletkezett zajt?” – kérdezte.[7]

A közlekedési és logisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrák alapvetően szinte minden területen zajjal járnak. Gondoljunk csak a kikötőkre, a logisztikai központokra, a multimodális átrakóhelyekre vagy a repülőterekre! Nyilvánvalóan ez a körülmény negatívan befolyásolja a lakosság általi elfogadottságukat is, mert természetes és érthető módon senki nem szeretne zajos környezetben élni. Egyre gyakrabban alakul ki lakossági ellenállás a logisztikai létesítményekkel szemben. Az érintettek egyre inkább a zajtól és a megnövekedett forgalomtól tartanak. A logisztikai parkok létrehozása, kialakítása így egyre nehezebbé válik. Az ellenállás feljelentési hullámokban, lakossági kezdeményezésekben és követelésekben nyilvánul meg, amelyek képesek egy beruházást igen gyorsan gazdaságtalanná tenni.

A logisztikai ingatlanok fejlesztői ezért olyan feltételek szem előtt tartásával dolgoznak, amelyek a jó közlekedéstervezést és a zajvédelmet célozzák meg. „Ha az ember előre figyelembe veszi ezeket az intézkedéseket, ezek a teljes beruházás költségét 3 százalékkal növelik” – állítja Udo Büntgen-Hartmann, az Alcaro Invest GmbH logisztikai ingatlanfejlesztő cég ügyvezető igazgatója, a Großbeeren I-IV logisztikai park fejlesztője, mely Berlintől délre található. Ha utólag lenne szükséges ezeket a feltételeket betervezni, sokkal drágább lenne.[8] A tervezés, beruházás során ugyanakkor figyelembe kell venni az építési telekkel, zajvédelemmel és a finanszírozással kapcsolatos kikötéseket. Ehhez építési telekre vonatkozó szakvélemény és zajvédelmi vizsgálat szükséges. Olyan további költségek is keletkeznek, amelyeket a fejlesztő konkrét megbízás vagy hasznosítási szerződés nélkül nem szívesen vállal fel.[9] A zajvédelem során fontos szerepet játszanak a zajvédő falak vagy a földsáncok. Gyakran maguk az épületek szolgálnak zajvédőként. Ahol mégis túl nagy a zaj, ott az úgynevezett passzív zajvédelmi intézkedések segítenek, így például a közvetlen lakossági támogatások annak érdekében, hogy a lakásaik ablakait háromrétegű üveggel láthassák el.[10]

A lakossági akciók ugyanakkor nem mindig érnek célt. A Niesky és Knappenrode közötti vasúti szakasz Kelet-Szászországban mégis bővíthetővé vált a lakossági megmozdulások ellenére. Azok a lakosok, akiknek házai a vasútvonal közelében találhatók, keresetet indítottak a tervezett építkezés ellen. A lipcsei szövetségi közigazgatási bíróság visszautasította a lakosok tervek elleni kereseteit. A bíróság úgy ítélkezett, hogy a vonatkozó szakaszon a zajvédelem kellő mértékben biztosított. A vonalat egy európai vasúti folyosó részeként kétvágányosra szükséges kiépíteni és villamosítani. 2025-ig naponta kb. 170 személy- és tehervonat fog erre közlekedni. A bíróság csupán 11 felperes keresetének adott helyt, akik telkei olyan közel fekszenek a vasútvonalhoz, hogy azt a forgalom el nem várhatóan tűrhetetlenné tenné. Ezeket a területeket a vasúti hálózatüzemeltetőnek (DB) ki kell sajátítania, és kártalanítást kell fizetnie.[11]

[1] „Anhörung: Verkehrslärm kann tödlich sein”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. október 13., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/anhoerung-verkehrslaerm-kann-toedlich-sein (mentve: 2017.04.07.)

[2] „Anhörung: Verkehrslärm kann tödlich sein”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. október 13., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/anhoerung-verkehrslaerm-kann-toedlich-sein (mentve: 2017.04.07.)

[3] „Anhörung: Verkehrslärm kann tödlich sein”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. október 13., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/anhoerung-verkehrslaerm-kann-toedlich-sein (mentve: 2017.04.07.)

[4] „Anhörung: Verkehrslärm kann tödlich sein”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. október 13., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/anhoerung-verkehrslaerm-kann-toedlich-sein (mentve: 2017.04.07.)

[5] „Neue Studie bestätigt: Bahnlärm macht krank”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2015. június 10., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/neue-studie-bestaetigt-bahnlaerm-macht-krank (mentve: 2017.04.07.)

[6] „Neue Studie bestätigt: Bahnlärm macht krank”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2015. június 10., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/neue-studie-bestaetigt-bahnlaerm-macht-krank (mentve: 2017.04.07.)

[7] „Anhörung: Verkehrslärm kann tödlich sein”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. október 13., http://www.dvz.de/rubriken/politik/single-view/nachricht/anhoerung-verkehrslaerm-kann-toedlich-sein (mentve: 2017.04.07.)

[8] „Auf Anwohner zugehen”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2014. november 20., http://www.dvz.de/rubriken/logistikimmobilien/single-view/nachricht/dem-anwohner-entgegengehen (mentve: 2017.04.07.)

[9] „Der Weg zur perfekten Logistikimmobilie”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2014. október 6., http://www.dvz.de/rubriken/logistikimmobilien/single-view/nachricht/countdown-fuer-die-perfekte-logistikimmobilie.html, (mentve: 2017.04.07.)

[10] „Auf Anwohner zugehen”, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2014. november 20., http://www.dvz.de/rubriken/logistikimmobilien/single-view/nachricht/dem-anwohner-entgegengehen (mentve: 2017.04.07.)

[11] Bundesgericht gibt grünes Licht für Ausbau von Eisenbahnstrecke, DVZ (Deutsche Logistikzeitung), 2016. szeptember 8., http://www.dvz.de/rubriken/landverkehr/single-view/nachricht/bundesgericht-gibt-gruenes-licht-fuer-ausbau-von-eisenbahnstrecke.html, (mentve: 2017.04.07.)

 

A tanulmány rövidített formában a NavigátorVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.