KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

Vásárhelyi Árpád: A digitalizáció szerepe a szállítmányozásban I. rész

A szállítmányozás mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor a digitalizáció – csakúgy, mint a gazdaság és különösen az ipar más területein – a szállítmányozásban is jelentős teret hódított. Gondoljunk csak a megrendelésektől az árukövetésen át, a fuvarbörzéken keresztül a szállítólevelekig vagy az elszámolórendszerekig tartó újításokra! Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a digitalizáció szállítmányozásban játszott szerepét, annak eddigi történetét, kihasznált és igénybe nem vett lehetőségeit, illetve jövőbeli várható tendenciáit. (Az elemzést folytatásokban közöljük. A szerk.)

Jelen fejezetben először néhány, a téma részletes áttekintéséhez elengedhetetlen meghatározást sorolnék fel. A szállítmányozás mint önálló vagyoni értéket képviselő fuvarszervezői tevékenység kialakulásának gazdaságtörténeti kezdete a fuvarozói és a fuvaroztatói minőség tömegméretű elválása folyamatának befejeződésével esett egybe. Az árutulajdonos és a fuvareszköz-tulajdonos kereskedők rétegének különválása és az árutovábbítás egyre összetettebbé válása szükségszerűen vezetett a fuvarszervezés mint tevékenység gazdasági értékének megjelenéséhez, majd ezen érték folyamatos növekedéséhez. (Nemessányi és Bán, 2011)

Mai értelemben – ahogyan azt legegyszerűbben a jogszabályi meghatározás alapján közelíthetjük meg – a szállítmányozási szerződés közvetlen tárgya a fuvarozási és egyéb szerződések megkötése, valamint egyéb, az árueljuttatáshoz kapcsolódó tevékenységek elvégzése, azaz egy ügyviteli tevékenység. A szállítmányozási szerződésnek közvetett tárgya is van: maga a küldemény. (Nemessányi és Bán, 2011)

A szállítmányozási tevékenységre való piaci igény évek óta folyamatosan és jelentős mértékben növekszik, úgy helyi, mint globális szinten. A fuvarozási volumenek már meghaladják a rendelkezésre álló infrastrukturális kapacitásokat. (Fraunhofer-Institut für Materialfluss und Logistik,2014) A folyamat már hosszú évek óta tart, és szinte minden iparágat érint, így a szállítmányozást is. A világkereskedelmi volumen és a Föld lakosságának száma folyamatosan növekszik, így a fuvarozásra és szállítmányozásra vonatkozó igény is ezzel együtt nő. (Fraunhofer-Institut für Materialfluss und Logistik,2014)  A globális kereskedelemnek köszönhetően a logisztikai folyamatok egyre komplexebbé válnak, s az egyre bonyolultabb feladatok egyre nagyobb kihívások elé állítják a szállítmányozókat. Az ügyféloldali elvárásoknak való megfelelés a digitalizáció pozitív hatásainak kihasználása nélkül lehetetlen.

A digitalizáció a gazdaság szinte minden területére komoly befolyással bír. Gondoljunk csak a zeneipar vagy a könyvkiadás teljes átalakulására, terjesztési és értékesítési módjainak forradalmi újszerűségére! Az új technológiák forgószélként bolygatták fel a régi, bejáratott struktúrákat: kiadóvállalatok lettek áldozatai a változásoknak, és mind a szerzők, mind az előadók egyre inkább más forrásból kénytelenek bevétel után nézni, mert az eddig a jogkezelő cégeken keresztül könnyen megszerezhető jogdíjak meredeken zuhanni kezdtek.

A digitalizáció ezzel együtt nagymértékben javította a hozzáférést és a transzparenciát. A hozzáférés tekintetében gondoljuk csak arra, hogy ma mennyivel több előadónak jelenhet és jelenik meg kiadványa! Igaz, ezeket egyenként jelentősen kisebb példányszámmal értékesítik, mint korábban. A transzparencia pedig összehasonlíthatóvá tette az egyes árugazdák vagy szolgáltatók árait, termékeit és szolgáltatásait, például az online piactereken keresztül, így növelve a piaci versenyt. A vásárlók ennek eredményeképp alacsonyabb árakon, jobb minőségben szerezhetik be az egyes termékeket. A digitalizáció terjedése nem állítható meg, még akkor sem, ha erre voltak – később elhalt – kísérletek. (A zeneipar több szereplője próbált jogi eszközökkel erőteljesen fellépni a Napster nevezetű platformot működtető vállalattal és annak tulajdonosaival szemben. Ezek a szereplők ugyan perek sorozatát nyerték meg, de ma már tudjuk, hogy bár sikerült a vállalatot ellehetetleníteni, ugyanakkor a folyamat megállíthatatlanná vált.) Egyre több terület lesz egyre mélyebben érintett e tendenciában. A gazdaság digitalizációja olyan, mint az öregedés: az ember panaszkodhat miatta, de feltartani nem tudja. Minden cég és minden cégvezető meg kell, hogy ismerkedjen a témával, s mindenkinek fel kell állítania azt a stratégiát, melynek segítségével hasznosítja a világgazdaság eme forradalmi változását. (Hörbst, 2015)

Az elmúlt években átértékelődött az egy-egy vállalkozás sikeres üzemeltetéséhez szükséges infrastrukturális környezet is. A világ legnagyobb „piacterei” jellemzően nem rendelkeznek saját „hardverrel”: az Ubernek nincsenek saját gépjárművei, a booking.com nem bír saját hotelekkel, az Airbnb nem rendelkezik saját szálláshellyel, az Amazon nem nyitott saját boltokat (bár e tendencia éppen változni látszik), az Ebay nem tulajdonol sem raktárakat, sem készleteket, illetve összehasonlításképpen a legnagyobb tartalomszolgáltatóknak (Facebook, LinkedIn, Google) nincsenek saját maguk által létrehozott tartalmai. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a vállalatok ne hoznának létre értékeket, mert ha nem így lenne, akkor a vásárlók nem fizetnének – valamilyen módon – ezekért a szolgáltatásokért.

Érdemes példának felhozni az autógyártó vállalatokat, melyek folyamatosan keresik a kapcsolatot a napról napra egyre népszerűbb fuvarmegosztó alkalmazásokat fejlesztő szolgáltatókkal. A Toyota például az Uberrel, a VW a Gett-tel, a GM a Lyfttel kötött megállapodást. A járműipar felé mutató együttműködések felsorolásából hiba lenne kihagyni a Fiat-Chrysler és a Google egészen friss, önvezetésre koncentráló társulását, illetve az Apple és a kínai fuvarszervező Didi által nemrég kötött egymilliárd dolláros üzletet. A Volkswagen eközben az Uber-konkurensnek szánt Gett vállalatba fektetett 267 millió eurót. A fuvarmegosztó cég az egyik legfontosabb építőeleme lesz a Volkswagen 2025-ig lefektetett üzleti stratégiájának – jegyezte meg Matthias Müller vezérigazgató. (Logisztika.com, 2016)

Egy elemzés szerint 2025-ig mintegy 1500 milliárd (1 500 000 000 000) dollár sorsa forog kockán a logisztikában, és további 2400 milliárd a társadalom egészében a szektor digitális átalakulása miatt. Vagyis az iparág érdekeltjeinek észre kell venniük a változásokat, és közösen prioritássá tenni a digitalizációs kezdeményezéseket, hogy megadják a lehetőségét a fent említett összegek kiaknázásának akkor is, ha a társadalom egésze többet profitál belőle, mint maga az iparág. De természetesen a szállítmányozás is komoly babérokat arathat le a XXI. századi fejlődésnek köszönhetően, hisz ma sokkal több küldeményt szállítunk, mint bármikor korábban: bármely tetszőleges napon 85 millió csomagot és egyéb küldeményt kézbesítenek világszerte. (World Economic Forum, 2016)

Vajon hogyan vélekednek a digitalizációról az iparág jeles vállalatai és azok képviselői?

„A digitális változás teljes lendülettel betört a logisztikába.” Ez a kijelentés nem egy tanácsadócégtől vagy informatikai vállalattól hangzott el, hanem a Schenker német leányvállalatának (korábbi) vezetőjétől, Hansjörg Roditól. „Az ágazati ismeretek egyre veszítenek fontosságukból – nyilatkozta egy dortmundi konferencián –, sokkal inkább szükségünk van jó ötletekre, informatikai kompetenciára és applikációkra.” Kollégái a Kühne+Nagelnél és az Imperial Logistics-nél egy hónappal később egy másik rendezvényen hasonlóképp nyilatkoztak. Az Imperial Logistics vezetője, Carsten Taucke meg van győződve róla, hogy az olyan felkapott témák, mint a Big Data vagy a 3D nyomtatás jelentős befolyást gyakorolnak majd a logisztikára. Detlef Trefzger, a Kühne+Nagel vezetője pedig kijelentette, hogy a logisztikai cégeknek már most meg kell teremteniük a digitális váltás előfeltételeit. (Semmann, 2015.12.10.) A Kühne+Nagel feje 2015 októberében a 32. Német Logisztikai Konferencián így nyilatkozott: „A digitalizáció számomra nem törés vagy zavar az erőben, hanem átfogó és gyors átalakulás. Hagyományos értékeivel, mint bátorság, kezdeményezőkészség, agilitás és hálózatosodás a speditőrök kitűnő pozícióból indulnak a digitális logisztika terén. (Semmann, 2015.10.29.) A Deutsche Post vezetője, Frank Appel hatalmas lehetőséget lát a digitalizációban és felhasználási lehetőségeiben. Véleménye szerint ennek köszönhetően a produktivitás komoly mértékben növekedésnek indulhat. (DVZ.de, 2016.07.11.) Yvonne Hofstetter Big Data-szakértő meg van győződve róla, hogy 15–20 év múlva bizonyos szakmák egyszerűen megszűnnek, s nagy valószínűséggel ezek közé tartozik majd a fuvarszervező is. Álláspontja szerint ennek hátterében a mesterséges intelligencia nagyfokú használata áll majd.

Valószínűleg a „régi” cégekben sem maradhat minden úgy, mint eddig. Sokkal jobban képzett emberekre lesz szükség, akik tudását folyamatosan tovább kell majd bővíteni, mert a fejlődés rohamléptekkel halad. A munka és a magánélet összemosódik, mert a digitalizálás lehetővé teszi, hogy bárhonnan végezhessük a munkánkat. (Semmann, 2015.12.10.)

„A DB Schenker ügyfelei a korábbinál szélesebb körben használhatnak internetalapú szolgáltatásokat. Ezek közé tartozik az eSchenker app, melynek segítségével nemcsak követni tudják a feladott szállítmányaik útvonalát, de például a konténer hőmérsékletét és a benne uralkodó légnyomást is le tudják kérdezni” – nyilatkozta Rüdiger Grube, a Deutsche Bahn feje. A szakember a digitalizációban fontos új lehetőséget lát, de ezt a lehetőséget meg is kell ragadni, mert a DB Schenker továbbra is a szektor éllovasa és nem sereghajtója szeretne lenni. (Heinrici, 2015)

Hasonló véleményen van dr. Andreas Froschmayer, a Dachser stratégiáért felelős igazgatója. A Dachser számára a digitalizáció igen erős trend – nyilatkozta. Véleménye szerint cége mindig is éllovas volt a digitalizáció terén, mert ez lehetőséget ad arra, hogy a hatékonyságot, a minőséget, a rugalmasságot és a gyorsaságot az értékteremtés folyamatába integratív módon beépítsék, továbbá az on- és offline világot közelebb hozzák egymáshoz. (Koelwel, 2016)

Az elmúlt időszakban igen sok, a szállítmányozás és a fuvarozás jövőbeli terveivel, valamint digitalizációjával foglalkozó tanulmány készült, és ezek száma szinte exponenciálisan nő. Jelen tanulmányomban a digitalizáció szállítmányozásra gyakorolt hatását vizsgálom. Ennek része, hogy csoportosítom az egyes olyan részfolyamatokat, melyek összeköthetőek a digitalizációval, ismertetek egyes technológiai újdonságokat, valamint részletezem azokat az irányokat, melyek relevánssá válhatnak a jövőben a szállítmányozás területén.

A tanulmány rövidített formában a NavigátorVilág 2017. január-februári számában jelent meg.