A nagy nemzetközi szállítmányozócégek mellett a lengyel piacon egy hazai társaságnak is sikerült a legnagyobbak közé felnőnie. A belföldi lehetőségek kimerítése után a RÖHLIG SUUS Logistics elérkezettnek látta az időt a régiós jelenlétük magasabb fokozatra kapcsolására. Így a már korábban megnyitott, elsősorban a tengeri és légi szállítmányozással foglalkozó irodáik hangsúlyosan a közút és a raktárlogisztika felé fordulnak.
– Hogyan lett a lengyel piac fontos cége a RÖHLIG SUUS Logistics?
– A szállítmányozási szolgáltatásokat nyújtó Röhlig céget Brémában 1852. május 1-jén alapította meg Carl Röhlig, amely vállalkozás néhány évtized elteltével irodákat nyitott több európai országban és más kontinenseken is. A kedvező piaci helyzet és az alapítók víziója lehetővé tette a cég zavartalan fejlődését, így az 1960-as évekre a Röhlig felépített egy erős nemzetközi hálózatot, amely az egész világon szolgált ki ügyfeleket. Ezzel a német nemzetközi szállítmányozás egyik piacvezetője lett. A Röhlig a rendszerváltáskor az első adandó alkalommal belépett a lengyel piacra, beszállva egy helyi szereplővel közös vegyesvállalatba. A 2000-es évek elején a német cég üzletpolitikája megváltozott, a Röhlig & Co csoport a tengeri és légi áruszállítás területén megszerzett piaci pozícióinak megerősítésére akart összpontosítani. Az ennél lényegesen szélesebb portfóliót kezelő lengyel céget ezért eladták a vezérigazgató, egyben társtulajdonos partnerüknek, Tadeusz Chmielewskinek. A lengyel cég akkorra már a közúti szállítmányozásban és a raktárlogisztikában is igen jelentős szereplővé vált, ma pedig már a három legnagyobb logisztikai szolgáltató egyike a lengyel piacon, csaknem 300 ezer négyzetméter raktárkapacitással.
– Miként tarthatták meg ezután is a Röhlig nevet?
– Született egy stratégiai együttműködési megállapodás a felek között, amelynek részeként a lengyel cég megtarthatta a nevet is és a Röhlig nemzetközi hálózatában is benne maradt. Ekkor a régiót is felosztotta egymás között a német és a lengyel fél, amely alapján Magyarországon a lengyel cég nyithatott irodát. Ennek szellemében a RÖHLIG SUUS Logistics megkezdte a régiós terjeszkedését: 2015–2018-ban sorra nyíltak az irodák a V4-országokban, valamint Szlovéniában és Romániában is. Ezek jórészt zöldmezős beruházások voltak.
– A magyar iroda mennyire volt sikeres?
– Itthon az alapítást követően a tengeri és a légi szállítmányozás lett a fő profil, alig elválaszthatóan attól, hogy a magyar ügyvezető korábban ilyen háttérrel rendelkezett. Vecsésen indult a tevékenység, amit a reptér közelsége indokolt. A lengyel tulajdonos azonban szerette volna a náluk bevált bővülési modellt alkalmazni a magyar piacon is, így új ügyvezetőt kerestek. Engem tavaly augusztusban talált meg egy lengyel fejvadász, aki elmondta, hogy a RÖHLIG SUUS Logistics szeretné fejleszteni a magyar cég közúti gyűjtőszállítmányozását és raktárlogisztikai szolgáltatásokat is kínálni, első lépésként a közúti szállítmányozást építve fel, majd ezt követően kerülne sor a raktárlogisztikai területre való belépésre. Emellett a tengeri és légi szállítmányozást sem hanyagoljuk el. A magyar cég is megkapta a hozzáférést a német partnercég globális hálózatához, így a távol-keleti, amerikai, dél-afrikai és ausztrál Röhlig-cégek is rendszeresen megtaláltak minket magyar érintettségű feladatokkal, illetve amennyiben a fuvarparitás miatt a magyar ügyfél a fuvardíjfizető, úgy mi is igénybe tudjuk venni a globális hálózat szolgáltatásait.
– Mekkora cég a RÖHLIG SUUS Logistics Hungary?
– Jelenleg 20-an dolgozunk a cégnél. Az árbevételben 65 százalék volt a tengeri, 20 százalék a légi és 15 százalék a közút szállítmányozás aránya. Amikor január 2-án átvettem a céget, rögtön megkezdtem a tulajdonos által kitűzött célok megvalósítását. Noha minden terület fejlesztendő, azért első lépésként mégis a meglévő tengeri és légi szállítmányozási képességeinket erősítettem meg. A tengeri terület árbevétel és nyereségesség terén idén sajnos már nem teljesít olyan jól, a drasztikusan csökkent fuvardíjak és az áruforgalom visszaesése miatt. Ebből a kitörési lehetőség – a „hálózatos” üzleteken felül – a még több saját üzlet! Ebből pedig az értékesítés fokozása következett, amit meg is tettünk. A légiben jelenleg az organikus növekedés a cél, de ehhez is elengedhetetlen a megfelelő értékesítési tevékenység. A közút arányát egy éven belül 50 százalékra szeretném felhúzni. Ehhez a teljes- és részrakományos fuvarozás szervezésén túl a gyűjtős forgalmakat is fel fogjuk futtatni. A cég organikus, saját erőből történő bővítése mellett cégvásárlásokkal is növekedhet, erre az egész régióban nyitott a tulajdonos.
– Ilyen turbulens időkben van itt a piacépítés ideje?
– A közúti fuvarozás és a raktárlogisztika sem zárt rossz évet tavaly. A tengeri szállítmányozásban felrobbantak az árak, és a légi forgalom is kiemelkedő volt. A belföldi áruforgalom tavaly kicsit hamarabb kezdett el beszakadni, mint a nemzetközi. Így a tavalyi díjfelpattanás után decembertől ismét csökkenő közúti fuvardíjakkal találkozunk. Kevesebb a munka. A közúti fuvarozók most kivárnak a flottadöntésekkel. Nagy kérdés, hogy csökkentik-e a flottát vagy sem, hozzáigazítva annak méretét az aktuális igényekhez.
– Így most a szállítmányozónak is nehezebb?
– Az előző évet egyértelműen a fuvarozók dominálták, annyival nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat. Most fordult a helyzet, így a fuvarozók újra értékelni kezdték a jó szállítmányozói kapcsolatokat. Látható, hogy visszatért az az idő, amikor még a nagyobb fuvarozók is újra úgy gondolkodnak, hogy még ha kisebb nyereségtartalommal is, de érdemes szállítmányozókkal szorosabban együttműködni, hiszen a diverzifikált portfólió miatt nem lesznek olyan mértékben kitéve egy-egy gyártócég közvetlen ellátási és értékesítési láncában végbemenő változásoknak. Itt jön a képbe a tervezett szolgáltatásbővítés is. A lengyel RÖHLIG SUUS Logistics egész Európát lefedi gyűjtőben, ennek minket érintő vetülete a napi járat a magyar–lengyel relációban, amelyre felfűzve a cégünk, a magyar RÖHLIG SUUS egész Észak- és Nyugat-Európára versenyképes szolgáltatást tud nyújtani. Ehhez kapcsolódva érdemes elindulni e szegmensben, még az idén egy-két további új viszonylatot is megnyitva vagy az anyacég európai gyűjtős partnereivel, vagy mással. E tevékenységgel hamar elérhető az az üzemméret, ami már saját cross dock raktár üzemeltetését teszi indokolttá; azzal megnyílna az út a raktárlogisztika és a szerződéses logisztika felé is. Lengyelországban van több olyan ügyfél, amelynek van magyarországi üzleti érdekeltsége is, elsősorban rájuk alapozva kezdődhet meg e tevékenység felépítése. Számos multicégnek lengyelországi a régiós központja, ahonnan a régiós, de akár az európai tendereiket is intézik. Ezeken pedig a RÖHLIG SUUS Logistics rendre jól szerepel, a hangsúlyos lengyelországi jelenléte okán.
– Gyűjtőforgalmat légi és tengeri úton is szerveznének?
– Igen, mindkét szállítási mód esetén van potenciál más RÖHLIG SUUS Logistics cégekkel együttműködni. Tavaly óta heti háromszor már most is indítunk Kínából saját boxot tengeren magyar, szlovák és cseh LCL-árukkal. Ebbe szeretnénk bevonni Romániát is, tovább növelni a heti indítási számot és bővíteni az indítási kikötők számát. Az LCL-forgalom mellett folyamatosan próbáljuk minél gazdaságosabbá tenni ügyfeleinknek az FCL-forgalmat is. Kihasználva a lengyel anyacégünk vásárlóerejét, amely az Északi-tengeren át is versenyképes árakat ad a távol-keleti importra, azok a hazai megbízók, akik elviselik az importforgalmukban a néhány nappal hosszabb tranzitidőt, azok az északi kikötőkön át most jobb árat kaphatnak, mint az Adrián keresztül. Erről most kezdődtek meg a tárgyalások a partnereinkkel, és van nyitottság a kérdés megfontolására.
– Hol érdemes ma raktárlogisztikába fektetni?
– Tekintettel arra, hogy jelenleg budapesti bázisú cég vagyunk, és az ügyfélkörünk nagy része is ide köthető, az M0 mentén gondolkodunk raktárban. Hiába épülnek fel az autópálya mentén napról napra az újabb raktárlétesítmények, mégis folyamatos az igény a kapacitásra. Az orosz–ukrán háború kitörésekor rendkívül felfutott a raktározási igény, ez valamelyest konszolidálódott a nyár folyamán, de továbbra is azt érezzük, hogy bár sok ügyfélnek kevésbé gazdaságos, az ellátási lánc biztonsága érdekében nagyobb raktárkészlettel dolgoznak, mint korábban. Továbbá az infláció gerjesztette forgalom-visszaesés is sokaknál nagyobb készletet, így nagyobb raktárkapacitás-igényt generál. A recesszió szélén billegést nagyon érzékenyen reagálja le a raktárpiac.
– Akkor adódik a kérdés: bérelni érdemes a raktárt, vagy sajátot építeni?
– Én építéspárti vagyok, főleg, hogy van ingatlanfejlesztő cége is a tulajdonosunknak. A bérleti díjak Magyarországon nagyon elszálltak az utóbbi időben, és bár az építőiparban továbbra is nagy a bizonytalanság, újra lett a piacon szabad kivitelezői kapacitás. Akinek van megfelelő finanszírozása, annak a következő időszak jó lehetőség az építkezésre. A cseh cégünk már novemberben elindult egy 10 ezer négyzetméteres raktárterülettel, ami egy indítási minimumszintnek tekinthető. A román és a cseh piacon is érdeklődünk olyan cégek megvételére, amelyeknek van jelentős raktárkapacitása. E tranzakciók zárását követően, az idei év második felében tudunk a magyar raktározási lábbal is megfelelően foglalkozni.
– Az infláció és a forint-euró árfolyamának hektikussága hogyan érinti Önöket?
– A fő probléma természetesen az árfolyam kiszámíthatatlansága. Az elmúlt években hozzászoktunk egy viszonylag egyenletes mértékű éves forint-leértékelődéshez és egy viszonylag stabil kamatszinthez, de az elmúlt egy év kilengései és a rendkívül magas kamatszint roppant nehézzé teszi mind a rövid, mind a hosszú távú tervezést. Szerencsésnek érzem a cégünket, hogy egy stabil anyagi hátteret nyújtó anyacég áll mögöttünk, amely ilyen bizonytalan időkben is garantálni tudja a forrásokat a piaci fejlődéshez.
Andó Gergely