NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

MSZSZ-felmérés: magukra találó piacok

MSZSZ-felmérés: magukra találó piacok

A Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) áprilisban és novemberben tagjai körében önkéntes és anonim – nem reprezentatív – kérdőívvel térképezte fel a világjárvány logisztikai piacra gyakorolt hatásait: fuvarozási szegmensenként a visszaesés mértékét és a talpra álláshoz szükséges időtartamot. A nyár-őszi időszakban jelentősen javultak az áruszállítási teljesítmények, aminek köszönhetően éves szinten végül csak 10 százalék forgalomcsökkenés várható. Az MSZSZ újabb felmérése az áruszállítási piac élénküléséről tanúskodik, de a teljes kilábaláshoz még mindig 9–12 hónapot jósolnak a szakemberek.

A nyilatkozó belföldi közúti szállítmányozók áprilisban átlagosan még csaknem 20 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be, novemberben ez az átlagérték 5 százalék alatt maradt úgy, hogy a válaszadók 38 százaléka egyáltalán nem érzékelt változást a tavalyi teljesítményhez képest, sőt, 6 százalékuk 10 százalék feletti növekedésről is beszámolt.

A határzáras időszakok folytán ugyanez fokozottabban jelentkezett a nemzetközi közúti fuvarok esetében: az áprilisi adatok 26 százalékos visszaesést mutattak az önkéntes nyilatkozatok alapján, a novemberiek átlaga viszont kevesebb: 9 százalékos csökkenés. Ugyanakkor az elmúlt hónapra már minden ötödik válaszadó a járványhelyzet nyertesének érezhette magát, mert szerény növekedésről adtak hírt, ráadásul közülük is minden negyedik 10 százalék feletti forgalombővülésről számolhatott be.

Ami a gyűjtőszállításokat illeti, összesítve 22 százalékos volt az áprilisi visszaesés mértéke a felmérésben résztvevők körében, míg novemberre ez az érték mintegy 6 százalékra apadt. A legtöbbjük (40 százalékuk) gyakorlatilag stagnáló teljesítménnyel zárhatja 2020-at, a tavalyi évhez viszonyítva, miközben minden második gyűjtőszállítmányozó tapasztalt valamekkora mértékű (20 százalék alatti) forgalomcsökkenést. A tengeri szállítmányozás áprilisi és novemberi átlagos adatai ezt másolják: a tavasszal elszenvedett csaknem 25 százalékos visszaesés az év végére 5 százalékra mérséklődött.

A felmérés adatai alapján a legszembetűnőbb a vasúti és kombinált árufuvarozó piacon, valamint a vámtevékenység terén jelentkező állandósult forgalom 2019-hez képest: a válaszadók többsége mindhárom területen novemberre gyakorlatilag stagnálást vagy enyhe növekedést jelentett. Árnyaltabban igaz ez még a raktárlogisztikai szegmens teljesítményére is, csak ott nagyobb a szórás a forgalomcsökkenést elszenvedők és a növekedési pályán maradók között. Ebbe a csoportba illeszthetők még a folyami szállítások, amelyek összesített visszaesése áprilisban is 20, novemberre pedig 5 százalék alatt maradt.

A légi áruszállítást sajátosan érintette a járvány: hol teljes zárlatok határozták meg, hol a cargo vitte a hátán a globális ellátási láncokat. Noha maga a ferihegyi reptér még rekordforgalmat is elért novemberben, az MSZSZ air cargóban tevékenykedő tagjai körében azonban a forgalomcsökkenés mértéke lényegében a tavaszi átlagos 16 százalék szintjén maradt a novemberi nyilatkozatokban is, ezzel idehaza ez a szegmens tekinthető a járvány legnagyobb vesztesének. A negatív adatok hátterében ez esetben feltehetően az áll, hogy légi szállítmányozással a hazai speditőrcégeknek csak egy-egy kisebb üzletága foglalkozik, amik most alulmaradtak a piaci versenyben a „nagyokkal” szemben, azokkal, akik tőkeerős háttérrel és kiművelt tudásbázissal tartották az iramot.

A LEGFONTOSABB PROJEKTEK

A felmérés résztvevőit arról is kérdezte a szakmai szövetség, hogy az MSZSZ, LEF és MKIK által a kormány felé benyújtott javaslatok, illetve egyéb projektek közül melyek mennyire fontosak számukra. A legtöbben a CMR elektronikus befogadásának kötelezővé tételét és ezzel összefüggésben az e-CMR mielőbbi bevezetését szorgalmazzák, fontosnak ítélve a CMR Monitoring online platform kialakítását a fuvarozói felelősségbiztosítások fedezetigazolásának ellenőrzésére. Mindemellett hasonlóan népszerű téma a szállítmányozói felnőttképzés fenntartása az OKJ-rendszer év végi megszűnése után is, az aktuális igényeknek megfelelő képzési keretrendszer kidolgozásával egyidejűleg.