Cargo on the Danube Conference

Az árukezelés operatív kihívásai a légiáru-kezelők és a hatóságok együttműködésében

Az árukezelés operatív kihívásai a légiáru-kezelők és a hatóságok együttműködésében

Milyen kihívásokkal néznek szembe a földi kiszolgáló cégek és a hatóságok, mit tehetnek a légi cargoforgalom minél kiegyensúlyozottabb bonyolítása érdekében? Ezek a témák álltak a kiadónk által Budapesten szervezett RepülésVilág konferencia kerekasztal-beszélgetésének fókuszában. Kossuth József, az MSZSZ légi munkacsoportjának vezetője moderálásával járták körül a fenti kérdéseket a résztvevők (képünkön balról jobbra. A szerk.): Trifán László, a Celebi Aviation Hungary cargovezetője, Kozma Sándor tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Szállítmányok Főosztályának vezetője, Robert Fordree, a Menzies Aviation árufuvarozásért felelős alelnöke, Sergiu Sarasan, az IATA kelet-európai légifuvarozási igazgatója és Macsári István rendőr alezredes, az ORFK RRI Légiközlekedés-védelmi Osztályának vezetője.

A makrogazdasági környezet jelenleg nem annyira támogató, az USA és Kína közötti kereskedelmi ellentétek, a Brexit bizonytalanságai világszerte negatív hatást gyakorolnak a légi áruszállításra. Mindez ráirányítja a figyelmet az operatív kérdésekre, például a hatékonyságra, a régiónkban egyre nagyobb problémát jelentő emberierőforrás-hiányra, a fogyatkozó számú minőségi szakembergárdára tekintettel a képzések színvonalának növelésére, valamint az e-kereskedelem igényeire, foglalta össze az aktuális iparági és piaci kihívásokat Kossuth József. A szakmai fórum moderátora a Budapest Airport részéről e kihívásokra adandó válaszok, megoldások között említette az automatizálást/innová­ciót, a digitalizálást/adatmegosztást, a szolgáltatási színvonal emelését, továbbá az érintett partnerek közötti széleskörű együttműködést.

– A Celebi mivel tudna hozzájárulni a budapesti repülőtér regionális szerepének növekedéséhez?

Trifán László (T. L.): – Számunkra jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a Cargo City által biztosított lehetőségeket kihasználva egyszerre tudjuk növelni a hatékonyságunkat és a kapacitásainkat, javítani a termelékenységünket, gyorsítani az árukezelési eljárásainkat, ami természetesen a partnereinknek is előnyökkel jár majd.

– A digitális adatbázisok miként támogathatják a hatóságok munkáját?

Kozma Sándor (K. S.): – Mi is igyekszünk felhasználni a munkánk során a modern technológiák által biztosított lehetőségeket. Megtettük már az első lépéseket a digitális adatbázis kialakítása felé, amit először a vasúti szállításban tervezünk bevezetni, ezt követően pedig a légi árufuvarozásban.

– Milyen nemzetközi kihívásokkal néz szembe a Mensies, és vannak-e speciális, helyi megoldások ezek kezelésére?

Robert Fordree (R. F.): – Nagyon előremutató, hogy párbeszéd zajlik a piaci szereplők között, és különösen fontos, hogy ezeken az egyeztetéseken a repülőtér képviselői is részt vesznek. Ha ez minden légi kikötő esetében így történne, sokkal kedvezőbb lenne az egész iparág helyzete. Számunkra komoly kihívást jelent, hogy három különböző helyszínen dolgozunk jelenleg, ami a termelékenységünket és a szolgáltatási színvonalunkat is kedvezőtlenül befolyásolja. Ezen a téren tehát van hova fejlődnünk, sokat várunk e tekintetben is a Cargo Citytől. Növelni szeretnénk a képzéseink színvonalát, vonzóbbá téve a céget a tehetséges szakemberek előtt, és megtartva a felkészült munkavállalóinkat. Globális probléma a fluktuáció; egészen hihetetlen, de vannak olyan piacok, ahol egy szezon alatt a teljes alkalmazotti kör kicserélődik.

Sergiu Sarasan (S. S.): – A munkaerőhiány valóban komoly probléma az iparágunkban, ezért az elsődleges feladatunk, hogy a fiataloknak vonzóvá tegyük a szakmánkat, megmutatva annak szépségeit. Ehhez meg kell duplázni a képzésbe fektetett energiáinkat, be kell vonni az új technológiákat, elsősorban a digitalizációra koncentrálva, rá kell hangolódni a fiatal generációk szokásai­ra és igényeire műszaki, informatikai szempontból. Örvendetes, hogy a hatóságok is készek a maguk eszközeivel támogatni az ellátási lánc hatékony, biztonságos működését, nyitottak a szakmai párbeszédre a piaci szereplőkkel.

– Hogyan lehetne növelni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a légi cargoforgalom hatékonyságát?

Macsári István (M. I.): – Az ismert megbízói program nagyon sokat segíthet a hazai ellátási lánc működtetésében, ezért kifejezetten hasznos lenne, ha a programhoz minél több európai és Európán kívüli cég is csatlakozna. Nekünk ez kezdetben pluszmunkát jelentene a szükséges auditok, biztonsági átvilágítások elvégzése miatt, de utána mind a reptéri szolgáltatók, mind a hatóságok munkája egyszerűbbé válna. A csatlakozásnak szigorú feltételei vannak, de hosszabb távon megtakarításokkal, hatékonyabb működéssel, gyorsabb szállításokkal jár. Nagy kihívás, hogy minél több vállalkozással megértessük és elfogadtassuk ezeket az előnyöket.

– Az árukezelők szemszögéből lehetőség vagy kockázat az ismert feladói program, hiszen néhány árukezelési folyamat így kikerül a repülőtérről?

T. L.: – Ha a könyveléssel beszélek, veszteség, ha a munkaszervezéssel, akkor előny. Ez egy hibrid megoldás, amit kezelni kell. Mindenképpen előnyös, ha garantálni tudjuk az áruk biztonságát, de a bevételeink csökkenni fognak.

– A katasztrófavédelmi hatóság milyen problémákkal szembesül a veszélyesáru-ellenőrzés során?

K. S.: – Sok esetben hiányos, a jogszabályi előírásoknak nem felel meg a fuvarokmányok kitöltése, nem adják meg pontosan az áru nevét, mennyiségét, pontatlan vagy egyszerűen hiányzik a küldemények feliratozása, pedig alapvető információ a beavatkozó szakemberek számára, hogy milyen veszéllyel állnak szemben. Például radioaktív vagy mérgezőanyaggal, gyúlékony folyadékkal? Olyan esetek is előfordulnak, hogy a veszélyes áru szállításához látszólag passzol ugyan a csomagolóeszköz, csak épp annak terhelhetőségét nem vették figyelembe a csomagoláskor, és másfélszer annyi áru tettek például egy kartondobozba, ami pakolásnál ezáltal könnyebben kettészakad, a veszélyes áru pedig kiszóródik belőle. Ezeknek a hiányosságoknak a kiszűrésében az árukezelő cégeknek is nagy szerepük van, mert legelőször ők találkoznak a feladni kívánt áruval, éppen ezért a velük való folyamatos kommunikációra és együttműködésre kiemelt figyelmet fordítunk.

– A földi kiszolgálók hogyan támogathatják a légi áruforgalom zavartalan bonyolítását?

T. L.: – Szigorú átadás-átvételi eljárás van a cégünk és a speditőrök között, világos felelősségi körökkel. Az áru átvételéig mindenért a szállítmányozó felel, a mi felelősségünk ezután kezdődik. Az összes hiányosságot jelezni kell a speditőrnek, akár tanácsadással kiegészítve, hogy a jövőben miként kerüljék el a hibákat.

R. F.: – A légitársaságokkal kötött szerződéseink határozzák meg a szolgáltatásainkat. Mindent nekünk kell ellenőrizni az áruk mennyiségétől a feliratozásukon keresztül a dokumentálásukig, és ha valami nincs rendben, akkor visszaküldjük a speditőrnek. Azzal én nemigen találkoztam, hogy a földi kiszolgáló cég miután visszajuttatta az árut a szállítmányozónak, még el is mondta neki, hogy mi a probléma. Jó ötletnek tartom és támogatom a speditőrökkel való együttműködés kiszélesítését célzó koncepciót.