Cargo on the Danube Conference

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.

Az Európai Unió 2018-at a multimodalitás évének nyilvánította, ehhez a széndioxid-kibocsátás, a levegőszennyezés és a torlódások csökkentésén keresztül vezet az út, hangoztatta a november 20–21-ei, budapesti NavigátorVilág Expo szakmai kiállítás és konferencia bevezető előadásában Mosóczi László. (A 28–43. oldalakon most nem taglalt előadásokról lapunk jövő évi első száma számol be februárban. A szerk.)

A kormány víziója egy olyan közúti infrastruktúra kialakítása, amely a gazdaságfejlesztés hatékony kiszolgálásával elősegíti Magyarország versenyképességének növekedését, továbbá biztosítja a társadalom jóléti mobilitási feltételeit, mondta Mosóczi László. Ennek érdekében bekötik a megyeszékhelyeket, megyei jogú városokat a gyorsforgalmiút-hálózatba, a gyorsforgalmi utakat megépítik az országhatárokig, sűrítik a közúti átkelési lehetőségeket a határokon, javítják a technológiai és ipari központok elérhetőségét, illetve a Duna és a Tisza átjárhatóságát. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen a gyorsforgalmiút-hálózat legközelebbi szakasza. Megújítás alatt van az Útprogram, amelynek teljes becsült költsége 2,5 ezer milliárd forintról közel 3 ezer milliárdra nőtt. 2022-ig a kormány 4 ezer milliárd forintot fordít útépítésre, ennek 55 százalékát hazai forrásból finanszírozza. A kormányzat elkötelezett az országos közúthálózat működtetési színvonalának megőrzése és javítása iránt, ezért újabb 5 éves közútkezelői támogatási szerződést kötött az állam és a Magyar Közút, mintegy 400 milliárd forint értékben. A vasúti infrastruktúra fejlesztése azt a célt szolgálja, hogy ügyfélorientált, fenntartható, biztonságos és a hazai gazdaságpolitikai célokat támogató magyar vasúthálózat épüljön ki, amely az utazóknak és az áruszállító vállalatoknak a közúttal versenyképes, folyamatosan fejlődő, minőségi szolgáltatásokat képes nyújtani.

A jelenleg zajló beruházások közül az államtitkár kiemelte a 2019 I. negyedévében záruló Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonal villamosítását, a 2020 III. negyedévében átadásra kerülő Hódmezővásárhely– Szeged tram-train projektet és a Püspökladány–Debrecen fővonal korszerűsítését. A Kelenföld–Pusztaszabolcs, a Budapest–Hatvan vonal és Debrecen állomás átépítésének, valamint 9 fővonali vasúti híd felújításának várható befejezése 2020 IV. negyedéve. Már leszerződött, indulás előtt álló projekt a GSM-R távközlési hálózat bővítése és 55 km hosszon az észak-balatoni vonal villamosítása. Előkészítési szakaszban van a Békéscsaba–Lökösháza országhatár 30 km-nyi vonal és a déli összekötő vasúti Duna-híd felújítása, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest belvárosa közötti kötöttpályás kapcsolat kialakítása.

Mosóczi László a hazai vasútfejlesztés irányairól szólva kiemelte a megyeszékhelyek, megyei jogú városok megközelítésének lerövidítését 120–160 km/órás sebességre alkalmas pályahálózat kiépítésével és a határon túli nagyvárosok elérhetőségének javítását. Fontos cél a hiányzó szakaszok villamosítása, a digitalizáció fejlesztése, valamint az ország árufuvarozási tranzitszerepének erősítése. Ezzel kapcsolatban stratégiai cél az RFC12-es új árufuvarozási folyosó létrehozása Magyarország, Szerbia, Macedónia és Görögország együttműködésével.

A vízi közlekedés fejlesztését illetően a CEF-támogatású projektek bruttó összköltsége 13,5 milliárd forint, ebből 5 milliárd jut a vízi úti információs rendszer kiépítésére, 2,8 milliárd a magyarországi dunai hajóút kitűzési rendszerének fejlesztésére és 2,2 milliárd a PAN-LNG-4-DANUBE-LNG belvízi infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítésére, illetve az első fi x és mozgó töltőpont megvalósítására. Kikötőfejlesztésre IKOP-források állnak rendelkezésre. A 13 milliárd forintos keretből 4,75 milliárdot fordít a kormány az új mohácsi országos közforgalmú kikötő megépítésére, 3,66 milliárdból fejlesztik a bajai, 2,92 milliárdból pedig a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötőt.

A logisztikai szektor egészét érinti az Országos Intermodális Konténerterminál Hálózat és az intermodális csomópontok kialakítása, amelynek célja, hogy új terminálok létrehozásával a nagy hazai és multinacionális vállalatok alapanyag- és késztermék logisztikáját támogassa, illetve a helyi kkv-kat összekapcsolja a tengerrel és más európai központokkal, továbbá hogy az mindenki számára elérhető legyen, a befektetők, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a magyar vállalkozások javára és fejlődésére. Az államtitkár kijelentette: komplex, összehangolt fejlesztések eredményeként a kormány kiegyenlítettebb arányokat kíván teremteni a vízi, légi, vasúti és közúti szállítás terén, amelynek célja a közúti közlekedés dominanciájának ellensúlyozása az egyéb szállítási módok térnyerésének előmozdításával.