Új logisztikai környezet a Fekete-tengernél

Új logisztikai környezet a Fekete-tengernél

A konstancai kikötő nagyon jó helyszínen fekszik a Fekete-tengernél, természetes átrakási hely Közép-Kelet-Európa és a Közel-Kelet, illetve a Földközi-tengeren át a Távol-Kelet között. Konstanca Magyarország számára is remek tengeri összekötést biztosít közúton, vasúton és a dunai víziúton egyaránt – hiszen Konstanca folyami kikötő is egyben. A kikötő áruforgalmának háromnegyede tengeri, negyede folyami, ismertette a létesítmény adottságait és teljesítményét Daniel Jarnea, a kikötő marketingvezetője a Szállítmányozás 2022 konferencián.

A konstancai kikötő páratlan adottsága, hogy 19 métert elérő természetes vízmélységű kikötőhelyekkel is rendelkezik, vagyis minden, a Boszporuszon átkelni képes hajót tudnak fogadni. Így 165 ezer tonnás tankerek, 220 ezer tonnás ömlesztett árus és 10 ezer TEU-s konténerhajók is megfordulhatnak a kikötőben, ahol jelenleg 38 árukezelő, 100 szállítmányozócég és további 700 cég különféle szolgáltatása érhető el. A kikötő így gyakorlatilag egy kisváros a városon belül.

A létesítmény jelenleg nagyjából 100 millió tonna áru kezelésére képes egy évben 140 kikötőhelyen, amelyek egyes terminálokon már ma is jól kihasználtak. Az elmúlt évben összesen 67,5 millió tonna árut kezeltek, ami egyes árunemek esetén már 100 százalék feletti kihasználtságot jelentett, és rekordnak számít a kikötő rendszerváltás utáni történetében. Több esetben már a tengeren rakodnak át például gabonát az egyik hajóról a másikra. Az idei I–X. hónap számai alapján 10 százalékkal nőtt a forgalom az előző évhez képest, már október végére elérve a 63,2 millió tonnát, ami a rekordvolumen okán további infrastruktúrafejlesztések igényét veti fel. A kikötő déli részén szerencsére van még mód a bővítésekre, ráadásul pont ott, ahol a legmélyebb öblök is találhatóak.

Konténerforgalmat 2 terminál is bonyolít, amelyek együttes kapacitása 1,3 millió TEU. A forgalom tavaly ennek alig felét tette ki, így ebben még további beruházás nélkül is jelentős elérhető kapacitás volt. Az orosz–ukrán háború kitörését követően a kikötő képes volt október végéig közel 110 ezer TEU-val több konténert kezelni, mint a bázisévben, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg.

Konstanca Európa elsőszámú gabonakikötője. Már 2021-ben is kiemelkedő forgalmat bonyolított e szegmens: 25,2 millió tonna fordult meg a kikötőben, míg egy-egy rosszabb termésű évben csak 18–19 milliót szokott. Az idei év I–X. hónapjában 20,5 millió tonnánál tartott a gabonaforgalom, amiben már ukrán gabona átrakása is szerepelt jelentős volumenben. Ebben az évben október végéig összesen 8,3 millió tonnányi rakomány volt ukrán érintettségű, amiben a gabona mellett vasérc és konténer is volt számottevő mennyiségben. Nagyon sokat dolgozott a kikötői közösség azért, hogy az ukrán kikötők blokádja miatt minél több áru áramoljon Konstancán keresztül. Ez a többletvolumen addig marad a romániai kikötőben, amíg az ukrán logisztikai infrastruktúrát helyre nem hozzák.

A kikötő három európai léptékű kezdeményezésnek is része, amelyek az egész régió számára fontosak. Az egyik a Via Carpatia, ami egy folyamatos autópálya-összeköttetés lenne a Fekete- és a Földközi-tenger és a Baltikum között. A FAIRway Danube a Duna hajózhatóságát segítené elő, a Rail-2-Sea pedig a vasúti kapcsolat fejlesztését célozza a lengyelországi Gdansk kikötője és Konstanca között – ám a balti országok is látnak benne csatlakozási lehetőséget.

Mivel az orosz tranzit gyakorlatilag leállt, a Kaszpi- és a Balti-tenger menti országok fuvarozási útvonalai is megváltoztak, ami alternatívák kereséséhez, új logisztikai megoldások kipróbálásához vezetett. Grúzia tengeri kikötőiben már érződik a zsúfoltság, rendszeressé vált a Konstanca és Poti, illetve Batumi közötti forgalom. Már üzbég műtrágya is érkezik ezen az útvonalon, és további forgalmak jelenhetnek majd meg itt akár kínai, kazahsztáni indulással.

Új szolgáltatások is teret nyerhetnek, mint amilyen a Ro-Ro. Ilyen kapcsolat már Törökország két fekete-tengeri kikötőjével is van: a 10 órás kompúttal a Boszporusz jelentős híddíjának megfizetése is elkerülhető, és az EU-ba belépés is gyorsabb, mint a török–bolgár határon, ahol ez akár napokat – szélsőséges esetben akár 10 napot – is igénybe vehet.

„Remélhetőleg márciusban újra találkozunk Budapesten, és akkor új információkat oszthatunk meg arról, hogy a Fekete-tengeren milyen újdonságok érhetőek el” – zárta előadását Daniel Jarnea.