NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Kikötőfejlesztés a zöld gondolat jegyében

A Budapesti Szabadkikötő fejlesztése során az előző tíz évben minden állami forinthoz egy forintot tettek hozzá a magyar tulajdonosok és a befektetők, míg az utóbbi két évben már legalább kettőt. „Az én feladatom az, hogy viszonylag rövid időn belül ez a szám ne egy és kettő legyen, hanem egy és három vagy egy és öt” – kezdte előadását a kikötő vezérigazgatója.

Marján Miklós, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója

Ez korántsem lehetetlen, folytatta Marján Miklós, aki a csepeli előtt egy másik logisztikai szolgáltatóközpontot fejlesztett, ahol minden állami forintot további néggyel tudtak megfejelni. Az előrelépéshez mindenképpen kell készíteni egy alapkoncepciót, amelyben rögzítik, hogy mivel tehető vonzóvá egy országos közforgalmú kikötő a piac számára, mi az a kör, ahova a szolgáltatásokat el kell tudni juttatni, és mi az a módszer, amivel még erősebb, még piacképesebb lehet a létesítmény. Aki elöl halad, az mutatja az utat, fogalmazott a szakember.

Ha ingatlanfejlesztésről van szó, olyan piaci környezetet kell teremteni, ahova szívesen jönnek a multinacionális cégek, és az első lépést mindig magának a fejlesztőnek kell megtenni. A kikötő területén jelenleg folyó beruházások kizárólag minősített épületekben valósulnak meg, csak az lehet döntés kérdése, hogy a környezettudatos épületet az amerikai LEED vagy az európai BREEAM rendszer minősíti. „Magyarországon elsőként fejlesztünk logisztikai szolgáltatóközpontot e zöld gondolkodásmód mentén, aminek lényege a környezettudatosságra való törekvés” – mondta Marján Miklós. A tervezéstől a kivitelezésig környezetbarát és költséghatékony megoldásokat alkalmaznak, legyen szó a 12 ezer négyzetméteres csarnokról – aminek a műszaki fejlesztése körülbelül 1,8 milliárd forintból, kockázatitőke-befektetéssel gyakorlatilag befejeződött, és már használatba is vették – vagy a 13 ezer négyzetméter alapterületű raktárról, aminek szintén zajlik a használatbavételi eljárása. A vezérigazgató természetesnek nevezte, hogy valamennyi épület üzemeltetéséhez megújuló energiát használnak, mint ahogy azt is, hogy a kikötő területét őshonos magyar növényekkel telepítik be.

Ez a kikötő nem az a kikötő, amit akárcsak öt–hat évvel ezelőtt lehetett látni, ide valóban szívesen fektetnek be a nemzetközi vállalatok. Már most aláírt bérleti szerződéssel rendelkeznek egy további 18 ezer négyzetméteres raktárra, aminek még az idén megkezdik a műszaki kivitelezését, és várhatóan decemberben, jövő januárban át is adják. Minden bizonnyal ide települ majd az ország egyik legnagyobb internetáruháza, és ugyancsak ebben az évben elkezdik egy 10 ezer négyzetméteres, a kikötő bejáratának teljesen új arculatot kölcsönző irodaház műszaki fejlesztését – mondani sem kell, hogy a zöld gondolat jegyében.

A csepeli létesítmény meghatározó funkciója a city logisztika, vagyis a logisztikai központként működő kikötő árugyűjtő és áruelosztó szerepét szeretnék erősíteni. Ennek már most adott az alapfeltétele, az előnyös elhelyezkedés és a könnyű megközelíthetőség, illetve folyamatosak az elengedhetetlen infrastrukturális és épületfejlesztések. Innen akár vízi úton – ha van a Dunában elég víz! –, akár vasúton, a HÉV- vagy a villamosvágány-hálózathoz csatlakozva, de öt éven belül akár már elektromos járművekkel közúton is teríthető lesz az áru a fővárosi és Budapest környéki kereskedelmi üzletekbe. „Ez nem egyszerű út, de ezt választottuk, és ezt az utat tudatosan és célirányosan végig is fogjuk járni, mert erre a szakmára szintén igaz, hogy aki kimarad, az lemarad” – jelentette ki határozottan a vezérigazgató.

Az előadásban elhangzott pozitív gondolatokat optimista számokkal is meg tudta erősíteni Marján Miklós. A csepeli kikötő elmúlt kétévi tevékenységéről elmondta: a vasúti forgalom legalább 20 százalékkal növekedett, idén ezt meghaladó mértékű bővülést várnak, a vízi közlekedés tonnateljesítményben 25 százalékos emelkedést produkált, ami 2017-ben várakozásaik szerint eléri majd a 30 százalékot. A tudatos fejlesztés alapfi lozófi áját követve bővíteni kívánják a konténeres árukezelési kapacitásukat, valamint a Ro-Ro tevékenységet, és nemsokára elindulnak a Ro-La szállítások is.

A cikk a NavigátorVilág 2017. áprilisi számában jelent meg.