KözútVilág Expo konferencia és kiállítás

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő múltja, jelene, jövője

1992-ben megalakult a Győr-Gönyű Kikötő Kft ., 1997-ben épült a Ro-Ro terminál a függőleges partfallal, 2007 és 2010 közé esik a kikötőfejlesztés I., a 2014–2017-es időszakra pedig a II. üteme. Idén kezdődik a III. ütem, ami a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációját és a kikötő medencéssé alakítását foglalja magában – adott rövid áttekintést a létesítmény fejlődésének főbb szakaszairól a kikötőt a jövőben minden bizonnyal működtető MAHART Zrt. vezérigazgatója, hogy aztán részletesen is ismertesse a legfontosabb mozzanatokat.

Sztilkovics Szávó, a MAHART Zrt. vezérigazgatója

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésének I. ütemében számos látványos elemmel gazdagodott a létesítmény mintegy 30–40 hektáros összterületen, a legfontosabb momentum az 5 vágányú vasútvonal és a belső úthálózat létrehozása volt a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt. A 2008-ban hazánkba is begyűrűző gazdasági-pénzügyi válság miatt azonban a 2010-ben átadott fejlesztések nem hasznosultak, az üzemeltető nem talált új betelepülő cégeket, a logisztikai szektorban akkortájt jellemző túlkínálat miatt a raktárak üresen álltak, így a forgalom sem növekedett, sorolta a nehézségeket Sztilkovics Szávó. Akkoriban az ágazat szereplői nem igényeltek ilyen beruházást, amit persze a projekt tervezésekor, majd elindításakor senki nem láthatott előre.

Bár az eredeti pályázati kiírás szerint 2015 nyarára 25 hektárnyi területet kellett volna bérbe adni, betelepülők hiányában 2012-ig gyakorlatilag egyetlen négyzetmétert sem sikerült. Még az európai uniós fejlesztési forrás visszafizetése is felmerült, szerény becslések szerint legalább 8 milliárd forintot, negatív forgatókönyv alapján akár 30–40 milliárdot kellett volna visszaadni Brüsszelnek. A szakminisztérium és a hatóságok képviselőinek, valamint a kikötő vezetőinek példás összefogása nyomán az ország elkerülte ezt a fiaskót, és sikerült egy olyan vállalkozást találni, amely területet is bérel, és forgalmat is generál a kikötőben. Ez a cég a leverkuseni székhelyű acélipari óriás, a Wuppermann-csoport hazai leányvállalata, a Wuppermann Hungária Kft., amely nem logisztikai beruházást hajtott végre, hanem egy 35 ezer négyzetméter alapterületű, 300 méter hosszú gépsorral rendelkező galvanizálóüzemet épített fel a Győr-Gönyű kikötő területén, amit a két évvel ezelőtti alapkőletételi ünnepségen a cég képviselője a vállalat 140 éves történetének legnagyobb beruházásaként emlegetett. A gyár megépítésével a Wuppermann egyszerre teremtette meg a kikötőben a forgalomnövekedés lehetőségét és az ahhoz elengedhetetlen árualapot.

A mintegy 110 millió eurós projekthez az állam is jócskán hozzátette a maga részét, miután azt a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. A kikötőfejlesztés II. üteme 2014-ben kezdődött, és idén ért véget, amely időszakban mintegy 8 milliárd forintos állami fejlesztés valósult meg. Ennek keretében 614 m hosszúságban 5 hajóállás készült, 208 méter hosszon létesült parti darupálya – két hatalmas daru fut párhuzamosan a partfallal, részben a partfalon –, 795 méter támfalat építettek, 40 méter szélességben kotorták ki a medret, 12 200 négyzetméter új úthálózat és 4 új vasúti vágányszakasz épült, a H4 hajóálláson pedig zöld terminált hoztak létre. A napelemekkel szerelt, földhőenergiát hasznosító szervizállás épülete szintén impozáns, található benne többek között gépkocsi- és motorcsónak-tároló, nyitott rakodó konténertárolókkal, irodával, a hajók személyzete számára zuhanyzókkal, vízügyi laboratóriummal, ipari mosogatóval, vegyi fülkével. Mindezen fejlesztések okán Sztilkovics Szávó szerint Győr-Gönyű immár megérett arra, hogy az EU-ban az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kapjon, megváltozzon a besorolása, ami a további forrásbevonás szempontjából egyáltalán nem mellékes.

A kikötői beruházások idén is folytatódnak, a fejlesztések III. ütemében, az 1162/2016 (IV. 5.) Korm. határozat alapján – KEHOP forrásból – 19,3 milliárd forintot fordítanak a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációjára. Egy komplex torkolati műtárgyat építenek a folyónak erre a szakaszára, amely kétnyílású, árvízkapu-funkcióval is rendelkező vízszintszabályozó műből és a IV. osztályú vízi útnak megfelelő, 12×90 méteres, de küszöbmélységét tekintve III. osztályú hajózsilipből áll, ami medencéssé alakítja a Győr-Gönyű kikötőt. A Duna visszaduzzasztása következtében pedig stabilizálódik majd a talajvízszint Győrben és térségében.

A cikk a NavigátorVilág 2017. áprilisi számában jelent meg.