NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Folyamatos fejlesztések Baján

Baja az EU déli határának legfejlettebb és legjelentősebb folyami kikötője, az EU belépő vízi határátkelő helye, vámút, a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató és raktározási bázisa. Célkitűzésük egyedülálló kínálattal vonzóvá lenni a nemzetközi kereskedelmi és közlekedési ágazatban. A magyar közlekedéspolitikai és környezetvédelmi koncepcióval összhangban itt szeretnék megteremteni a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisát, melynek érdekében elsődleges a már megépült Ro-Ro és Zöld Terminál üzemeltetése, valamint a medencés kikötő kiépítése.

Nagy László, a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő ügyvezető igazgatója

A bajai kikötő kilenc hajóállásán különböző infrastruktúrák kaptak helyet, például Ro-Ro Terminál, konténerdaru, portáldaru, gabonaberakók, -silók, -raktárak, faáru ki- és berakóterminálja, sóder-, homok-, kavicskirakó terminál stb. A Zöld Terminál lehetőséget biztosít hajók áram- és vízfelvételére, szenny- és fenékvíz leadására és kezelésére, fáradt olaj, olajos rongyok és szűrők leadására.

Nagy László, a kikötőt üzemeltető társaság ügyvezető igazgatója előadásában a megoldandó feladatok között említette a forgalom átterelését közútról vízre és vasútra, a kikötők és logisztikai szolgáltató központok infrastruktúrafejlesztését, a Duna hajózhatóságának biztosítását, a hajópark korszerűsítését. Mindehhez eszközként a Fehér Könyv és a Duna Stratégia, forrásként pedig a 2007–2013 uniós ciklusban KÖZOP-, a mostani, 2014–2020-asban pedig IKOP-pályázatok állnak rendelkezésre. A szakember jónak minősítette a közlekedéspolitikai irányokat, ám megjegyezte, hogy azok gyakorlati megvalósítása nem elég hatékony, túl lassú.

Hangsúlyozva az oktatás fontosságát, kiemelte a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége szervezésében működő kikötőiszakember-képzést Dunaújvárosban, Baján pedig a helyi főiskola vízügyi, vízgazdálkodási képzései ez év februárjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) égisze alá kerültek. A belügyminiszter a vízügy stratégiai jelentősége miatt kezdeményezte az átvételt. A főiskola két intézetéből az NKE-n Víztudományi Kart hoznak létre, ahol környezetmérnöki és építőmérnöki alapszakok, plusz szakmérnöki szakirányú továbbképzések (természetvédelmi vízgazdálkodási, vízügyi közgazdász, vízrajzi, vízellátás-csatornázás, árvíz- és belvízvédelmi) lesznek. A kar székhelye ugyanakkor továbbra is Baján marad.

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése jelenleg is uniós forrásokból folyik. A projekt összértéke 3,8 milliárd forint, a beruházások 95 százalékos állami támogatással valósulnak meg, mert magát az állami vagyont újítják fel. Többek között fejlesztik a kikötő úthálózatát, biztosítják és javítják megközelíthetőségét a meglévő útburkolat, a területén lévő rakpart és a hozzá kapcsolódó út és parkoló építésével. A beruházás fontos eleme a kikötői partfal állékonyságának helyreállítása 292,5 fm hosszban, amely tartalmazza a közművek fejlesztését és a 120 tonna teherbírású nehézberakó építését. Kikötő-szolgálati helyként „Zöld Kikötőt” fejlesztenek, 71,1 fm hosszú függőleges partfal építésével, úszómű áthelyezésével és üzem bővítésével. Végezetül a kikötő területén (Baja, Dunapart állomáson) átalakítják és bővítik a mávos és a saját célú vágányokat, rakodóberendezések telepítése mellett.

A cikk a NavigátorVilág 2017. áprilisi számában jelent meg.