Szállítmányozás 2021

Floyd-filozófia: stabilan előre!

Floyd-filozófia: stabilan előre!

A Floyd folytatja az elmúlt három évben felépített új üzleti stratégiát, amelynek eredményeként ma újra egy jelentős, megbízható stratégiai partnerként tekint rájuk a vasúti piac. Szűcs Lajos minőség- és biztonságirányítási vezetővel arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként tudta röpke pár év alatt bejárni ezt a fejlődési pályát a cég.

Ez a cikk a NavigátorVilág májusi számában jelent meg.

 

– Milyen körülmények között került a Floydhoz, és milyen feladattal bízták meg?

– 2013 szeptemberében jöttem a társasághoz, amely jelentős változásokon ment keresztül: változott a tulajdonosi szerkezet, átalakultak a korábbi működési rendek, komoly fluktuáció sújtotta a céget, illetve a vasútbiztonsági tanúsítvány körüli problémák is izgalmas helyzetet teremtettek. A menedzsment ebben a munkában minőség- és biztonságirányítási vezetőként számított rám, a mai napig ezt a pozíciót töltöm be a Floydnál. Jónéhány átmeneti intézkedéssel sikerült biztosítani a működést és a fuvarozási feladatok ellátását: alapjáraton üzemelve újraépítettük a vállalkozást, beleértve a szervezeti átalakítást, a hiányzó munkaerő pótlását, a korábbi gazdaságtalan tevékenységek tudatos leépítését és új üzleti területek keresését. A magyar és az osztrák vasútbiztonsági tanúsítványunkat 2019 novemberéig meghosszabbítottuk, sikerrel vettük az ISO-auditot, majd a tavalyi lejáratot követően a legújabb szabvány szerinti tanúsítást is megszereztük, van már ECM-tanúsítványunk. Elindítottunk egy járműkorszerűsítési programot, és a mozdonyaink szlovákiai engedélyeztetése is megtörtént.

– Hány mozdonyt üzemeltetnek? Van-e az eszközökre elegendő személyzet?

– Jelenleg 14 saját (8 villany- és 6 dízel-) mozdonnyal bonyolítjuk a belföldi fuvarjainkat, nemzetközi relációban pedig Hamburgig közlekedtetünk konténervonatokat korszerű, nagyteljesítményű villamosmozdonyokkal. A változatos flotta üzemeltetési szempontból nem okoz nehézséget, minden mozdonyvezetőnk rendelkezik dízel- és villanymozdony-vezetői vizsgával is. A képzésre kiemelten figyelünk: idén januárban indítottunk ismét mozdonyvezetői tanfolyamot, és már tervezzük őszre a következőt. A tavaly indított kocsivizsgálói tanfolyamunk lassan befejeződik. Képzési regisztrációkkal rendelkezünk, így a trakciós feladatokhoz szükséges típus- és vonalismereti képzéseket önállóan végezzük. Jelenleg 4 kocsivizsgáló és 3 tolatásvezető mellett 23 mozdonyvezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk van. Az utóbbiak közül többen rendelkeznek kocsivizsgálói, tolatásvezetői, vonatfel- és átvevői vizsgával, így egy-egy tehervonat forgalomba helyezését és közlekedtetését rugalmasan és hatékonyan tudjuk biztosítani. Mindazonáltal a mi mozgásterünk a mozdonyvezetők foglalkoztatása, operatív vezénylése terén szűkebb, mint a nagyobb vállalatoké. Kevesebb vonatunk van egyszerre a hálózaton, így aztán cserék, szembeváltások nem igazán jöhetnek szóba. Nálunk az az általános gyakorlat, hogy ha valaki elindul egy vonattal, akkor azt a szolgálata végéig viszi – ha minden jól megy, a célállomásig, ha valami közbejön, akkor pedig lezár, és a diszpécserek szervezik a vonat további sorsát.

– A vágányzárak leküzdése jelent-e problémát a Floydnak?

– Természetesen igen, a vágányzárak, felújítások minden vasúti árufuvarozó cégnek komoly kihívást jelentenek, amelyek végső soron az üzleti eredményekre is kihatnak. Nekünk eddig még mindig sikerült megbirkózni a feladattal, bárhol volt vágányzár az országban, át tudtuk hidalni az ezzel járó nehézségeket. Jónak bizonyultak az előre elkészített terveink, és az operatív megoldások is működtek; remélem, ez a jövőben is így lesz! Erre garanciát jelentenek a kiválóan felkészült munkatársaink, a nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező, nyelveket beszélő előtervező kolléganőnk, az ügyfelekkel – a pályavasúttal és a fuvaroztatókkal – rendszeres kapcsolatban álló üzemeltetési vezetőnk, illetve a 24 órás szolgálatot teljesítő diszpécserszolgálatunk 5 dolgozója, akik remekül koordinálják a napi forgalmainkat.

– A vontatási szolgáltatásba megéri ma időt, pénzt, energiát fektetni egy vasúti árufuvarozó vállalkozásnak?

– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetem, hogy nem csak a több saját vonat jelenti a nagy üzleti hasznot. Ha egy fuvarozócég emberben, mozdonyban tud a vontatási szolgáltatásra tartósan szabad kapacitást biztosítani és ezeket az erőforrásokat képes ésszel használni, plusz még kereslet is van rájuk – márpedig most van, és nem csak a kerülő útirányos közlekedések miatt –, akkor igen, megéri ebben a szegmensben is dolgozni. Ráadásul ez egy tervezhető tevékenység, ami – ha jól csinálja az ember – kifejezetten gazdaságos is.

– A vasúti szolgáltatásokat milyen arányban szerzik be a MÁV-tól, illetve a piacról?

– A MÁV-nak és a MÁV-STARTnak leadott megrendeléseink száma és értéke is csökken, de ebben is vannak hullámzások helyileg vagy időszakosan. Tudomásul kell venni, hogy a szakmát jelenleg sújtó létszámhiány az állami vállalatoknál még markánsabban jelentkezik, mint a magántársaságoknál, így ők is kénytelenek számtalan szolgáltatást leépíteni. Amit viszont fenntartanak, az nem mindig igazodik a piaci igényekhez, és sokszor nehezen tudnak lépést tartani a piaci szereplőkkel folytatott versenyben – és mindegy, hogy a pontosságra, a megbízhatóságra vagy épp az árakra gondolunk. Egyre több kisvállalkozás nyújt vasúti szolgáltatást (gyakran egyfajta tevékenységet végezve), és sokukkal állunk szerződéses viszonyban.

 – A minőség- és biztonságirányítási vezetői munkakörben mennyire fontos, hogy a szakembernek legyenek vasúti ismeretei?

– Az ars poeticám, hogy aki a vasúton operatív vezetői feladatokat lát el, az rendelkezzen vasúti alapismeretekkel, vagy úgy, hogy végigjárja a ranglétrát, vagy kőkeményen tanul. A MÁV Csoportnál a végrehajtó szolgálattól indulva lettem hosszú évek után vezető, a Floydnál rögtön a mélyvízbe kerültem. Gyorsan el kellett sajátítani a minőségirányítási és biztonságtechnikai ismereteket, amiket folyamatosan frissíteni kell, mert a követelmények állandóan változnak, szigorodnak. Ráadásul nem elég megszerezni ezt a tudást, tovább is kell adni a szervezeten belül. Ezeknek az ismereteknek minden bizonnyal komoly szerepük volt a Floyd elmúlt pár év alatt elért sikereiben, hogy a társaság mind a működését, mind a gazdálkodását stabilizálni tudta, és ma egy jelentős, megbízható stratégiai partnerként van jelen a vasúti árufuvarozói piacon.

 

NÉVJEGY

Az ízig-vérig vasutas dinasztiából származó Szűcs Lajos a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett vasútgépész diplomával kezdte a vasúti pályafutását 1988-ban. A Keleti Vontatási Főnökség reszortosaként mozdonyvezetők foglalkoztatásáért és a korszerű villamosmozdonyok gazdaságos üzemeltetésért felelt. 1993-tól előbb szakértőként, majd divízióvezető-helyettesként erősítette a Gépészeti Szakigazgatóság humánerőforrás-gazdálkodási tevékenységét. 1995-ben gazdasági mérnök képesítést szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 2003-ban kapott megbízást a MÁV Zrt. humánszervezetének átalakítása során létrejött Gépészeti Humánpartner Szervezet vezetésére, ahol a csaknem 10 ezer fős Gépészeti Üzletág humánpolitikai tevékenységét irányította. 2007- től intenzíven részt vett az önálló MÁV-leányvállalatok munkaszervezetének kialakításában. 2008 januárjában került a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. humánigazgatói székébe. 2012-ben a trakciós pozíciója mellett ellátta a MÁV-START Zrt. humánvezetői feladatait is, majd 2012 decemberétől – a Start, a Trakció és a Gépészet humánszervezeteinek sikeres integrációja után – az átalakult MÁV-START Zrt. humánigazgatója lett. 2013 szeptembere óta dolgozik a Floyd Zrt.-nél, ahol a minőségirányítási és biztonsági területekért felel. Pályafutása alatt több kitüntetést kapott, 2011-ben Baross Gábor-díjjal ismerték el tevékenységét. Nős, felesége a MÁV-SZK Zrt. humánpartnere. 14 éves fiuk gyermekvasutas.