Szállítmányozás 2021

Trieszt, a török Ro-Ro áruforgalom legfontosabb elosztóközpontja

Trieszt, a török Ro-Ro áruforgalom legfontosabb elosztóközpontja

Az EU éghajlat-politikai célterve 2030-ig legalább 55, 2050-re pedig 100 százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek nyomán a globális logisztikában egyre nagyobb szerepet kap az intermodális szállítás. Az Ekol 2008 óta foglalkozik ezzel, amelynek révén olcsóbban és környezetkímélőbben jut az áru célba, mint más fuvarozási módon.

Az Ekol intermodális megoldásai vasúton, illetve hajóval történő szállítást jelentenek, az elő- és utófutásokat közúton megtéve. A tranzitidők ezen fuvarozási módok esetében valamivel hosszabbak, mint a közútié, azonban az általános engedélyprobléma és az ezt fokozó CEMT-engedély körüli helyzet hatása nem vagy csak kis mértékben érzékelhető. Így a hozzájuk érkező török fuvarfeladatokra megnyugtató megoldásokat tudnak biztosítani ügyfeleinknek.

Fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen az intermodalitás; az Ekol például egyetlen intermodális fuvar során a következő megtakarításokat éri el anélkül, hogy 2429 km hosszú utat kellene megtennie kizárólag közúton: 823 liter üzemanyag, 2221 kg szén-dioxid, 5,8 kg nitrogén-oxid és 0,08 kg részecske (PM).

Az Ekol Logistics néhány évvel ezelőtt szerzett 100 százalékos részesedést a Europa Multipurpose Terminals (EMT) vállalatban, amely a Ro-Ro és vasúti szolgáltatásokat biztosítja a trieszti kikötőben. A létesítmény remek helyen fekszik, a sűrű vasúti összeköttetéseinek köszönhetően egész Európa elérhetővé válik, így stratégiailag meghatározó szerepe van az intermodális áruszállításban.

Trieszt és Törökország között – 2 különböző üzemeltetővel – 15 Ro-Ro útvonal fut: közülük 7 Pendik, 2 Yalova, 3 Mersin és 3 Cesme kikötőjéhez kapcsolódik Törökországban. Az utóbbi kivételével a többi létesítmény üzemeltet intermodális vonatokat az Európai Unió és a trieszti kikötő között. Az Ekol mind a 4 terminálon működtet Ro-Ro hajókat.

A trieszti kikötőben a Ro-Ro forgalom és a vasúti operáció mellett raktározási és cross docking lehetőséget is kínálnak mind a helyi, mind az uniós rakományok számára, valamint vámműveletek is folynak: mivel a kikötő a harmadik országokból érkező rakományok belépési pontja, a tranzitvámkezelés is a terminálon történik.

Triesztben hetente irányonként körülbelül 3500, azaz összesen 7000 TEU-t kezelnek. A legtöbb egység Triesztből vagy Triesztbe tart intermodális vasútvonalon. Az olasz kikötőváros emellett számos vasúti összeköttetéssel rendelkezik a Ro-Ro forgalomhoz kapcsolódóan: Bettemburg, Köln, Duisburg, Ludwigshafen, Karlsruhe, Nürnberg, München, Wels, Lambach, Ostrava irányában. Ugyanakkor a kikötő nemcsak az európai áruszállításban játszik fontos szerepet: a konténerterminálból induló óceánjáró teherhajók segítségével összeköttetésben áll a világ távoli részeivel is.

Ami a magyar–török Ro-Ro áruforgalmat illeti, az Ekol csepeli intermodális központjába Triesztből érkező árukat vasúton és közúton továbbítják a címzetteknek. Gyorsaság szempontjából fontos szerepet játszik a cross-dock raktáruk és a napi shuttle járataik, amelyek a Triesztben felvett pótkocsikat hozzák Budapestre, majd a helyben már megrakott pótokat viszik vissza a kikötőbe. Ezen a Csepel–Trieszt útvonalon csak dedikált kamionjaik közlekednek, a pótkocsik címre juttatását és visszafuvarozását másik flotta végzi.

 

ÖSSZETETT INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

Az Ekol számára már az induláskor egyértelművé vált, hogy a logisztikai folyamatokat nem elég pusztán fizikailag kiválóan elvégezni, hanem alapvetően fontos azokat digitális platformon is megfelelően kezelni. Emellett kiemelten lényeges, hogy a meglévő folyamatokat a fenntarthatóság és hatékonyság szempontjából folyamatosan felülvizsgálja és fejlessze.

Ennek megfelelően a kezdetektől fogva saját alkalmazású informatikai szakemberek, mérnökök dolgoznak azon, hogy olyan rendszereket fejlesszenek és üzemeltessenek, amelyek maximálisan igazodnak az ügyfelek és a cég dolgozóinak igényeihez. Az Ekolnál létrehozott és használt informatikai rendszerek összetett egységet alkotnak, magukban foglalják például az intralogisztikai, operatív feladatokat ellátó modulokat, de fontos szerepet töltenek be a cég belső működését folyamatosan monitorozó és fejlesztő részlegek is. Munkatársaik a szintén saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerben dolgoznak, ezen a felületen kezelik az ügyfelektől beérkező igényeket, észrevételeket, ajánlatkéréseket. A teljes folyamatot a legelejétől a legvégéig egy rendszerben dolgozzák fel, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatokat a vállalat különböző részlegei könnyedén átlássák, gyorsítva, megkönnyítve ezzel a megbízók kiszolgálását.

Nagyon büszkék arra az applikációra, amelyet a hazai kollégák fejlesztettek ki, és elérhető a Google Play áruház digitális polcán is. Az alkalmazás segítségével a gépkocsivezetők közvetlenül a telefonjukra kapják meg a fuvarfeladatot, azon is jelzik a szolgáltató vagy akár az ügyfél számára is, hogy épp hol tart a fuvar, lerakodás után pedig az app segítségével fel tudják tölteni a CMR-t, amelyet a rendszer az adott fuvarhoz társít.

 

TÖRÖK TERMINÁL

A török–magyar áruforgalom másik fontos pillére a Yalovában felépített, 80 ezer négyzetméter alapterületű és 500 tréler kapacitású Yalova Ro-Ro Terminál (képünkön). Többek között kétrámpás dokkal, szállítmányellenőrző röntgennel, saját vámhivatallal, laboratóriummal, ügynökségi irodákkal, sofőrök számára fenntartott szociális létesítményekkel, 16 ezer négyzetméter rövid távú tárolásra szolgáló raktárfelülettel és ADR-raktárral rendelkezik.