NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

A dunai árufuvarozás szívcsakrája

A dunai árufuvarozás szívcsakrája

Szeretjük a Szabadkikötőt, ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a régi, patinás környezet minél előbb egy modern, XXI. századi elvárásoknak megfelelő, regionális konténerlogisztikai, trimodális központtá váljon, hangoztatta a Dunai Hajózás konferencián tartott prezentációjában Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő vezérigazgatója.

Ehhez az elhatározáshoz nem elég a hit, az alázat és az elkötelezettség, mert a kikötők fejlesztése nagyon tőkeigényes. A társaság 2007–2020 között folyamatos beruházásokat hajtott végre, a fejlesztésekhez a tulajdonosok mellett a Mahart Szabadkikötő Zrt. anyagi támogatása is hozzájárult. Több mint 30 milliárd forintot fektettek az összesen 153 hektáron elterülő kikötői infrastruktúra (épületek, utak stb.) korszerűsítésébe, ebből 4,65 milliárdot a vízoldali beruházásokra fordítottak. Az utóbbiak közül Cseh Ottó kiemelte a Ro-Ro kikötő építését, új kikötői bakok létesítését, egy 600 négyzetméter alapterületű tárolócsarnok kialakítását és a rézsűs partfal szádlemezekkel történt megerősítését, aminek köszönhetően kockázatmentesen mozgathatók a daruk. E fejlesztések egyik legfontosabb eleme az 1,5 km hosszú mobilgát kiépítése az I. kereskedelmi medence körül, ami azért nagyon fontos számukra, mert a kikötő legalacsonyabban fekvő területét érintő beruházásról van szó, és a mobilgát létrehozásával vízállás szempontjából is biztonságosabbá vált a kikötő működése.

A fenti beruházások tették lehetővé tavaly 1232 hajó (ez mintegy 20 százalékkal több, mint a korábbi évek átlaga) megrakodását 1,2 millió tonna áruval, a 410 ezer TEU-t meghaladó konténerforgalmat, a 28 370 vagont kiszolgáló vasúti forgalom lebonyolítását. Ez az a volumen, amit a rendelkezésre álló 15 km-nyi iparvágány még optimálisan és kényelmesen ki tud szolgálni. A kikötő területére a 3 közúti forgalom számára fenntartott bejáratnál mért adatok szerint 944 ezer teher- és személygépjármű hajtott be, a teherautók 13 258 mérlegelésen estek át. A Szabadkikötőben jelenleg 164 ezer négyzetméternyi raktárterületet és 17 ezer négyzetméternyi irodai területet tudnak biztosítani az ügyfeleiknek, az elmúlt évben a raktár- és irodakapacitás kihasználtsága 98, illetve 80 százalékos volt.

Termékspecifikáció alapján, egyes termékcsoportokat kiemelve mutatta be a vezérigazgató a Szabadkikötő forgalmát. Érdekesség, hogy amíg 1963-ban 201 ezer, addig 2020-ban 364 ezer tonnát meghaladó gabonaforgalmat bonyolított a kikötő az 1928. október 20-án alapított Gabona Tárház segítségével. A volumen 2015 óta folyamatosan csökkent 2018-ig, akkor alig haladta meg a 150 ezer tonnát, majd erről a mélypontról két év alatt több mint kétszeresére nőtt. Ez annak fényében (is) figyelemre méltó teljesítmény, hogy még mindig az eredeti, tehát több mint 90 éves technológiával szolgálják ki ezt a forgalmat.

A kikötő 1963-ban 154 ezer tonna koksz-, szén- és petrolkoksz-forgalmat kezelt, ami 2010-re 200 ezer tonna fölé ugrott, majd egy év alatt visszaesett 35 ezerre. Azóta csak egyszer, 2016-ban haladta meg az 50 ezret, egyébként nagyjából 35 ezer körül állandósult.

A vas- és fémtermékek forgalma az 1963-as bázisévhez (257 ezer tonna) képest jelentősen csökkent, 2010–2016 között 50–100 ezer tonna között mozgott, azóta 43 ezer tonna körül stagnál.

A kezelt kőolajtermékek mennyisége a 2010-es 267 ezer tonnáról 2019-re 700 ezerre bővült, és bár tavaly 586 ezer tonnára esett vissza, még mindig a kikötő forgalmának mintegy 50 százalékát biztosítja.

A Szabadkikötő létesítményeiben ma 1500 munkavállaló dolgozik, de ez a szám a jövőbeni beruházásokkal tovább növekszik majd. „Büszkék vagyunk arra, hogy sok kereskedelmi és ipari szegmensben működő vállalkozás a Szabadkikötőt választja logisztikai bázisának” – zárta előadását Cseh Ottó.