Szállítmányozás 2020 online konferencia

Új szervezeti struktúra a MÁV-nál és a MÁV-START-nál

Változások a MÁV-Csoport két zászlóshajójának menedzsmentjében

A MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. szervezeti keretei is jelentősen átalakultak ez év január elsejétől. Összeállításunkban a legfontosabb „mozgásokat” követtük nyomon, amiből többek között kiderül: a menedzsmentekben a korábbiaknál több nő dolgozik.

forrás: www.mavcsoport.hu

Dávid Ilona munkáját ez év januárjától négy vezérigazgató-helyettes segíti, szemben az eddigi hárommal. Az általános vezérigazgató-helyettesi pozíciót kettéválasztották, egy stratégiai és egy üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi posztra. Az előbbi beosztást Pál László eddigi általános vezérigazgató-helyettes kapta, aki jelenleg a BHÉV Zrt. megbízott vezérigazgatója is egyben. Hozzá tartozik a Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság, ami további három igazgatóságot fog össze. Ez a szervezeti egység korábban nem kapott ennyire kiemelt figyelmet, a régi szervezeti ábrán nem is nevesítették külön. Az üzemeltetési vezérigazgató-helyettes Veszprémi László lett, akitől „elkerült” a műszaki felügyelet, technológia és lebonyolítás. A műszaki területekért (így a távközlési, az erősáramú rendszerek és a biztosítóberendezések elvi és központi feladataiért is) az elnök-vezérigazgatóhoz rendelt kibővített Infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatóság felel. Úgyszintén a vezérigazgató alá rendelték közvetlenül a Beszerzési főigazgatóságot, korábban csak a beszerzési stratégia volt Dávid Ilonához kiemelve. A MÁV Zrt. menedzsmentje így 29 főből áll, közülük 12 nő, ami 41 százalékos aránynak felel meg – ezzel magasan kiemelkedik a magyarországi nagyvállalatok sorából.

A MÁV-START Zrt. új szervezeti struktúrájában Csépke András vezérigazgatóhoz tizenegy irányítási és tizennégy operatív szakmai vezető tartozik közvetlenül. A hat Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóság, valamint a hat Járműbiztosítási Igazgatóság vezetője mellett közvetlenül felügyeli a Vasútijármű javítás területet (azaz a Szolnoki Járműjavítót), az Utasellátó Központot, valamint a cég működése szempontjából fontos központi szervezeti egységeket (pénzügy, humán, jog, informatika stb.).

Négy, az alaptevékenységet közvetlenül és alapvetően befolyásoló igazgatóság és a teljesítménymenedzsment munkáját a MÁV-START egyetlen (általános) vezérigazgató-helyettese, Schwartz István fogja össze. Ezen igazgatóságok feladata az üzemeltetési keretek kialakítása, beleértve a járművek és a személyzet biztosítását, a pályavasúti szolgáltatások megrendelését, az értékesítési tevékenység és a szolgáltatási színvonal fejlesztését. A menetrendtervezés az üzemeltetési igazgatóhoz tartozik, akárcsak az üzemirányítás vagy a technológiatervezés, így ez a szervezet tölti be a karmester szerepét a cégnél. A Műszaki Igazgatósághoz elsősorban a koncepcionális járműügyek tartoznak, a közép- és hosszú távú tervezés. A Műszaki Fejlesztési Igazgatóság elsősorban a cég egyik kiemelt projektjéért, a vasúti személykocsik (IC+) gyártásáért felel. Az alaptevékenység, vagyis a vasúti személyszállítási szolgáltatások nem járművekhez köthető fejlesztése az Értékesítési Igazgatóságon történik – remélhetőleg felhasználva a szervezetileg innen meglehetősen távol eső Ügyfélszolgálatnál lecsapódó utasigényeket. A MÁV-START működésének szakmai keretét tehát a vezérigazgató-helyettes szakmai felügyelete alatt alakítják ki, a végrehajtásért, az ellenőrzésért, a cégvezetésért pedig a vezérigazgató a felelős.

A 29 vezérigazgatónak vagy vezérigazgató-helyettesnek referáló szakterületi vezető közül mindössze az értékesítési igazgató, a jogi, a kabinet, a belső ellenőrzés, valamint a projektiroda vezetője nő, ami 17,2 százalékos aránynak felel meg. Ez kevesebb, mint fele a MÁV-os aránynak. Kicsit jobb a helyzet, ha a teljes menedzsmentet nézzük, ami 61 fő, akik közül 15 a nő, ami már a 25 százalékot közelíti.

A MÁV és a MÁV-START szervezeti ábrái a www.mavcsoport.hu oldalon a MÁVCsoport fülre kattintva, az adott céget kiválasztva, a Közérdekű adatok között is elérhetők.

Andó Gergely

A cikk a KözlekedésVilág 2017. január-februári számában jelent meg.