Szállítmányozás 2021

Budapest integrált e-mobilitási koncepciója

A BKK képviselőjeként – Dabóczi Kálmán vezérigazgató távollétében – Strang Tamás innovációs szakértő ismertette átfogóan a városi elektromos közlekedés már megvalósult és közeljövőre tervezett alternatíváit.

Strang Tamás, a BKK innovációs szakértője

A BKK mint felelős mobilitásmenedzser célja az egyes közlekedési módok kereslet/kínálat arányának dinamikus összehangolása hosszú távú stratégiai értékek mentén. Nincs abszolút előnyben részesített közlekedési mód, de az utazási keresletet a fenntartható környezeti elvek, a valós társadalmi igények és a reális gazdasági összköltség mentén kell felelősen befolyásolni, jelentette ki Strang Tamás. A BKK innovációs szakértője elmondta: a BKK felel minden közlekedőért az utazók jellemzőitől, az utazás indítékától, céljától és a használt közlekedési módoktól függetlenül.

Budapest már több mint egy évszázaddal ezelőtt is az innováció helyszíne volt, gondoljunk a lóvasútra, a kísérleti jelleggel indított villamosra vagy a földalattira: a kontinensen először Budapesten üzemelt villamos hajtású földalatti vasút. A mai közösségi közlekedés gerincét a XX. században kiépített elektromos üzemű közösségi közlekedési hálózat alkotja, amely alapja lehet a modern, integrált elektromos közlekedési hálózatnak.

Budapest napjainkban is innovatív városnak számít Európában, köszönhetően az elmúlt években megvalósított közlekedési fejlesztéseknek. Jelenleg a közösségi közlekedési hálózat 22 százalékán üzemelnek elektromos járművek (metrók, HÉV-ek, villamosok, trolibuszok és ModuloC68E elektromos buszok), ezek vonalain zajlik az utasforgalom 66 százaléka. A BKK vonzó (kényelmes és környezetbarát) járművekkel, jobb szolgáltatásokkal és hatékony intézményrendszerrel továbbnövelheti ezt a mennyiséget.

A tavaly elkészített fővárosi integrált e-mobilitási koncepció elsősorban jövőképeket sorol különböző szempontok szerint. Ezek közül az előadó a cél- és eszközrendszert emelte ki, amely nem időtávokra, hanem bevezetési, növekedési és elterjedési szakaszokra bontja a fejlődést. Ennek alapján 2050 táján fordulhat meg a fosszilis és a megújuló energiákkal hajtott járművek használati aránya.

A koncepció tartalmazza a közlekedés stratégiai céljait is, azaz a mobilitási igények és döntések társadalmi hasznosság alapú befolyásolását (mobilitásmenedzsment), a közösségi közlekedés ösztönzését, részarányának növelését, valamint a motorizált egyéni közlekedés és az áruszállítás kedvezőtlen hatásainak csökkentését. E célkitűzések eléréséhez szükséges a mobilitási folyamatok befolyásolása, hogy az e-mobilitás terjedésével az egyéni közlekedési utazások száma ne növekedjen. Ennek eszköze lehet a szűk városközpontban elérhető töltőpontok számának korlátozása, a kombinált utazások ösztönzése P+R helyszíneken töltési pontok kialakításával, az elektromos autómegosztó flották ösztönzése, a magántulajdonban lévő járművek számának (vagy a növekedés ütemének) csökkentése. Cél még a személyszállítási (taxi) és (kis)áruszállítási flották elektromos üzem felé elmozdítása dedikált töltőponthálózat kialakításával hivatásforgalmú járművek számára és a bevezetési, növekedési szakaszban működési, üzemeltetési kedvezményekkel az elektromos üzemű járművek számára.

Az e-mobilitás jövője érdekében a hazai kezdeményezések összefogására van szükség, szögezte le a szakember. A tervek között szerepel járműparkbővítés a privát és közösségi szférában is, töltőinfrastruktúra telepítése a meglévő elektromos hálózatokra építve, megújuló energia használatával, továbbá szabályozóösztönző rendszer kialakítása XXI. századi eszközökkel: integrált flottakezeléssel, városi logisztikai rendszerrel, járműmegosztó rendszerekkel.

A közelmúltbeli fővárosi járműbeszerzések áttekintésével Strang Tamás bemutatta az e-mobilitás növekedési lehetőségeit, kiemelve az e-BUBI folyamatban lévő fejlesztését, amely magasabb beruházási és üzemeltetési költségekkel számol, és pillanatnyilag még technológiai korlátokkal, nyitott kérdésekkel bír. Emellett a fővárosi önkormányzat – szolgáltatósemleges  szabályozószerepében – elkötelezett az elektromos autómegosztás megvalósítása mellett, hiszen egyetlen carsharing jármű akár tíz másikat is kiválthat a városi közlekedés korszerű alternatívájaként. Az ehhez kapcsolódó uniós irányelv szerint 2020-ig több ütemben kötelező kialakítani a töltőinfrastruktúrát.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.