NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Dávid Ilona kapta a Logisztikai Érdemrendet

„Fokozott sebességgel haladunk tovább az eddigi úton”

A logisztika érdekében végzett munkássága és kiváló emberi tulajdonságai elismeréseként Dávid Ilonának ítélte oda a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének Elnöksége a Logisztikai Érdemrendet. A kitüntetést a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a szövetség január 26-27-én Kápolnásnyéken megrendezett szakmai konferenciáján vette át Fülöp Zsolttól, az MLSZKSZ elnökétől. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Dávid Ilona köszöntőjét.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a kitüntetés átadásakor

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Bevallom, váratlan, de egyben kellemes meglepetés volt, mikor
értesítettek róla, hogy a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének Elnöksége nekem ítélte a Logisztikai Érdemrendet. Sokan talán Önök közül is meglepődtek, hogy idén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójára esett a választás. Noha társaságunk a MÁV Cargo privatizációja óta nem működtet korszerű logisztikai központot, vasúttársaságoknak továbbra is nyújtunk szolgáltatást, közcélú rakodóterületeink egy részén pedig máig intenzív az áruforgalom.

Az elmúlt években jelentősen javult az infrastruktúra-helyzet a tehervonatok által leggyakrabban használt útvonalakon. A jellemző tehervonati sebességgel a legtöbb tranzitútvonal már szinte lassújelre való ráfékezés nélkül átjárható. Örömteli fejlemény, hogy a következő években újabb vasútvonalainkat villamosítjuk, több helyen az országhatárig is kiépítve a felsővezetéket. Ezzel az eddiginél olcsóbban és gyorsabban lesz elérhető több határállomásunk.

Az elmúlt években a Budapest–Lőkösháza–Curtici és a Szolnok–Debrecen–Záhony vonalak fejlesztésére volt jelentősebb forrásunk. Ma már előrehaladott állapotban van a Budapest–Székesfehérvár–Gyékényes útvonal fejlesztése és rehabilitációja is. Így lassan valamennyi szomszédunk felé elérhetővé válik a minőségi pályavasúti szolgáltatás. Egyetlen komoly kivétel maradt volna ez alól: a szerbiai irány, amely EU-s projektekbe 2030-ig biztosan nem kerülhetett volna be, tekintve, hogy nem EU-s árufuvarozási folyosó.

A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal kínai cégek általi
felújítását célzó nemzetközi projekt egy nagyobb stratégia része. A görögországi pireuszi kikötőből induló tranzitútvonal fő célja a kelet-ázsiai országból hajón érkező konténerek vasúti úton történő továbbszállítása Nyugat-Európába. Ez az útvonal már ma sem pusztán elméleti, az első Cosco-s konténervonat Athén mellől, Pireuszból talán már márciusban befuthat Budapestre – a szerb szakaszon orosz hitelből végzett pályaépítési munkák befejeztével. Budapesten át – megfelelő vasúti kapcsolat esetén – számos szárazföldi terminál gyorsabban érhető el Pireusz-ból, mint az Adriáról vagy az északi kikötőkből. Az sem mellékes szempont, hogy a kínai szállítmányozók előbb-utóbb bizonyosan a kínai hajóstársaságokat preferálják majd, azok pedig a kínai tulajdonú európai kikötőket. A magyarországi szakasz a kínai félnek különösen fontos, hiszen cégei először építhetnének uniós tagállamban vasúti pályát, amely referenciaként szolgálhatna további európai infrastruktúra-fejlesztéseknél.

A magyar kormány további két irányba szeretne nagyszabású fejlesztéseket végrehajtani, melyek közül az egyik a koperi kikötő hatékonyabb elérése, a másik pedig a Borostyánkő árufuvarozási folyosó Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia bevonásával. Ez utóbbi a GYSEV kezdeményezésére vált regionális sikertörténetté, amely immár az Európai Bizottság támogatását is bírja, azaz felkerült a hivatalos korridorlistára, megnyitva ezzel az EU-s pályázatok lehetőségét erre az útvonalra. Erre a GYSEV elnökeként nagyon büszke vagyok. Magyarország területén – várhatóan – a zalaszentiváni deltavágány megépítése, a szombathelyi állomás átépítése, valamint a Budapest–Miskolc–Kassa vasútvonal fejlesztése valósulhat meg ezen a korridoron.

Noha a MÁV-csoport árufuvarozó vasútvállalattal nem rendelkezik, vontatási szolgáltatóként a legtöbb tehervonat élén a MÁV-START mozdonyai figyelhetők meg. Ismeretes, hogy a személyszállításban – az új, korszerű motorvonatok beszerzésével – jelentős mennyiségű mozdony szabadult fel. Ezeket a mozdonyokat mi nem leselejteztük, hanem felkínáltuk a piacnak, azok kibérelhetők. Ezek a mozdonyok – életkoruk és műszaki színvonaluk miatt – lényegesen olcsóbban üzemeltethetők, mint a több országban közlekedni képes új, drága mozdonyok.

Remélem, nem maradt Önökben kétely, hogy a MÁV a logisztika rendszerének egyik fontos eleme, és a vállalatcsoport komolyan tesz azért, hogy ezt a szerepét a 21. századi igényeknek megfelelően is betölthesse. Köszönjük az eddigi munkánk elismerését, a pozitív visszajelzést. Fokozott sebességgel fogunk a jövőben továbbhaladni ezen az úton!”

A cikk a KözlekedésVilág 2017. január-februári számában jelent meg.