Több mint telematika – interjú Tóth Leventével, a WebEye Telematics Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével

A 2001-es alapítása óta nagykorúvá és ennek megfelelően merész váltásokra vállalkozó társasággá érett a felhalmozott tudásbázisa birtokában a nemzetközi leányvállalataival az európai telematikai piac meghatározó szereplőjének számító, magyar tulajdonú WebEye Telematics Zrt. A könnyen elérhető mobileszközök, a 4G-hálózatok és a nyilvánosan hozzáférhető adattárak elterjedésével a szolgáltatási innovációk korát éli az iparág, ezt tükrözi a társaság üzletpolitikájának legutóbbi fordulata, a belépésidíjmentes Telematics-as-a-Service szolgáltatás bevezetése is.

– Mitől számít újdonságnak az eszközt és szolgáltatást oszthatatlan egységként kezelő szemlélet?

– A szoftveres ágazatokban már népszerű megoldással tisztán havidíj-alapú flottakövetési szolgáltatást vezettünk be májusban a 3 legnagyobb (magyar, lengyel és román) piacunkon, amelyek körét a második ütemben szeptembertől 7 további kisebb célországgal bővítjük. Műszakilag új elemet nem tartalmaz, kereskedelmi szempontból csomagoltuk újra a szolgáltatásunkat a gépjárművekbe szállított készülékek (fedélzeti egységek, szondák, szenzorok) egyszeri árának, kiszállítási és beszerelési díjának mint induló költségnek az elengedésével az új díjcsomagokban, bármilyen konfiguráció esetén, cégmérettől és használt járműtípusoktól függetlenül. A korábbi gyakorlat helyett a hardverek a WebEye tulajdonában maradnak, ezzel a hagyományos kétéves általános garancián túl is már a mi kockázatunk az eszköz meghibásodása, az ügyfélnek pedig kizárólag a jól megragadható, tervezhető, a teljes szerződési futamidőn belül fix havidíjat kell megfizetnie. Ilyenformán a szolgáltatás részévé válik a hardver is a szoftver mellett, ezáltal kiiktattuk a felhasználók életéből az előzetes beruházást és a későbbi üzleti kockázatot. Mindez azt eredményezi a gyakorlatban, hogy a szolgáltatásaink által elért megtakarítások egy részéből finanszírozhatóvá válik azok ára, a havidíj. A megtérülés egyébként jól kimutatható már az előfizetést megelőző egy-két hónapos, egy-két járművet érintő tesztidőszakban is, amelynek adatait az ügyféllel közösen elemezzük ki, és ami egyúttal lehetővé teszi az üzleti folyamatainak a teljes mértékben cégre szabott, finomhangolt telematikai támogatását is.

– Önöket mi motiválta a belépésidíjmentes modell létrehozásában?

– Azt vizionáljuk, hogy mindezzel megkönnyítjük a logisztikai vállalkozások és speditőrök – mind a kkv, mind a nagyvállalati szegmens – átállását a tudatosabb, tisztán szolgáltatás- és adatalapú működésre. A tapasztalatok szerint a korábbi belépési költségek – amelyek járművenként meghaladhatták akár a 200 ezer forintot is – eddig számos kisebb logisztikai szereplőt tartottak távol a telematikai eszközök kiterjedt használatától, de a legnagyobb szállítmányozócégek számára is jelentős egyszeri tételként jelentkeztek a költségoldalon. Napjainkban, amikor a tulajdonlás fontosságát felváltja a kiszámíthatóságé, ez a korlátmentes megoldás nyitja meg az új ügyfelek kapuit és pénztárcáját. Hozzáteszem, hogy az általunk elért piacok különböző érettségűek: a nyugat-európai felhasználók körében a tisztán havidíjas megközelítés már alapkövetelmény, a térségünkben azonban úttörök vagyunk ennek bevezetésével. Az elsődleges célunk tehát az új felhasználók tömeges megszólítása és bevonzása (nagy gépjárművek esetében ez a piac mintegy 10 százaléka, de 3,5 tonna alatt ilyen a piac nagyobb része), másodsorban pedig a meglévő piaci részesedésünk további növelése a versenytársaink rovására. A felméréseink szerint kedvező fogadtatásra talált a merész szemléletváltásunk, ráadásul kiugróan az elsőként célzott kkv-körben.

– Mi teszi lehetővé az eszközkockázat átvállalását?

– Egyfelől a 18 év alatt felhalmozott tudásbázisunk és a tapasztalataink mondatják: bízhatunk a hardverek minőségében, amelyek bírják a terhelt üzemi körülményeket (a rázkódást, az olajat), így hosszú távon képesek kiszolgálni az igényeket hibamentesen, elavulás és csere nélkül, a rajtuk futó szoftvereket távoli eléréssel frissítve. Ugyanakkor rendelkezünk mindehhez a megfelelő finanszírozási háttérrel: egy nemzetközi pénzintézet banki partnerként segíti az új konstrukció globális térhódítását.

– Mi jellemzi a különböző piacokat telematikai szempontból?

– Magyarország fejlett piacnak számít ezen a téren, az egyik legfejlettebbnek a régiónkban, köszönhetően annak a jogalkotói döntésnek, hogy a nehézgépjárművek úthasználati díjának 2013-as bevezetésekor az útdíjbevallás rendszerét telematikai szolgáltatók közreműködésével alakították ki. Ennek hatására az iparág idehaza gyors ütemben felfutott, és a hazai lefedettség hamar megelőzte a szomszédos országokét, ma meghaladja a 90 százalékot a tehergépkocsis szegmensben. Az eltelt időszakban természetesen más piacok is felzárkóztak, a román például különösen látványos mértékben az utóbbi 2–3 évben. Az ottani évi 7 százalék körüli tartós gazdasági fellendülés ekkor a WebEye növekedési motorjául is szolgált, az elemzéseink szerinti 3–3,5-szeres szorzóval évről évre 20–25 százalékkal bővítve a román telematikai piacot, az általunk elért éves 30 százalékot is meghaladó forgalomnövekedéssel a magyar piac után ott is piacvezetővé emelve bennünket. Hasonló potenciált (a GDP 4–5 százalékos folyamatos gyarapodása mellett évi 15–20 százalékkal szélesedő telematikai piacot) tapasztaljuk most Lengyelországban is, ahol a logisztika GDP-arányosan eleve többet szakít a tortából, mint máshol, ráadásul egymaga több nehéz- és könnyű tehergépjárművel bír, mint a többi kelet-közép-európai piac. A stratégiai növekedésünk fókuszában most tehát ez az óriási piac áll, ahol szintén a piacvezetők közé szeretnénk kerülni; erre már most számos beruházással készülünk.

– Milyen trendek határozzák meg a jövőbeni fejlesztési irányokat?

– Az európai országokban jelenleg átlagosan 60–70 százalékos lefedettséggel vesznek igénybe telematikai szolgáltatásokat a nehézgépjárművek, ami az előrejelzések szerint az elkövetkező 5 évben teljessé válik. A jövőt ennél is jobban a több mint ötször annyi végponttal bíró 3,5 tonnánál kisebb kategória jelenti, ahol most még csak 20 százalékos a telematikai lefedettség. Mi magunk a tavaly indult MyWebEye rendszerünk egyszerűsített szolgáltatásával célozzuk ezt a másféle megszólításra rezonáló, jellemzően nem logisztikai szegmenst – amelyre szintén bevezettük az eddig említett legfrissebbet, a Telematics-as-a-Service-t. Figyelemmel kell lennünk arra a jelenségre is, hogy a folyamatok digitalizációja (IoT, Big Data) által rajzolt új világban megváltozik a telematika feladata: az iparág kezdeteit meghatározó, „Hol jár éppen az autóm?” jellegű, online funk­ciók már alapfelszerelések, helyette az egyes ügyfelek főtevékenységeit kell támogatnia forrásmegtakarítási és hatékonyságjavítási, ezen keresztül optimalizálási és üzletszerzési céllal. Nagyon egyszerű, de népszerű példa a várakozási idők elemezhetősége vagy akár a személyzeti kérdések támogatása a rendelkezésre álló adatokból, amelyek azonnal forintosítható előnyöket hordoznak az ügyfelek számára. Harmadsorban a 2030-ra kiteljesedő Mobility-as-a-Service (MaaS) globálisan integrált logisztikai világában kell megtalálnia a helyét a telematikának, amelyben a számítások szerinti 70 százalékról 30-ra szorulhat vissza az üres futások aránya a hasznos kilométerek javára. A WebEye pillanatnyilag a diszpécserek és gépkocsivezetők körében okostelefonokra és tabletra fejlesztett mobilalkalmazások bevezetésével tesz lépéseket ezen az úton. Mindez túlmutat az iparágunk műszaki megközelítésén: tanácsadó tevékenységünkkel több mint telematikai szolgáltatóvá válhatunk.

– Milyen konkrét fejlesztések várhatók az elkövetkező időszakban Önöknél?

– Az biztos, hogy egyelőre maradunk a közúti fuvarozás és logisztika növekvő piacán, ehhez értünk, ebben van márkaértékünk. Folyamattámogató fejlesztésekre fókuszálunk, tervezzük gyökeresen megújítani a vezetésistílus-elemző szolgáltatásunkat, és komoly elképzeléseink vannak a tachográf­adatok letöltéséhez, tárolásához és elemzéséhez kapcsolódó szolgáltatások bevezetése területén 2020–2021 folyamán.

Névjegy

Tóth Levente 1997-ben vette kézhez közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol 2004-ben – egyidejűleg a Marketline Zrt. értékesítési igazgatói pozícióját is betöltve – MBA-végzettséget is szerzett. Pályáját a T-Mobile Magyarország Zrt. vállalati értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóhelyetteseként folytatta, majd 2008–2010 között a Magyar Telekom Nyrt. / T-Systems nagyvállalati értékesítési igazgatója volt. Telekommunikációs tapasztalatait 2012–2017-ig a Telenor Magyarország Zrt. üzleti értékesítési és marketingigazgatójaként kamatoztatta, 2017-től pedig a WebEye Telematics Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. 2013 óta a hazai felhőalapú számítástechnika szakmai hálózataként definiált EuroCloud Magyarország Egyesület és 2017 óta a Menedzserek Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Cégnévjegy

A WebEye Telematics Zrt. magyarországi kereskedelmi és fejlesztőközpontja mellett 10 országban biztosítja megoldásait helyi támogatáson keresztül, így Európában az egyik legnagyobb lefedettséggel bíró, a kelet-közép-európai régióban piacvezető telematikai szolgáltatóként tevékenykedik. Jelenleg nemzetközi szinten több mint 70 ezer aktív végpontot üzemeltet, beleértve 7 ezer vállalati ügyfél támogatását. 2018-ban több mint 6 milliárd forintos konszolidált árbevételt és csaknem 1 milliárd forintos EBITDA-t realizált.
A részvénytársaság hazai piacra fókuszáló leányvállalata a WebEye Magyarország Kft., amelynek árbevétele 2018-ban 2,445 milliárd forint volt, és jelenleg (2019. júniusi adat) 70 főt foglalkoztat a hazai ügyfelek kiszolgálására. Vezető szolgáltatása a GPS/GPRS technológiára épülő WebEye megoldás, amelynek segítségével a fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai vállalatok hatékonyabban szervezhetik munkafolyamataikat, valamint gazdaságosabban használhatják fel erőforrásaikat.

Szöveg: Varga Violetta