A nagyvállalattá fejlődés útján – interjú Roman Stolicnyvel, a LIEGL&DACHSER vezérigazgatójával

Történetének húsz éve után megérett a helyzet, hogy a LIEGL&DACHSER kilépjen a kis- és középvállalati kategóriából, és a vidéki telephelyei sikerei nyomán – a nemzetközi hálózat teljes jogú tagjaként, de megőrizve rugalmasságát – hagyományos speditőrként, flottamentes rendszerintegrátorként immár nagyvállalati formában szolgáltasson a logisztikai piacon.

– Milyen körülmények között érkezett a LIEGL&DACHSER élére?

– Engelbert Lieglnek és a magyar szervezetnek köszönhetően már 2005-ben (ld. keretben. A szerk.) nagyon sokat tanultam itt a DACHSER-ről. Habár az eltelt időszakban jellemzően a cégcsoport szlovák leányvállalatát vezettem (és irányítom ma is), valamint részt vettem a hálózat déli bővítésében, a spanyol Azkar integrációjában, amikor a regionális és e multikulturális tapasztalataim birtokában az elmúlt évben felkértek a magyar cég vezetésére, kedvvel és tettre készen álltam a kiváló magyar csapat élére.

– Milyen kihívást jelent a magyar piacon érvényesülni?

– Nemzeteink földrajzi közelsége és a közös történelmi gyökereink erős szálakkal kötnek össze bennünket az üzleti életben is, ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk minden ország sajátosságait. A szlovák és magyar leányvállalat munkatársai a kompetenciák megosztásával különböző projektekben kölcsönösen segítik egymást, és az is előfordul, hogy egy-egy kiugró időszakban raktárosokat helyezünk át. E szinergiákat nemcsak kereskedelmi és operációs oldalról támogatom, hanem a jó gyakorlatok megismerése és a képzések terén is, sőt, örömmel látom, hogy kollégáink baráti viszonyt is ápolnak egymással. Ugyanakkor a cégcsoport szervezetében a felelősségek már országszintűek, egymástól függetlenül tevékenykedünk. A nyelvi nehézségeken túl számomra újdonság menedzselni a magyar cég élelmiszerlogisztikai üzletágát, amelynek folyamatai ugyan nagyon hasonlóak a nyugat-európai sztenderdekhez, de a hőmérsékleti és higiéniai előírások miatt sokkal precízebben kell végrehajtani azokat. Az elmúlt hónapokban számos eszközberuházással és oktatásfejlesztéssel teljesen átszerveztük ezt az operációt, és most van ideje megmutatnunk a piacnak, hogy milyen szolgálatásokkal állunk megbízóink rendelkezésére.

– Milyen feladatokban nyilvánul ez meg?

– Elsődleges célom a vállalat jelenlegi kiváló eredményeinek továbbvitele és a vállalat pozíciójának további erősítése a magyar piacon. A logisztikai folyamatok hatékonyságának növelésére kívánok összpontosítani, illetve a vállalatban rejlő potenciál maximális kiaknázására. Ez a potenciál a magyarországi DACHSER telephelyei alkotta kifinomult hálózatnak köszönhetően igen nagy, amit tovább erősít Magyarország kedvező helyzete a kelet-európai régión belül. Korábban a pilisvörösvári központi telephelyünkhöz kapcsolódó operációk megerősítésén fáradoztunk, most azonban a vidéki nagyvárosok környékére, Kelet- és Dél-Magyarországra települt ipar integrált kiszolgálására koncentrálunk. Ennek érdekében rendszerszintű munkával, változásmenedzsment feladatokkal és oktatási programokkal a szervezeti infrastruktúra fejlesztésére is áldozunk a vidéki bázisainkon, valamint a déli és keleti szomszédaink DACHSER-házaival együttműködve egyre nagyobb földrajzi területen kapcsolódunk a nemzetközi ipari szereplőkhöz is. Amennyiben ugyanis e vidéki telephelyeink is teljes körű, magasszintű és nemzetközi szolgáltatást képesek nyújtani, elkerülhetjük a Budapest környéki szűk keresztmetszetek kialakulását. Ez a megközelítés volt számunkra 2018 sikertörténete: a legnagyobb növekedést a vidéki bázisainkon értük el.

– Milyen számokkal zárták a tavalyi évet?

– 2018-ban 81,4 millió eurós bevételt értünk el, ami 3,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezt részben a kedvező európai gazdasági környezetnek (vagyis a vevőinkkel együtt való növekedésnek), az áremelésnek, részben pedig a telephely-hálózatunk megerősödésének köszönhetjük: az értékesítési csapatunk számos potenciális nagymegbízót integrált a déli végeken. Fontos hozzátennem, hogy ezt a kézben tartott, organikus növekedési ütemet célozzuk a folytatásban is, és a nyereségünket visszaforgatjuk további fejlesztésekbe, hiszen már 5–10 évre előre tervezünk; kizárólag ezzel tudunk biztonságosabb üzleti környezetet teremteni a magunk számára.

– Fenntartható növekedési stratégiát hirdetett maga a cégcsoport is a közelmúltban. Hogyan lehet összehangolni a szűkös erőforrásokat a befektetések szükségességével?

– Az általános munkaerőhiány mellett kritikusabbnak látom a munkavállalói korfa összetételét és a képzettség szintjét, főleg a közúti fuvarozás területén. Egy nemzetközi gépkocsivezető nemcsak sofőr, hanem a vállalat arca a megbízók irányában, ezért mind a viselkedéskultúrájának, mind a nyelvi és IT-ismereteinek korszerűnek kell lennie. Ha mindezt elvárjuk tőle, viszonzásul megfelelő színvonalú eszközöket, megoldásokat és bérezést, valamint képzést kell biztosítanunk számára, ami ráfordítás cégoldalról. Az üzleti modellben partnerként tekintünk rá, sok esetben tanulunk tőle, tehát a kommunikáció közöttünk elsőrendűen fontos. A másik világpiaci trend, amely kihívásokat tartogat, hogy az infrastruktúra fejlődése nem tart lépést a piac mennyiségi bővülésével és minőségi követelményeinek emelésével, gondolok itt a környezetvédelmi előírásokra, amelyeket nemcsak teljesítenünk kell, hanem jó előre az üzleti modellünkbe építeni is. A folyamatokra való felkészülés nálunk az árumozgások feltérképezésében és a hálózatunk optimalizálásában ölt testet: a városi terítésben, az utolsó kilométereken például elektromos meghajtású járműveket vezetünk be, a városközpontokban minihubokat létrehozva. Meg kell említenem, hogy további feladatot rónak ránk az egyes kormányzatok és hatóságok év közben is sűrűn változó jogszabályai, amelyek például az elmúlt években a megbízói körünket, az autóipari szektort érintették. Mindez összességében azt eredményezi a DACHSER életében, hogy a költségeink optimalizálására helyezzünk a fókuszt. Ha ezt sikerre visszük versenyképes megoldásokkal, a volumenbővülés mellett új piacokat is meghódíthatunk, amelyek újabb beruházásokat igényelnek majd.

– Mit lát a fejlődés határának?

– A ciklusokban érkező gazdasági visszaesés, netán válság nyilvánvalóan ilyen, de fel lehet rájuk készülni például a vállalatszervezet és a kapacitásaink optimalizálásával. Azonban ez sem vég nélkül való, korláttal bír. Ha viszont a körülöttünk lévő technológiai világ és a digitalizáció szédítő tempóját, vagy az Ipar 4.0 és a mesterséges intelligencia korszakát figyeljük, újabb lehetőségek tárulnak fel előttünk, logisztikusok számára is a minden szempontból integrált ellátási láncokban – ámde az adatbiztonság újabb korlátjával. Tehát nyitottan nézünk az új trendek elébe, de mindent kizárólag elemzés és mérlegelés után, a biztonságot szem előtt tartva követünk le, vezetünk be.

– Hol marad ebben a jövőképben szerepe a speditőrszakma személyességének?

– A fuvarfeladatok útvonaltervezését szintén a legkedvezőbb, ugyanakkor továbbra is rugalmas kapacitáselosztás érdekében támogatják a szoftverek. E szinte kulcsra kész megoldások hatékonyan dolgozzák fel a rendelkezésre álló adathalmazt (Big Data), de a folyamat végén mindig ember hoz döntést, és nyomja meg az indítógombot. Tetten érhető ez például az általunk végzett élelmiszerlogisztikában is, ahol a digitálisan vezérelt hőmérsékletfigyelő rendszer kritikus esetben riaszt ugyan, de emberi beavatkozásnak kell reagálnia rá. Érvényes ez a kettősség az ügyfelekkel való kommunikációra is, ahol a személyes kapcsolattartás és a kreativitás még mindig meghatározó. Másfelől az új technológiák megjelenése révén számolni kell a munkakörök átalakulásával is.

Névjegy

A szlovák Roman Stolicny (50) több mint húsz éve tevékenykedik a logisztikai iparágban. A zsolnai Közlekedési és Kommunikációs Egyetemen kereskedelmi pilótának tanult, így kezdődött a kapcsolata a szállítmányozással. Pályáját 1991-ben a svájci-szlovák légitársaságnál, a Tatra Airnél kezdte értékesítési és marketingvonalon. 1995–2004 között az általa alapított, elsősorban légi szállítmányozással foglalkozó Lindbergh Air Freight helyi érdekeltségű logisztikai vállalat ügyvezető igazgatója volt, amelynek szárnyaló működése – előbb tengeri, később közúti üzletágakkal bővülve – igazi sikertörténet: a cég – Engelbert Liegl felkérésére – 2005-től kezdődően a szlovák szakember irányítása mellett 2010-re vált a nemzetközi DACHSER teljes jogú részévé. A DACHSER Szlovákia ügyvezető igazgatója, egyben a vállalatcsoport igazgatótanácsának tagja, integrációs folyamatok felügyelője. A magyarországi LIEGL&DACHSER élére tavaly nyáron nevezték ki, a társaság vezetéséért és stratégiai fejlesztéséért felel. A pilótaengedélye ma is aktív, emellett a kültéri szabadidősportok (kerékpározás, túrázás, síelés) híve.

Cégnévjegy

A nemzetközi logisztikai szolgáltatásokat nyújtó, a világon több mint 30 ezer fővel, csaknem 400 telephellyel működő DACHSER SE 2018-ban ismét jelentős növekedést ért el: 5,5 százalékkal emelte nettó árbevételét, amely így elérte az 5,57 milliárd eurót. Összesen 83,7 millió darab, 41,3 millió tonna össztömegű szállítmányt mozgatott, és a munkaerő bővítésében is rekordot döntött. Jelenleg 44 országban van jelen. A 100 legfrissebb, Németországra és Európára vonatkozó tanulmány alapján piacvezető a szállítmányozási szegmensben és a 3. legnagyobb logisztikai szolgáltató Németországban.

A hazai leányvállalat, a LIEGL&DACHSER Szállítmányozási és Logisztikai Kft. 1999 óta van jelen a magyar piacon, a szállítmányozási és logisztikai piac meghatározó szereplője. Pilisvörösvári székhelyén az ország egyik legmodernebb logisztikai bázisát üzemelteti. Belföldi hálózatát 8 vidéki telephely alkotja, amelyek közül Zalaegerszeg, Pécs, Kecskemét és Tiszaújváros viszik a nemzetközi forgalmat, az élelmiszerlogisztikai központok pedig Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden találhatók. A vállalatnak 6 országgal (Németországgal, Franciaországgal, Ausztriával, Szlovákiával, Csehországgal és Romániával) van közvetlen kapcsolata a 15, naponta induló rendszerforgalmi gyűjtőjáratnak köszönhetően. Emellett komplex logisztikai szolgáltatásokat biztosít minden árutípus esetén, a veszélyesanyag-szállítást és raktározást is beleértve. A Food Logistics üzletág független divíziót alkot, a European Food Network részeként. A társaság összesen több mint 300 munkatársat foglalkoztat. A kiemelkedő színvonalú szállítmányozási és logisztikai produkció magas színvonalú adminisztratív háttérszolgáltatásra támaszkodik. Az elmúlt évek eredményei alapján a vállalat töretlen és dinamikusan fejlődő szereplője a szolgáltatási szférának. A német anyavállalathoz hasonlóan tavaly komoly növekedést produkált: a 2017-ben elért összesített, konszolidált 78,6 millió eurós nettó árbevétel után 2018-ban 81,4 millió eurós bevételt produkáltak, ami 3,5 százalékos növekedést jelent.