NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Az MLBKT felmérése és elemzése a logisztikusok és beszerzők fizetéséről 2018-ban

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) hetedik éve követi nyomon az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók fizetéseit. A 2018-as fizetéseket és juttatásokat vizsgáló felmérés 2019 januárjában készült online kérdőíves adatgyűjtéssel. A szükséges szűrések után idén összesen 304 válasz adatai kerültek bele az elemzésbe. A válaszadók összetétele heterogén, de nem reprezentatív, így a kérdőív eredményei csak tájékoztató jellegűek. (A tanulmány megállapításait szerkesztett formában közöljük. A szerk.)

A válaszadók 33,9 százaléka beszerzéssel, 29,3 százaléka logisztikai tervezéssel, 25,7 százaléka pedig ellátásiláncmenedzsmenttel foglalkozik, jelentős átfedéssel az egyes területek között. A felmérés alátámasztja a korábbi évek tapasztalatát: az ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozók munkaköre igen változatos. A kitöltők 76 százaléka szerint az elmúlt évhez képest növekedett a munkakörükben ellátandó funkciók és/vagy feladatok száma.

A felmérés szerint a logisztikai és beszerzési területen dolgozók az előző évekhez hasonlóan a magyar átlagnál magasabb fizetést vittek haza a tavalyi év végén. A KSH adatai szerint 2018 novemberében a Magyarországon teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 355 ezer forint volt, az MLBKT nem reprezentatív gyűjtése alapján a logisztikai és beszerzési területen dolgozók 80 százaléka ennél magasabb fizetést kap. A válaszadók átlagkeresete 2018-ban bruttó havi 578 ezer forint volt. Az adatok szórása 260 ezer forint, vagyis a fizetési adatok átlagosan ennyivel térnek el az átlagos összegtől. A fizetések mediánja bruttó 530 ezer forint, a kitöltők fele tehát ennél kevesebbet, míg másik fele ennél többet visz haza havonta. Ezzel a megközelítéssel magabiztosan állítható, hogy a logisztika a topterületek közé tartozik a fizetések tekintetében, az átlagkeresetek nem sokkal maradnak el a listavezető pénzügyi, biztosítási szféra átlagos havi bruttó 599 ezer forintjától sem.

A kitöltők 71,7 százalékának az előző évhez képest növekedett a fizetése. A bővülés mediánértéke 6 százalék volt, amit az is megerősít, hogy az MLBKT tavalyi felméréséhez képest az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók fizetése átlagosan 5,4 százalékkal emelkedett. A KSH adatai szerint az elmúlt évben az országos átlagkeresetek jóval nagyobb ütemben, 11,5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest. A logisztikus szakemberek átlagkeresetét azonban nagyban befolyásolja a végzettségük, jelenlegi beosztásuk, a munkahelyük földrajzi elhelyezkedése, iparági tevékenysége és mérete is.

A tanulás jó befektetés

A felmérés alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 65 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak, mint a középfokúval bírók. Egy posztgraduális végzettség megszerzése pedig akár több mint bruttó 100–150 ezer forintnyi pluszt jelenthet hónap végén. Az adatokat megjelenítő dobozábrán a dobozban lévő vonal jelzi a medián helyét (vagyis a kitöltők fele ennél az összegnél többet, másik fele pedig kevesebbet keres). A doboz szélei által jelzett értékek közé esik az esetek fele, a doboz felett, a függőleges vonal tetejéig a válaszértékek felső negyede található, alatta pedig az alsó negyedet látjuk. A szakmai (ellátásilánc-menedzsment vagy logisztika) végzettséggel rendelkezők átlagosan 12,5 százalékkal keresnek jobban azoknál, akik nem ilyen végzettséggel bírnak; ez a különbség a vezető beosztású kitöltők között még markánsabb (19,4 százalék).

Végzettség szerinti fizetési különbségek

A megkérdezettek 48,7 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt évben volt olyan terület, amelyben fejlődnie kellett, új készséget vagy képességet kellett megtanulnia – ez közel 10 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi felmérésben. A legtöbb esetben ez valamilyen nyelvismeret (főleg az angol) fejlesztése vagy vállalatirányítási, illetve egyéb, IT-rendszerekkel kapcsolatos ismeretek bővítése vagy vezetői kompetenciák elsajátítása volt.

A válaszadók 73,4 százaléka tervezi a közeljövőben továbbképezni magát, ez a szám közel 20 százalékponttal magasabb, mint az előző évben. Az általános szakmai kompetenciák bővítése mellett idén kiemelt szerepe van a digitalizációval és adatelemzéssel kapcsolatos területeknek. A nyelvismeret fontossága a tervezett továbbképzések terén is megkérdőjelezhetetlen, az pedig szintén a tanulás fontosságát támasztja alá, hogy jelentős számú megkérdezett tervezi mester- vagy MBA-diploma megszerzését (illetve befejezését) vagy szakmai továbbképzés elvégzését.

Beosztás és elégedettség

Az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók beosztottként átlagosan havi bruttó 430 ezer forintos fizetéssel számolhatnak, a felső vezetők esetén ez az összeg átlagosan ennek a duplája, de jelentős különbségek tapasztalhatók a köztes beosztási szinteken is. Általánosan elmondható, hogy a magasabb pozíció nem csak magasabb juttatásokkal jár, hanem nagyobb elégedettséggel is, mind a munkával, mind a karrierrel kapcsolatban.

Munkahellyel kapcsolatos elégedettségi tényezők rangsora

Az idei felmérésben először azt is vizsgálták, hogy milyen faktorok fontosak a válaszadóknak a munkahelyi elégedettséggel kapcsolatban.

A kitöltők munkatapasztalatát vizsgálva egyértelmű tendencia rajzolódik ki: 5 év tapasztalattöbblet átlagosan 25 százalékkal magasabb fizetést jelent, bár ez nem terjed ki a több mint 20 év tapasztalattal rendelkezőkre. Ugyan a felmérés nem képes ok-okozati kapcsolatok megállapítására, de a jelenség összefüggésben lehet a rendszerváltáskori nagy gazdasági és munkaerőpiaci visszaeséssel.

Cégtulajdonságok

Budapesten és Pest megyében a fizetések a korábbi évekhez hasonlóan most is magasabbak az országos átlagnál, azonban nem olyan nagy mértékben. A fővárosi régión kívül Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben számoltak még be a kitöltők kiemelkedően magas fizetésekről. Nemcsak a vállalatok földrajzi elhelyezkedése, hanem tevékenységi köre is jelentősen befolyásolja a fizetéseket: a legjövedelmezőbb területnek a gyógyszer- és a járműipar, valamint a kereskedelem számít.

Összességében a nagyvállalatok anyagilag jobban kifizetődő választást jelentenek a munkavállalók számára, az itt dolgozók 12,8 százalékkal magasabb átlagos fizetésre (és 20 százalékkal magasabb mediánfizetésre) számíthatnak, mint a kkv-knál dolgozók. A vállalatnál foglalkoztatottak számát tovább bontva már nem ilyen egyértelmű a tendencia.

A teljes mintát tekintve a külföldi tulajdonú cégek dolgozói átlagosan 29,3 százalékkal magasabb összeget visznek haza a hónap végén, mint a hazai tulajdonúak alkalmazottai. Ezeket az eltéréseket nagyban befolyásolja, hogy mekkora vállalatról, illetve milyen beosztású dolgozóról van szó; a kisebb cégek esetén jelentősebb a külföldi tulajdon előnye, míg a nagyvállalatok esetén a fizetések jobban közelítenek egymáshoz. A cafetériaösszegek szinte teljesen megegyeznek a magyar, illetve külföldi tulajdonú cégeknél, míg az egyéb béren kívüli juttatások a hazai cégeknél magasabbak (22 százalékkal), bár ez nagyrészt a kisebb (maximum 20 főt) foglalkoztató cégeknek köszönhető, ahol a kitöltők jellemzően tulajdonos vagy alapító pozíciót töltenek be, az ő osztalékjuk pedig szintén ebben a kategóriában jelenik meg.

Nemi bérszakadék

Az Európai Unió 2019 februárjában elérhető legfrissebb, 2016-es felmérése alapján az ún. gender pay gap, vagyis a férfi és a női átlagkereset különbségének és a férfi átlagkeresetnek a hányadosa átlagosan 16,2 százalék az EU-ban, míg 14 százalék Magyarországon. Az MLBKT immár két éve felméri és elemzi a nemek közötti bérszakadékot, amely idén a tavalyi évhez képest kis mértékben csökkent (2017: 25,5 százalék, 2018: 20 százalék), de még mindig az országos átlag felett van. A mediánfizetéseket vizsgálva a bérszakadék mértéke 25 százalék (a teljes mintára vonatkoztatva).

Az egyes beosztási szinteken ez esetben is sok múlik. A bérszakadék a felső vezetők esetén kiugróan magas (22,2 százalék); ebben a beosztási kategóriában a kitöltők 74,4 százaléka férfi, míg 25,6 százaléka nő. Ugyanakkor az alsó vezetők esetén a női fizetések a magasabbak (7,4 százalékkal), ebben a kategóriában a nemek megoszlása 44,4 százalék – 56,6 százalék.

Nemek közötti fizetési különbségek

A fizetés nem minden

A válaszadók szinte kivétel nélkül részesülnek még valamilyen munkabéren kívüli egyéb juttatásban is. Az elemzés három fő csoportot különített el: a cafetériát, a rendszeres havi béren felüli egyéb pénzbeli juttatásokat (prémium, jutalom, jutalék stb.) és a nem pénzbeli juttatásokat. Cafetéria-juttatást a válaszadók háromnegyede kap rendszeresen, beosztottként éves szinten a 330 ezer forintos keret nevezhető átlagosnak, vezetőként ez a csomag jellemzően 350–370 ezer forint körüli. A nem pénzügyi juttatások tekintetében a vállalati laptop- és mobiltelefon-használat a legelterjedtebb. A megkérdezettek 79 százalékának biztosít a vállalat céges telefont, 64 százalékának pedig notebookot – bár itt már jelentős különbségek vannak az egyes beosztási szintek között.

A fenti hármason kívül a válaszadók 32,2 százaléka vett részt vállalati belső továbbképzésen, 25 százaléknak támogatta munkaadójuk valamilyen konferencián, 23,4 százaléknak pedig külsős tanfolyamon való részvételt. A dolgozók 57,9 százalékának lehetősége van rugalmas munkavégzésre, home office-ra is. Ezeken kívül a vállalatok számos más módon támogathatják még dolgozóikat, például egészségmegőrző programokkal, kedvezményes termékvásárlási lehetőséggel vagy étkezési támogatással, bár ezek előfordulása már jóval alacsonyabb, mint a fent ismertettek.