Három évtized állomásai: jubilál a Magyar Szállítmányozók Szövetsége

Decemberben ünnepelheti 30 éves jubileumát a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ). Egyesülésként alakult, de szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi szövetséggé vált, amint ezt a politikai és gazdasági rendszerváltás lehetővé tette számukra. Az Általános Szállítmányozási Feltételek azonnali kidolgozása és elfogadtatása volt az első feladatuk, az Etikai Kódex mellett. Az elmúlt három évtized alatt rangos és elismert szakmai szervezetté vált a közösség, amely ­jelenleg 73 taggal egyesületként működik.

A szállítmányozás a nyolcvanas évek közepén, majd pedig a rendszerváltáskor került reflektorfénybe, mivel addig egyedül a monopolvállalat, a MASPED számított klasszikus speditőrcégnek Magyarországon. Az 1948-ban alapított állami vállalat mellett, az új gazdasági mechanizmus hatására néhány cég – főleg külkereskedelmi, illetve fuvarozóvállalat – kapott résztevékenységi engedélyt, de a monopolhelyzet teljes megtörése a magyar-svájci vegyesvállalat, a Chemoldanzas nevéhez fűződik. Ezzel párhuzamosan 1988-ban és 1989-ben újabb és újabb vállalatok kérvényezték a szállítmányozási jog megadását, amelyet az akkori Kereskedelmi Minisztérium szakmai főosztálya csak abban az esetben engedélyezett, ha az adott cég csatlakozott a szállítmányozási szakmai szervezethez. Ha mostanában szóba kerül egy-egy baráti találkozón a szövetség megalapítása, mindig ezt az ún. pikáns történetet szokták emlegetni az akkori szereplők.

Szöveg: Kiss Pál

A mai MSZSZ jogelődje, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége 1989. december 1-jén alakult. Az alapítás a ­Hungarocargo (Erni János), a MASPED (Gelencsér Kálmán), a Raabersped (Berényi János), a Technosped (Pozsgai Gyula) és a Voláncamion (Benczik Béla) nevéhez fűződik. Az első elnök Gelencsér Kálmán, a MASPED akkori vezérigazgatója lett, és ezt a tisztséget nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig betöltötte. Utóda mind a vállalat, mind pedig a szövetség élén Kautz István lett. Az egyesülés 1991-ben alakulhatott szövetséggé, s az már a rendszerváltás következménye, hogy 1992-ben a szállítmányozást liberalizálták Magyarországon.

Soha nem látott boom kezdődött ekkor a magyar szállítmányozásban: sorra alakultak a speditőrcégek, egyúttal megjelentek a külföldiek is. Ez az ún. hőskorszak a kilencvenes évek végéig tartott. Közben privatizálták a MASPED-et, amely – Kautz István vezetésével – az egyetlen egykori állami vállalat volt, amely megtartotta a piacvezető szerepét.

Kimondva, kimondatlanul: a Magyar Szállítmányozók Szövetsége a „nagyok” szervezete volt – s talán ma is az. A szakmát érintő kérdéseket minden esetben közösen próbálták megválaszolni, illetve megoldani. A szállítmányozási piac szinte állandóan változott, a szövetség vezetése azonban abban mindig következetes volt, hogy a közös gondokat közösen próbálják megoldani.

Ehhez fűződik a szövetség legnagyobb sikere. Az oktatás ugyanis mindig napirenden volt, és a Hungarokombi – amelynek egyik tulajdonosa az MSZSZ volt – osztaléka biztosította az iskolák, a Navigátor szaklap és a szakkonferenciák támogatását. Az első jegyzetsorozatot a FIATA is kitűnőre minősítette, a Magyar Közlekedési Kiadóval együttesen megjelentetett, négykötetes Nemzetközi Szállítmányozás című tankönyv ma is alapmű. Ehhez kapcsolódott a fiatal szakemberek számára szervezett tanulmányút is (Hamburg, Bréma, Constantza stb.).

Az MSZSZ első két elnöke, Gelencsér Kálmán (1989–1992) és Kautz István (1992–2010) már nincs közöttünk, emléküket azonban méltóképpen ápolja a szövetség. A jelenlegi elnök, Iszak Tibor 2010-es megválasztása előtt, 15 évig volt az MSZSZ társelnöke, illetve évekig képviselte a kelet-európai speditőröket a FIATA vezetésében mint alelnök. Pozsgai Gyula és Torma Imre, a két főtitkár ugyancsak eltávozott. Sem előtte, sem azóta nem készültek olyan magas színvonalú szakmai anyagok, mint Torma Imre főtitkársága idejében.

A szövetség élete, munkája ma nem olyan mozgalmas és látványos, mint a „hősi” időszakban, ennek ellenére megnyugtató a tagság számára, hogy rangos és számon tartott szakmai szervezete van. Iszak Tibor nevéhez fűződik a szervezet korszerűsítése és a történelmi név visszavétele. A Ptk. előírása szerint a szövetség egyesület, és ismételten a Magyar Szállítmányozók Szövetsége a hivatalos neve. Ezen a néven alakult az első speditőrszervezet is 1926-ban, amely részt vett a nemzetközi szövetség, a FIATA alapításában is.

Májusban vezetőségválasztó közgyűlést tart az MSZSZ, ahol újabb nemzedékváltás várható. Mi azt ígérhetjük, hogy ebben az évben folyamatosan visszatekintünk a szervezet 30 éves történetére, amely terveink szerint a novemberi fogadáson zárul.

A szállítmányozás szabályozása

Kautz István az elnökség véleményeként több fórumon, illetve nyilatkozatában elmondta, hogy szükséges a szabályozás, bár az Európai Unióban az nincs meg egységesen, s erre nem is törekszenek. Magyarország legfontosabb gazdasági partnereinél a nemzeti jogszabályok az irányadók. Az MSZSZ elkészítette a szabályozás előfeltételeit tartalmazó tervezetet. Ezek: a szállítmányozási és logisztikai szakmai felkészültség, a pénzbeli biztosíték vagy az ezt helyettesítő biztosítás, valamint a zavartalan tevékenység folytatásához szükséges eszköz feltétele. Számtalan tárgyalás és előkészítő munka ellenére az elmúlt három évtizedben a szabályozás elmaradt. Az MSZSZ által indított minősítési regisztráció programja szintén megújulásra vár.

A Magyar Szállítmányozásért-életműdíj birtokosai

A szakmai közélet kialakítását mindig fontos feladatának tartotta a szövetség elnöksége. Szakítottak azzal a régi mentalitással, hogy a szállítmányozás egy zárt szakma. Segített ebben a Magyar Közlekedési Kiadóval közösen rendezett szállítmányozási konferencia és az azt záró, ma már hagyományos fogadás. Itt adják át a szövetség elismeréseit, amelyek közül mindenképpen kiemelkedik a Magyar Szállítmányozásért-életműdíj. Ezt eddig negyvenen vehették át. A MASPED Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját, Cseh Ottót illeti az elismerés, hogy az elhunyt Kautz István emlékére díjat alapítottak, amelyet évente ítélnek oda – egy-egy fiatal szállítmányozónak. A jubiláló cégek ugyancsak ezen a szakmai eseményen vehetik át elismerő oklevelüket, amely ma már rangos kitüntetésnek számít.

 

  1. Arnold Mihály; Bárány István; Stefan Tatrai; Erdélyi Kálmán
  1. Gelencsér Kálmán; Héthelyi Pál; Juhász Jenő; Petrás Pál
  1. dr. Berényi János; Erni János; Kautz István; Péchy László
  1. Kocsis Mária Magdolna; Siklós Csaba; Vernes János
  1. dr. Tóth Lajos (posztumusz); Benczik Béla; Pozsgai Gyula
  1. Káldor László; Léránt György; Wollner János
  1. Pete Lajos; Nikischer József; Torma Imre; Kiss Pál
  1. Cserta János; Mezei Gábor
  1. dr. Fullér István; Élő Elemér
  1. Földesi Péter; Varga Tibor
  1. Szokolóczi László; Potvorszki Zoltán
  1. Tomcsányi István; Bor József; Fülöp Zsolt
  1. Grafl Fülöp Gyöngyi
  1. Sevecsek István
  1. Gajdán Márta
  1. Szalma Botond