NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

A második generáció is vasban utazik

A második generáció is vasban utazik

Három évet leszámítva igazi sikertörténet a Ferro-Sped Kft. majd’ két évtizedes fuvarpiaci jelenléte. A családi vállalkozást Suhajda Tamás indította, tőle Suhajda Tamás vette át a stafétabotot. Nem elírás, a fiúról van szó, aki büszke arra, hogy második generációs vállalkozóként apja nyomdokaiba tudott lépni, és aki idén szeretné elérni az 5 milliárd forintos forgalmat. A fiatalember határozottságát és eltökéltségét látva erre megvan az esély.

– Milyen „történelmi” előzményei voltak a Ferro-Sped 2000 Kft. megalakulásának?

– Édesapám egy kamionnal egyéni vállalkozóként kezdte a szakmát 1988-ban: vasat, betonacélt szállított építőipari cégeknek. A dabasi családi háznál volt a telephely, ahol időközben egy vastelepet is nyitott. A vaskereskedés és a belföldi fuvarozás jól megfért egymás mellett, egyik a másikat erősítette, így folyamatosan bővült a flotta, amely néhány kivételtől eltekintve a mai napig nyitott pótkocsikból áll, hiszen a vasat nem kell ponyvázni. A vállalkozás 1998-ban költözött a dabasi-sári ipari parkba, ahol ma már egy 10 hektáros területen működik a komplett cégcsoport, irodaházzal, műhellyel, üzemanyagkúttal, raktárakkal és acélmegmunkáló üzemmel. 1999-re akkorára bővült a cég, hogy apa elérkezettnek látta az időt a fuvarozással foglalkozó önálló cég megalapításának. Az ezredfordulón megalakult Ferro-Sped 2000 Kft. jól kihasználta az építőipari konjunktúrát, a járműpark az évek során 135 vontatóra bővült, szóval futott a szekér – és akkor jött a válság…

– …illetve ez idő tájt érkezett a céghez Ön is, nem épp szerencsés időszakban.

– Igen, a diploma megszerzése után a műhelyben kezdtem dolgozni, a javítóbázis korszerűsítésén, néhány hónappal később viszont fölkerültem az irodába, ott volt rám nagyobb szükség. A lehető legrosszabbkor kezdtem a munkát, hiszen 2009 januárjában kompletten megállt a magyar gazdaság, két hónapon keresztül a járműflottánk több mint fele a telephelyen rostokolt, leestek a fuvardíjak, ezért szigorúan kellett figyelni a költségek alakulását. Ez volt a cég életében az eddigi legnehezebb időszak. Három évig apával közösen irányítottuk a konszolidációt, a cég átvilágítását, kerestük a válságból való kilábalás lehetőségét. Túlélve ezt az idegőrlő időszakot, 2012-től teljesen szabad kezet kaptam apától, és ügyvezető igazgatóként immár minden döntés felelőssége az enyém.

– Merre indult el a Ferro-Sped, hol láttak kitörési pontokat?

– Az építőanyag-fuvarok megtartása mellett elmozdultunk a túlméretes áruszállítások irányába, amit 10 autóval már korábban is végeztünk, de a válság évei után sokkal nagyobb energiákat mozgósítottunk e szegmens fejlesztésére. Itt láttam azt a piaci rést, ahova be lehet törni, ami a cég szempontjából egyben a nehéz időszakból való kitörés kezdete is volt. Jelenleg 60, speciális fuvarfeladat ellátására alkalmas járművel rendelkezünk. Jelentős változást jelentett, hogy a belföldi fuvarozás mellett elkezdtünk nemzetközi relációkban is dolgozni, szerte Európában, a tevékenységünk 30 százalékát ma már ez teszi ki. A több lábon állás üzletpolitikája meghozta a remélt eredményeket. A 2009–2011 közötti veszteséges évek után 2012 óta nyereségesen működünk, évente átlagosan 10 százalékkal nő a forgalmunk. Hat éve 2 milliárd forint körül alakult, 2017-ben léptük át először a 4 milliárdos árbevételt, amivel a NavigátorVilág közúti fuvarozói toplistáján a 33. helyen végeztünk. Tavaly még jobban teljesítettünk, a 4,5 milliárd forintos forgalommal reményeim szerint az első harmincban tudunk végezni az idei rangsorban. A túlméretes áruszállítás középpontba állítása és a nemzetközi piacokra való kilépés mellett a hazai építőipar magára találásának is köszönhető, hogy a cég tartós növekedési pályára állt. Az eredményes működésünkhöz hozzájárult továbbá az is, hogy a korábbi partnereink mintegy 80 százalékát új megbízókra cseréltük, ezzel nagyjából 2015-re teljesen helyreállítva a likviditásunkat. Látva a cég stabilitását már egy évvel korábban meghoztam az első igazán nagy horderejű döntésemet 34 vadonatúj vontató beszerzéséről. A flotta azóta is bővül, illetve megújul, most 125 autónál tartunk. A tavaly vásárolt 50 új eszközzel a járműveink átlagéletkora mindössze 3 év, és 90 százalékuk Euro6-os környezetvédelmi besorolású. Ilyen mutatókkal egyetlen versenytársunk sem rendelkezik a belföldi piacon ebben a szegmensben.

– Bár a fuvarozás a nagy kedvence, a céglogóban mégis ott a szállítmányozás is. Mi indította el ezen az úton?

– Ahogy nőtt a járműdarabszám, egyre több munkát kaptunk, és egy idő után már nem volt ezekre a feladatokra saját kapacitásunk. Ezért, szintén a több lábon állás jegyében 2015-ben elindítottuk a spedíciós részlegünket egy kollégával. Jelenleg négyen dolgoznak ezen az osztályon, hatalmas sikerrel: az elmúlt évben több mint 1 milliárd forintos forgalmat értek el, a cég összárbevételének majdnem a negyedét ők hozták. Alvállalkozóink egytől egyig megbízható partnereink, amit pontos és fegyelmezett fizetéssel igyekszünk meghálálni. A piacon egyedülálló módon a jövő hónaptól bevezetjük, hogy a nekünk dolgozó fuvarozókat a munka elvégzését és a számla beérkezését követő egy héten belül kifizetjük a jelenlegi 30 nap helyett, ami egyébként teljesen elfogadott a fuvarpiacon. Mi viszont keressük, hogy mivel tudnánk jobbak lenni a konkurenciánál, hogyan tudnánk még több 1–2 autós céggel együtt dolgozni, a mai 25 járműnél nagyobb alvállalkozói kapacitást kínálni megbízóinknak. Számításaink szerint ha sikerül még 15 vontatót munkába állítani, az hetente akár 80–90 pluszfuvart jelenthet, ami éves szinten 10 százalékos forgalomemelkedést generálhat.

– Az autókra sofőrök is kellenek, de krónikus méreteket öltött a gépkocsivezető-hiány. A Ferro-Spedet mennyire nyomja ez a teher?

– Igyekszünk ideális munkakörülményeket teremteni a járművezetőink számára, gondolok itt elsősorban azokra a modern eszközökre, amelyekkel dolgoznak. A 125 autónkból legfeljebb 10 lehet telephelyen kívül hétvégén, ennek megfelelően hetekkel előre elkészítjük a vezénylést, így a sofőrök tudják, hogy mely hétvégéken – évente néhányról van szó – nem tudnak együtt lenni a családjukkal. Mind a 128 gépkocsivezetőnknek bejelentett munkahelye van – nem minimálbérrel –, és idén január elsejétől cafetériát is adunk a béremelésen túl. Az autókat a saját műhelyünkben javítjuk, a gépkocsivezetők szükség esetén péntek délután itt leadják az eszközt, és hétfő reggel innen indulhatnak fuvarba a megjavított autóval.

– Nem kis súlyokat mozgatnak nap mint nap. Milyen tapasztalatai vannak a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerről?

– Az első három hazai cég között vagyunk, amelyek a legtöbb túlsúlyos, túlméretes útvonalengedélyt váltják ki a Magyar Közútnál. A rendszer tavaly június elsejei élesítése előtt, tehát a tesztidőszakban több száz „nullás” bírsághatározatot kaptunk, vagyis figyelmeztettek, hogy éles helyzetben ezek már tényleges büntetések lettek volna. Érdekes módon azóta egyetlenegy bírságot szabtak ki velünk szemben, azt is megfellebbeztük, mert a lajtai mérőállomáson még minden rendben volt az autóval, Győrnél pedig már túlsúlyosnak ítélték. Úgy gondolom, hogy fix mérőpontokat kellett volna telepíteni az országban, ami a kapus rendszernél sokkal hatékonyabban szűrné a megengedettnél nehezebb rakománnyal közlekedő gépjárműveket. Mindezektől függetlenül jó és vállalkozóbarát intézkedésnek tartom a TSM rendszer bevezetését, mert általa tisztult a belföldi fuvarozói piac. A mi szegmensünkben nem juthatnak már jogtalan verseny­előnyhöz azok, akik korábban az ügyeskedéseikkel torzították a piac működését, a tisztességes vállalatok kárára.

– Milyen feladatot emelne ki az elmúlt évekből, amire a legbüszkébb?

– Több is van, de kettőre különösen jó szívvel emlékszem vissza. Az egyik, amikor hanggátló falakat szállítottunk nyitott járműszerelvényeken a hazai autópályák mellé, és több száz kilométer hosszan a helyükre is emeltük azokat. Ebben megkérdőjelezhetetlenül piacvezető a Ferro-Sped. A másik büszkeség, hogy 2018-ban több szász túlméretes fuvart juttattunk el Németországba és Ausztriába.

– A fuvarozók szakmai szervezetei jelentős fuvardíjemelésre biztatták a piaci szereplőket a megnövekedett költségek kompenzálása érdekében. Elfogadták az „ajánlást”?

– A megbízók belátták, hogy nem a profitnövelés miatt szeretnénk díjat emelni, hanem mert a költségeink – útdíj, üzemanyag, bérek, biztosítási díjak – valóban elszálltak. A partnereink 80 százalékának idén január 1-jétől, a többieknek február 1-jétől 5–18 százalékkal megemelt díjakon dolgozunk. Ezt óriási sikernek tartom, amiből arra következtetek, hogy a megbízóinknak fontos a stabil, megbízható, megfelelő eszközkapacitással rendelkező és minőségi szolgáltatásokat nyújtó fuvarozócég.

Névjegy

Gyerekkora óta a fuvarozás érdekelte Suhajda Tamást, aki a budapesti Általános Vállalkozási Főiskolán végzett 2008-ban, közgazdász-logisztika szakirányon. Németül beszél, nős, két 6 éves ikerlánya van, akik imádják a kamionokat. Két céget működtetnek családi vállalkozásban: édesapja és öccse irányítja az acélgyártással, acélkereskedelemmel és raktározással foglalkozó Steel-Transz Kft.-t, ő pedig a fuvarozó és szállítmányozó Ferro-Sped Kft.-t vezeti. Összesen 220 munkavállalót foglalkoztatnak, a két társaság elmúlt évi forgalma meghaladta a 23 milliárd forintot. Tamás arra is büszke, hogy édesapja nyomdokain, harmincas éveiben járó második generációs vállalkozóként egy prosperáló céget irányít és tart évek óta növekedési pályán. Tavaly 40 ezer fuvarfeladatot teljesítettek, a saját autóik 9 millió kilométert futottak. Tapasztalatai szerint kevés családban tudják a szülők zökkenőmentesen átadni az évtizedekkel ezelőtt indított magánvállalkozást a gyerekeiknek, önálló döntési jogkörrel és az ezzel járó felelősséggel együtt. A Suhajda családban sikerült…