Generációváltás lépésről lépésre

Fülöp Zsolt két fia, Szabolcs (35) és Levente (31) eltérő pálya után léptek be a 100 százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás, a debreceni székhelyű Trans-Sped Csoport kötelékébe. Habár a fiatalok felé nem volt elvárás az, hogy átvegyék a vállalat vezetését, idővel Szabolcs mégiscsak „ott találta magát”, Levente pedig már kisgyermekkora óta erre készült tudatosan. Édesapjukkal együtt adtak exkluzív interjút a NavigátorVilágnak.

– Szabolcs, mennyire volt magától értetődő a bekapcsolódása a családi vállalkozásba?
Fülöp Szabolcs (F. Sz.): – Közgazdász diplomával néhány évig más irányokban kanyargott a pályám (ld. keretben. A szerk.), de körülbelül 5 éve abban állapodtunk meg, hogy a család számára az a leghasznosabb, ha valamilyen formában a testvéremmel tovább visszük a vállalatot. A mód akkor még nem kristályosodott ki, így kötetlen keretek között kezdtem el a munkát a Trans-Sped Csoportnál. Azonban hamar megtaláltak olyan projektfeladatok, amelyekbe érdemes volt becsatlakoznom: az egyik egy cégfelvásárlás volt, majd az új cég integrációja kapcsán a vállalatunk menedzsmentstruktúrájának átszervezése. Ezzel el is érkezett az a pont, amikor társ-ügyvezető pozí­cióba kerültem, azóta is így állok helyt a cégnél.
Fülöp Zsolt (F. Zs.): – A megbeszéléseink alapján a következő 3–5 évben még biztosan maradok a cégnél. Vannak területek, amelyekre jobban fókuszálok: ilyen az ingatlanüzemeltetés és -fejlesztés, szakmai szövetségi rendszerek, egyetemi oktatói feladatok, banki kapcsolatok. Szabolcs pedig inkább operatívabb teendőkkel: vállalatfejlesztéssel, az üzletágakkal és a belső szervezet működésével foglalkozik. Azt fontos kiemelni, hogy nemcsak a feladatokat, hanem a felelősségeket is folyamatosan adom át, nem egyetlen tollvonással. Abban hiszünk, hogy a gyakorlat a legjobb iskola, és arra is törekszünk, hogy minél hosszabb ideig dolgozhassunk együtt.

– És Levente?
Fülöp Levente (F. L.): – Nagyjából két évvel ezelőtt indított a Trans-Sped átfogó informatikai fejlesztéseket, én akkor igazoltam a céghez projektmenedzserként, habár korábban számos alkalommal volt lehetőségem kipróbálni magam itt, akár kiskoromban játékos jelleggel vagy nevelési célzattal (ami nem riasztott el), akár felnőttként gyakornoki pozíciókban (ld. keretben. A szerk.). A csatlakozásom óta a különböző logisztikai szakmai szoftverfejlesztési projekteket viszem, ez év elejétől immár fejlesztési igazgatóként. Annak külön örülök, hogy a közös családi döntésünk szerint meg tudtuk valósítani a fokozatosságot, és kellő tapasztalatokat szerezhetek a későbbi feladataimhoz.

– Hol helyeznék el a társaságot a magyar és a régiós piacon?
F. Sz.: – A hazai működési területű logisztikai cégek közelmúltban közzétett toplistája szerint – nem számítva a nem igazán logisztikával foglalkozó állami társaságokat és a multicégeket – mi vagyunk a legnagyobbak a hazai piacon. Erre azért vagyunk különösen büszkék, mert 100 százalékban magyar tulajdonú, családi vállalkozásként jutottunk az élmezőnybe. Mivel a térségünkben egyelőre nem jellemző az átjárás a határokon az általunk végzett logisztikai tevékenységek szempontjából, így a régiós piacon egyelőre nehezen tudjuk elhelyezni magunkat. Ugyanakkor évente több mint 120 ezer fuvarfeladatot teljesítünk, amelyek közül csak minden harmadik belföldi megbízás. Külföldi telephelyünk jelenleg csak Nagyváradon van, ahol szállítmányozási és vám­iroda működik, valamint némi raktárlogisztikai tevékenységet is végzünk. A 12 belföldi bázisunkból álló hálózatunk vegyes összetételű: van, ahol csak szállítmányozási iroda, máshol csak raktár üzemel, a többségük azonban mindkét feladatot ellátja. Több mint 200 ezer négyzetméter területen raktározunk, de az egyedülállóságunk abban rejlik, hogy több magyar régióban/megyeszékhelyen töltjük be a piacvezető szerepet, és már-már országos hatókörrel vagyunk képesek szolgáltatni.

– Mi hiányzik a teljességhez?
F. Sz.: – A debreceni, körösladányi, tiszaújvárosi és tatabányai bővíthető zászlóshajó-telephelyeink mellé elkelne még néhány hasonlóan erős bázis. Fejleszteni azonban csak konkrét ügyféligényre és közösen kimunkált projekt alapján szeretünk. Hiszünk a magyar piacban, a jelenlévő árukibocsátókban és a régiónkban, szívesen köteleződünk el feléjük hosszú távon.
F. Zs.: – Hazai berkekben maradva az elmúlt évek tudatos tőkevonzó stratégiájának hozadékaként az utóbbi időben rendkívüli módon felértékelődött a térség lehetősége, és a BMW idetelepülésétől függetlenül is gyarapodnak a nagy gyártócégek Debrecenben és környékén. Szerencsére az állami támogatást élvező infrastruktúra-beruházások (többek között helyi autópályalehajtó, kombiterminál, mindösszesen 40–50 milliárd forint értékben) elősegítik az ipari teljesítmény bővülését.

– 2017 végén lapunk is írt egy automata raktár terveiről. Hol tart most ez a beruházásuk?
– A partnerünk időközben felülvizsgálta és átszervezte a gyártási folyamatait, ezért azon dolgozunk már több mint egy éve, hogy az új elképzeléseihez részben vagy egészben hogyan tudjuk hozzáilleszteni az eredeti, egyébként apró részletekig egyszer már jól kidolgozott koncepciót, kihasználva a jövőbe mutató, önműködő rendszerek előnyeit. Jelenleg tehát műszaki egyeztetések zajlanak ebben az ügyben, ebből kifolyólag sajnos csúszik a projekt. Ugyanakkor továbbra sem tettünk le arról, hogy raktárautomatizálásban elsők legyünk a szolgáltatói piacon.
– A fenti toplistás pozíció hogyan fest forintosított forgalmakban?
F. Sz.: – A Trans-Sped Csoport tavalyi 20,5 milliárd forintos árbevételének – amely csaknem 8 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest – 70 százaléka közúti szállítmányozásból és fuvarozásból, 25 százaléka raktározásból származik, ezenkívül nagyjából 5 százalékot tesz ki összességében az ingatlanok harmadik fél irányába történő hasznosítása és az egyéb tevékenységek (például a vámügyintézés). Ezt az eredményt majdnem 800 fős dolgozói létszámmal, 250 saját autós közúti flottával és ugyanennyi auditált, stratégiai szerződött partnerrel (azaz állandó alvállalkozói körrel) értük el. Tudatosan törekszünk arra, hogy elosszuk a flották terhelését a hagyományos speditőrtevékenység, a saját autós fuvarok és a dedikált partnereink feladatai között. Tavaly elsősorban a meglévő megbízóink növekedése generálta a bővülésünket, de az ügyfeleink száma is emelkedett, sőt, vannak néhány év elteltével visszatérő partnereink is. A 10 legnagyobb megbízónk kiszolgálása a forgalmunknak csak a 40 százalékát teszi ki, rendkívül széles az ügyfeleink köre. A növekvő igények kiszolgálására járműbeszerzések és létszámnövelés jellemezte még az évet.

– Az általános munkaerőhiány hogyan jelentkezik a Trans-Sped életében?
F. Zs.: – Vannak időszakok – és a különböző fejlesztések mindig ilyenek –, amikor küszködünk a kiélezett helyzettel, de alapvetően mindig találunk embert – ha több erőfeszítéssel is, mint régebben –, ráadásul meglehetősen stabil létszámmal dolgozunk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy viszonylag kis fluktuáció jellemző a cégünkre, mert tulajdonképpen nemcsak mi hárman alkotunk családot, hanem velünk együtt ők is összezárnak: szeretnek nálunk, családias légkörben dolgozni, gyakorlatilag minden negyedik munkatársunk vállalati törzsgárdatag, vagyis több mint 10 éve dolgozik velünk. Nyertünk is Szerethető Munkahely kitüntető címet, mert azt hirdetjük és valósítjuk meg, hogy „Nálunk nemcsak egy rendszám vagy!”.
F. Sz.: – A kötődés egyik összetevője, hogy a hazai logisztikai piac élmezőnyében minőségi szolgáltatásokat nyújtva az általunk kínált bérek is versenyképesek. Ez egy folyamatos egyeztetési kényszert gerjeszt a megbízóinkkal a szerződések felülvizsgálata során, amikor a gazdasági környezet változásaihoz igazítjuk az árszintet. Ez természetesen máskor is magától értetődő, ám a jelenlegi drámai munkaerőpiaci helyzetben hatványozottan igaz. Emellett szünet nélkül toborozzuk az új munkaerőt, előre felkészülve a bővülésünk teremtette igényekre, és nagy gondot fordítunk a meglévő munkatársak megtartására is. Így összességében azt mondhatom, hogy egyelőre sikerül egyensúlyban tartanunk az eszköz- és a humánkapacitásokat, és nem kell az autóinkat leállítanunk.
F. Zs.: – Kiemelném még a képzés jelentőségét: hosszú évek óta intenzív kapcsolatokat ápolunk a felsőoktatási intézményekkel, de a középszintű oktatásban is keressük a lehetőségeket az együttműködésekre, mert a megfelelő utánpótlásnevelés – idejekorán vonzóvá téve a logisztikai szakmát – nagyban képes hozzájárulni a munkaerőproblémák megoldásához.

– Visszatérve a jövőbe mutató technológiákhoz, milyen jellegű fejlesztések folynak a cégnél?
F. L.: – Az elmúlt két évben – és folytatva még az ideiben is – az egész vállalatcsoportra kiterjedően lecseréltük szinte a teljes informatikai rendszerünket. Tavaly óta már új vállalatirányítási szoftverrel dolgozunk, amelynek minden eleme megújult: új HR-, kontrolling- és raktározási rendszereket is bevezettünk. Mindemellett zöldmezős beruházásként saját magunk – egy külső informatikai cég bevonásával – lépésről lépésre fejlesztjük a fuvarozási-szállítmányozási szakmai szoftverünket, mert nem találtunk a piacon számunkra megfelelő dobozos megoldást. Egy komplex és könnyen integrálható rendszerről van szó, amely a speditőrfeladatok valós igényeit cégre szabottan hivatott kiszolgálni, kezdve az árajánlat összeállításától, a járattervezésen át, a költségadatok gyűjtéséig, beleértve a járművekre telepített telematikai rendszerek működését is. A valós idejű adatok rendelkezésre állása – Big Data elemzésekkel – pedig megteremti a lehetőségét például annak, hogy az adott gépkocsivezető vezetési stílusát menetközben nyomon követhessük és azt azonnali beavatkozással optimalizálhassuk az üzemanyag-költségek csökkentése céljából. Hasonlóan nyújt hozzáadott értéket mind a cég, mind az egyes munkavállalók számára – támogatva a mindennapi munkájukat – a dokumentáció digitalizálása, többek között a számlázási folyamatok felgyorsítására.
F. Sz.: – Egyértelműen ebben és különösen ennek a kézzelfogható, gyakorlati megközelítésében látjuk a fejlődésünk zálogát akkor is, ha mindez több százmillió forintba kerül. Ennek finanszírozásához természetesen adott vállalatméret szükséges. A saját fejlesztésünk előnye még, hogy már most látjuk, mennyi izgalmas, de egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt, amelyeket egy következő lépésben, néhány éven belül felszínre hozhatunk, hosszú távon is termőre fordítva a beruházást. Minderről sokat hallani napjainkban valamennyi szakmai fórumon, mi azonban a tettek mezejére léptünk, mert már rövid távon is komoly versenyelőnyt nyerhetünk az automatizálással, az előforduló hibák kiküszöbölésével – lényegében a Logisztika 4.0 megvalósításával.

Névjegyek
Fülöp Szabolcs a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként 2008-ban, tanulmányai közben, 2007-ben pedig MBA-képzésen vett részt a University of California Irvine egyetemen. Pályáját üzleti stratégiai tanácsadóként kezdte a Capitol Consulting Groupnál, majd 2010-ben a magyar légiforgalmi irányító szolgálathoz igazolt, ahol először a projektirodát, majd 2011–2014 között a stratégiai és projektmenedzsment osztályt vezette. 2017-től a Trans-Sped Csoport ügyvezetője.

Fülöp Levente a családi vállalkozáson keresztül gyakornokként már többször belekóstolt a logisztika világába. Előbb a Debreceni Egyetem közgazdász alapszakját végezte el 2011-ben, majd a Budapesti Corvinus Egyetem logisztikai menedzsment szakán másoddiplomázott 2014-ben úgy, hogy közben Erasmus-ösztöndíjjal egy szemesztert Németországban töltött gyakornokként a Meyer & Meyer textillogisztikai cégnél a szakmai ismeretei és a nyelvtudása bővítése céljából. Tanulmányaival egyidejűleg többször különböző területeken gyakornokoskodott is a Trans-Spednél. További tapasztalatokat szerzett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság munkájába 4 éven át kapcsolódva és 2015-ben a DPD kiscsomagküldő szolgáltatónál projektvezetőként. 2017 márciusa óta a Trans-Sped Csoport fejlesztési igazgatója.