Utazás egyetlen érintéssel

Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.

Megújulóban van a szegedi közösségi közlekedési rendszer, aminek az egyik leglátványosabb és az utasok által is testközelből érzékelhető eleme az érintéses bankkártyával használható önkiszolgáló jegyautomaták járművekre telepítése. A részletekről és a fejlesztés eredményeiről, eddigi tapasztalatairól Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója tájékoztatta a KözlekedésVilágot.

Nemzetközi példák

Szeged legismertebb és egyben legforgalmasabb villamosvonala a vasútállomást köti össze a belvárossal, a belvárosi egyetemet a lakóövezetekkel. Az ügyfélszolgálati irodában dolgozóknak a balesetek miatti forgalmi változásokról szóló azonnali tájékoztatás, vagy az utaspanaszok kivizsgálása és megválaszolása a napi rutin része, így az Angliában munkát vállaló szegedi polgár üzenete, hogy végre úgy utazhat a bankkártyájával, mint Londonban, vagy a közösségi oldalon érkezett „bankkártyával cool” bejegyzés villámgyorsan körbejárt a kollégák között, és mosolyt csalt az arcokra a nyári melegben.

A bankkártyás fejlesztés valóban nemzetközi tapasztalatokra épített, hiszen ki ne hallott volna a londoni közösségi közlekedési kártyáról, illetve a londoni metróbankkártya alapú igénybevételéről? Persze nem kell ilyen messzire utazni, hiszen Csehországban is találunk hasonló bankkártyás megoldást, akár Prágában, akár Szegedhez hasonló méretű más cseh nagyvárosban.

A Szegedi Közlekedési Társaság(SZKT) menedzsmentje szerint végig kell gondolni, hogy hol érdemes a jövőben jegyet értékesíteni: a megállókban, a viszonteladóknál vagya járművek fedélzetén?Van-e olyan technológia, ami már bizonyított a kereskedelemben, egyszersmind a közlekedési eszközökön is megbízhatóan működtedhető, és önkiszolgáló rendszerként alacsony az élőmunka igénye? Mindemellett kiemelt szempont volt, hogy egy-egy berendezés bekerülési ára, szállítása, telepítése és karbantartása ne milliós, hanem százezres nagyságrendben legyen tervezhető évről évre.

Bankkártya helyett telefon

Majó-Petri Zoltán ügyvezető igazgató úgy véli, Szegeden – ahol évek óta sikeres a járművezetői jegy, és több százezer fogy el belőle éves szinten– volt alapja annak, hogy a járművekre telepített önkiszolgáló bankkártyás jegyautomatákkal próbálkozzanak.Ráadásul csúcsidőben a járművezetőnél történő jegyvásárlás értékes másodperceket vett el a menetidőből, sőt percekben volt mérhető, ha többen akartak így vonaljegyet vásárolni.Az új értékesítési és fizetési megoldás kapcsán Szegeden arra számítanak, hogy 2019 végére a bankkártyák több mint 90 százaléka már alkalmas lesz érintéses fizetésre, és egyre több mobiltelefon– a rajta futóalkalmazással– használható bankkártya helyett. Emellett persze továbbra is lehet a járművezetőnél készpénzért menetjegyet kapni, de mintegy 20 százalékkal magasabb áron, mint a fedélzeti jegyautomatánál.

Az automaták tendereztetése, a prototípus gyártása, a telepítési folyamat, az üzembe helyezés időigénye meghaladta a másfél évet. A projekt tervezése, műszaki specifikációja még 2016 végén kezdődött, a tárgyalásos közbeszerzési eljárás 2017 tavaszán ért véget, a prototípust 2017 augusztusában szállították le a társasághoz. Az első tesztkészülékek 2017 őszén kerültek a járművekre, ahol az SZKT és a magyar gyártó hetekig tesztelte az üzembiztonságot. A közlekedési társaság menedzsmentje a tesztek alatt több módosítást is javasolt, amit a szállító beépített a sorozatgyártásba. Végül az automata kialakítása, a csatlakozókábelek felszerelése és rögzítése mellett a menürendszer és a grafikai elemek is elnyerték végső formájukat. A teljes városi flotta felszerelése – ami közel 200 járművet jelent – 2017 decemberében kezdődött és több hónapot vett igénybe: egy-egy jármű szerelésére akkor került sor, amikor eleve tervezett szemlén vagy komolyabb műszaki vizsgán vett részt.

Már éles üzemben

Mindeközben nem telt el úgy hónap, amikor a projektvezetés ne szembesült volna olyan helyzettel, ami nem volt az eredetileg tervezett feladatlistában, de végül mindenre sikerült érdemi megoldást találni. Ezek közül csak egyet említve: a jegynyomtatás hőpapíron kiválóan működik egy irodai környezetben, egy íróasztalon, de ugyanezt elérni egy járműben, ahol nincs 220 volt, nem magától értetődő mérnöki feladat, főleg, ha a járműpark sokféle és egyes járművek életkora régen túlvan a tinédzserkoron. Amikor mindezt vasútbiztonsági előírásokkal is kibővítjük, az nehezített pálya a fejlesztésben.

A teljes rendszer üzemszerű működéséhez az automatákon kívül banki és telekommunikációs szolgáltató is elengedhetetlen volt, és egy belső üzemeltetői egységet is ki kellett alakítani. Mindez 2018 júliusára állt össze, és a nyári menetrend életbelépésével elindult az éles üzem is.

Az automaták kialakításukat tekintve hasonlítanak a jegyérvényesítő/validáló berendezésekhez, de tudatosan egy másik,kék színvilágot kaptak, az első és a második ajtó között. A lekerekített fémház eddig jól vizsgázott: mind a helyén maradt, és egyikben sem okoztak az utasok maradandó kárt, illetve az automatáktól sem sérült meg senki. Az automatákat úgy alakították ki, hogy további termékek, új árak is rövid határidővel felparaméterezhetők a rendszerben.

Népszerű automaták

Funkciójukat tekintve az automatákból Szegeden vonaljegyet, 24, illetve 72 órás jegyet lehet vásárolni, a magyar mellett angol nyelvű menürendszerrel is ellátták őket. A színes érintőképernyős kijelzőn egy vonaljegy megvásárlása két kattintás, de ha valaki több jegyet vásárol, akkor sem kell 15–20 másodpercnél többet a készülék érintőképernyőjével bíbelődnie. Az automatából kinyomtatott jegyet időpecséttel és olyan egyedi azonosítóval látták el, hogy külön érvényesíteni már nem kell az utasoknak.

Az utazóközönség hamar megszokta az ötfős csoporttal üzemeltetett új automatákat. A napi értékesítés néhány hét alatt elérte a százas nagyságrendet, a Szegedi Szabadtéri Játékok vagy a Szegedi Ifjúsági Napok idején pedig a napi 500 jegy sem volt példa nélküli. A visszajelzések alapján a Szegedre érkező turisták körében lett népszerű ez a megoldás, hiszen nem kell trafikot, boltot, automatát keresni az utazás előtt, a vásárlás gyorsan és egyszerűen elintézhető a járműre szállva.

Majó-Petri Zoltán arra számít, hogy az úgynevezett contactless technológiára épülő megoldások egyre inkább az életünk részévé válnak, legyen szó bankkártyáról, beléptetőkártyáról, mobiltelefonról vagy akár új típusú igazolványokról. Ezért olyan járműfedélzeti környezetet kell kialakítani, ahol ezek felhasználhatók. Az ügyvezető igazgató szerint a hagyományos, robusztus jegy- és bérletautomaták mellett ez a megoldás akár a bérletértékesítésben is szerepet kaphat: ennek egyetlen jelenlegi akadálya az 5000 forint feletti bankbiztonsági, PIN kódos környezet.

„Készpénzmentes” város

Az ügyvezető igazgató elmondta, a fejlesztés egyben Szeged okosváros-fejlesztési koncepciójának része, ahol az egyik átfogó feladat, hogy Szeged „készpénzmentes” várossá váljon a következő években. Egy „készpénzmentes”településen az uszodától az állatkertig, a mozitól a menzáig mindenütt elvárható, hogy kártyával is lehessen fizetni. Ezt terjesztették ki a városi mobilitásra: a közterületi parkolásra és a közösségi közlekedésre, ahol naponta több ezer tranzakciót indítanak a szegediek. A programra, a fejlesztésekre a MasterCard is felfigyelt, és külön együttműködési megállapodás jött létre annak érdekében, hogy a közösségi közlekedésben, a mobilitásban egyre magasabb legyen a készpénzmentes fizetés részaránya.

A Szegedi Közlekedési Társaság menedzsmentje a következő évekre arra készül, hogy befejeződik a tram-train Hódmezővásárhely–Szeged közötti kiépítése, és 2021-ben már nemcsak villamosok, hanem tram-train szerelvények is menetrendszerűen közlekednek a két város között. Itt különösen fontos lesz új értékesítési és fizetési megoldásokat bevezetni, hiszen egy helyi és egy helyközi szolgáltatást kell összefésülni. A tram-train hamarosan élő példa lehet arra, hogyan oldható meg utasbarát módon mindez úgy, hogy a különböző szolgáltatók elszámolása mellett az utazás akár egy érintéssel is működhessen a két alföldi városközpont között. Ehhez persze a tarifapolitikák egyeztetése is szükséges – amihez a belső szakmai előkészítő anyagok már elkészültek –, hogy 2019-ben a szakpolitikai döntések megszülethessenek.