„Már nem a nagy hal eszi meg a kisebbet”

Ez a cikk a NavigátorVilág novemberi számában jelent meg.

A logisztika szakmában és a tehetségekért folyó versenyben új célcsoportok kerülnek a középpontba: a nők. Vojdyla Judit az Észak-Magyarországi Logisztikai Klaszter (NordLog) elnökségi tagja és az ÁTI DEPO Zrt. miskolci depóigazgatója. Az interjú során ebben a témakörben fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindkét vezetői munkakörében, ahol a férfi többség dominál, mindig nagy volt az elvárás. Válaszaiból megtudhatjuk, hogyan felelt meg ezeknek az elvárásoknak, valamint hogyan érvényesülhet és lehet sikeres a női vezető.

Mérnöki és gazdasági tanulmányokat folytatva Önt mi terelte végül a logisztika irányába?

– Mérnöki tanulmányaim során tanultam logisztikát a Miskolci Egyetemen, amely abban az időben nem kapott olyan nagy figyelmet, mint napjainkban. Az első munkahelyemen, a MOL-nál előbb műszaki, majd kereskedelmi területen dolgoztam, és melléktevékenységként voltam kapcsolatban a fuvarozással. A második (jelenlegi) munkaköröm teljes mértékben a logisztikára épül, szerteágazó. Kereskedelmi igazgatói pozícióra jelentkeztem az ÁTI DEPO Zrt.-hez, de a munkakezdéskor felkértek, hogy vezessem a depót. Egy fejvadászcégnél jól sikerült interjú vezetett a közvetlen logisztikába, amihez társultak a külkereskedelmi végzettségemből adódó külkereskedelmi ismeretek, amelyeket jól tudok alkalmazni a vámügynökségünk működtetésében.

– A pályafutása milyen munkatapasztalatok révén vezetett a jelenlegi vezető pozícióihoz?

– A „nő vezető pozícióban” nem volt ismeretlen számomra, mivel édesanyám is 40 évig vezető volt. A MOL-nál a 7 évnyi munkaviszonyom alatt felfelé haladva több munkakört láttam el: voltam műszaki ellenőr, instruktor, kereskedelmi vezető, projektvezető. Egy teljesen új ötlet bevezetési javaslatával, belső pályázat útján nyertem el a kereskedelmi vezetői munkakört, ami „alulról” tervezés volt, ezzel felforgatva a megszokott gyakorlatot a társaságnál. Amikor regionális szinten a MOL megszüntette a miskolci régióközpontot, akkor számomra már egyértelmű volt, hogy csak vezetői pozíciókra pályázok, ami rövid idő alatt sikerült is az ÁTI DEPO Zrt.-nél.

 – Milyen szerepe van a NordLog tevékenységében?

– A NordLog logisztikai klasztert szakmabeli kollégákkal alapítottuk meg 10 éve, hogy elindítsunk egy közös együttműködést olyan logisztikai szolgáltató cégek között, amelyek eddig inkább versenytársai voltak egymásnak, és találjunk közös érdeket, amelyben közösen tudnak gondolkodni. A célkitűzésünk sikerrel járt, Miskolctól önkormányzati támogatást is kapunk a működésünkhöz. A klaszterben a gyakorlati logisztikai szaktudást képviselem, támogatást nyújtok a tagjainknak, a konferenciaszervezés is a feladatom. A klaszterünk jó működésének alapja a kapcsolati tőkém, ami az üzlet motorja.

– Mitől tartja magát sikeres vezetőnek?

– Az általam vezetett cég sok éve kimagaslóan eredményes a saját cégcsoportján belül, a kollégáim „vakon” követnek, megbíznak bennem. Jól kezelem a konfliktusokat, kiszúrom a konfliktus forrását, és a cég érdekében döntök. A munkavállalóknak sok önállóságot adok, és bevonom őket a döntésekbe. Szakmailag felkészült vagyok, képzem magam, támogatom a munkavállalókat szakmailag, a lehetőségeimhez képest megteremtem számukra a jó munkafeltételeket. Szemléletem – ami az üzleti sikerem titka –, hogy már nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyorsabb a lassabbat.

 – Jelentett kihívást nőként helytállni ebben a közegben?

– Igen, nagyon nagy kihívás nőként sikeres vezetőnek lenni. Kettős az elvárás: egy nőtől minden esetben elvárják a nőies megjelenést és viselkedést, egy vezetőtől pedig a határozott fellépést. Ez a két vonás ellentmondásban áll egymással, nem meglepő, hogy kevesen képesek ennek megfelelni. Véleményem szerint a nőiességet vezetőként meg kell tartani, miközben jó munkavégzéssel, kiemelkedő teljesítménnyel lehet kivívni a tiszteletet, elismerést.

 – Milyen eszközökkel lett úrrá a nehézségeken?

– Voltak érdekes szituációk: egyszer tárgyaltam egy francia gyógyszeripari cég igazgatójával, és a tárgyalóasztalhoz nem ült le, ott állt „felettem” pár órán át, így jelezte számomra a felsőbbrendűségét. A szokatlan viselkedését jól kezeltem, végeredményként 2 éves üzletet kötöttünk raktározásra.

 – Hogy látja: a nők eleve nem is pályáznak vezető beosztásra a logisztikában, vagy csak nem jutnak szóhoz? Véleménye szerint mi az oka ennek? Szükséges-e rajta változtatni? Ha igen, hogyan?

– A legújabb kutatások szerint növekszik a női vezetők elfogadottsága hazánkban. Ugyanakkor a nők hozzáállásán is változtatni kellene: ajánlják egymást szakértőként, ha van erre lehetőségük! Az állami támogatási rendszernek is fontos szerepe lenne a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésében, amit már megtettek például a skandináv országokban. Hazánkban a vezető pozíciók 41 százalékát töltik be nők, az EU-ban ez 65 százalék. Nagyon jó lenne, ha a pályázatot kiíró cégek figyelembe vennék, hogy a nőket rendkívüli produktivitás is jellemzi, ami onnan ered, hogy a dolgozó anyáknak több területen kell helytállniuk, így nagyon hatékony és eredményes a vezetői munkájuk. A kérdésre a válaszom: a nők pályáznak, de nem jutnak megfelelő számban szóhoz (pozícióhoz). Feltétlenül kell ezen változtatni, közelíteni kell az EU-s adathoz. Napjaink nagy gondja a munkaerőhiány. Külföldi minták alapján nálunk is több nőt kellene vezetői pozícióba helyezni, ezzel kisegítve a munkaerőpiac gyengeségét és előnyben részesíteni a hazai pályázókat.

A LEGNAGYOBB LOGISZTIKAI TRENDEK 2018

A NordLog klaszter közösségi médiás felületén Vojdyla Judit felhívja a figyelmet a legfontosabb logisztikai trendekre, amelyeket 2018-ban észre kell venni, valamint néhány tanácsot oszt meg arról, hogy mit tehet a vállalkozás, hogy kihasználhassa ezeket a tendenciákat.

A kormányzati infrastrukturális beruházások növekednek. Ha továbbra is alulműködik az infrastruktúra, akkor a társaink mögött fogunk maradni. Meg kell erősíteni az utakat a teherautók és az autók biztonsága és az utazás hatékony biztosítása érdekében. A szállítási költségek kezelése a leghatékonyabb utakat és síneket igényli. Készüljünk fel a közúti munkákra, ami késéseket és kitérőket okoz! Az IoT (Internet of Things) és a kapcsolódó világ szintén növekszik. Figyelembe véve a szállítmányokat a logisztikai vállalkozások az ellátási lánc egész területén jobb döntéseket hozhatnak a forgalomirányításról, a személyügyi kérdésekről és a raktározásról, még több módot fogunk elérni az IoT-adatok kezelésére és elemzésére. Ha versenyezni akarunk, akkor az IoT-re lesz szükség, betekintést nyerhetünk a vezetéshez, ahol időt vagy pénzt takaríthatunk meg. A kiskereskedők megoldják az utolsó mérföldes problémákat. Ha online vásárolunk, elvárjuk a véleményezést, árképzést, sok szállítási lehetőséget és a gyors visszajelzést. Ha a kiskereskedők nem kínálnak 1-2 napos szállítást, a vásárlók gyakran mennek máshová. Ship to store és in-store pickup megoldásokat várunk. Kiszámítható kereslet jelenik meg a kiskereskedők részére, a működésüket egyre inkább a vevői igények vezérlik, nem pedig az önálló vezetés. Ha elérik a megfelelő keresletet, abban a helyzetben lesznek, hogy megoldják a szállítási problémát bármilyen formában is. Az átláthatóság továbbra is „beszélő” pont. A biztonsági vagy környezetvédelmi jogsértésekkel szembeni információ szolgáltatás hiánya negatív képet alkothat a márkáról, ami azonnali helyesbítést igényel. Az átláthatóság meghatározása egyre bővül, az emberek készek lépni, ha valami nem tetszik nekik. Bár nem kell a tömegek minden szeszélye felé hajlani, de legyünk proaktívak és igazodjunk a vevői igényekhez! A szabályok és a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett változások témájában nagyon fontos a naprakész ismeret, hiszen a világban most gyakori a változás. A legjobb megoldás az, hogy a vállalkozást a szabályozásokra és a kereskedelemre támaszkodva meg kell fontolni, ennek tükrében kell működtetni, a pénzt és az időt a leginkább a fókuszba helyezve.