Az EU tagságunkkal kapcsolatos közlekedéspolitikai törekvések, prioritások

Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.

A közlekedéspolitikai  mint európai uniós tagállamnak az EU-s keretek között érdemes és kell számba venni, a feladatokat is ebben az összefüggésrendszerben célszerű meghatározni, hangoztatta a KözlekedésVilág konferencia nyitó előadásában dr. Erb Szilvia, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője.

Az Európai Uniólegfontosabb közlekedéspolitikai célja, hogy a tagállamok hosszabb távon fel tudják venni a versenyt Kínával, más ázsiai országokkal és az Egyesült Államokkal, éppen ezért a szabályozórendszerek kialakításakor, illetve módosításakor és a fejlesztési források allokálásakor is elsősorban a versenyképességi szempontok kerülnek előtérbe, hangoztatta dr. Erb Szilvia. Bár a közlekedési alágazatoknak eltérő feladataik, lehetőségeik, kötődéseik vannak az Unió felé, ezzel együtt a vasút az első számú fejlesztendő terület Európában, nem megfeledkezve természetesen az egyéb közlekedési módokról. A közúti infrastruktúra fejlesztések előbb-utóbb elérnek egy határt, ahonnan már nincsenek további bővítési lehetőségek – ilyen például a jelenleg már napi tízezres kamionforgalmat bonyolító M1-es autópálya, ahol mindkét irányban a harmadik sáv létesítésére egyszerűen nincs szabad terület –, ezért a vasútból kell a lehető legtöbbet kihozni. A vasúthálózat korszerűsítésekor figyelembe kell venni az Európai Bizottság által elvárt követelményeket: a Transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) 2030-ra biztosítani kell a 22,5 tonnás tengelyterhelést, a GSM-R kommunikációt és ETCS2 vonatbefolyásolást, legalább 100 km/h vonali sebességet, valamint a 740 méter hosszú vonatok közlekedését.A hazai vasútfejlesztések céljai a megyei jogú városok vasúti megközelítésének javítása, Budapest és térsége vasúti infrastruktúra fejlesztése, az árufuvarozási tranzitszerepünk erősítése, a vasúti digitalizáció fejlesztése, a vasút-villamosítások és a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása. A mindezekhez a beruházásokhoz felhasználható uniós és hazai források aránya a 2014–2020/23-as időszakban 57–43 százalék, kiemelve, hogy Magyarország központi költségvetése finanszírozza az EU támogatások (pl. IKOP, CEF) legalább 15 százalékát és a nem elszámolható költségelemeket (pl. állomásépületek), továbbá a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának fejlesztését kínai hitel bevonásával. A vasúti közlekedés modernizálásának alapja szabályozási oldalról a IV. Vasúti csomag, amely a korábbi irányelvi jogalkotás helyett immár a tagállamoknak kisebb mozgásteret biztosítórendeletekkel igyekszik összehangolni és hatékonyabbá tenni az Európai Vasúti Térség működését, egyidejűleg növelve az Európai Vasúti Ügynökség szerepét, és csökkentve a nemzeti közlekedési hatóságoknál maradó jogosítványok számát.

A közút tekintetében az Európai Unió fő törekvése a hatékony, biztonságos és környezetbarát közlekedés előmozdítása, amit a 3. Mobilitási Csomagban olyan kulcsszavakkal fejezett ki, mint például dekarbonizáció, digitális technológiák, alternatív hajtások, önvezető járművek. A közúti fejlesztésekre ugyanakkor ebben a ciklusban kevesebb támogatás érkezik Brüsszelből a tagállamokba. Itthon a megyeszékhelyek, megyei jogú városok magas színvonalú közúti bekötése, a gyorsforgalmi utak még hiányzó, országhatárokig tartó szakaszainak megépítése, valamint a komplex útfelújítási program jelenti a prioritást. Ez utóbbi keretében országosan összesen 845 kilométernyi fő-és mellékút, illetve 50,3 kilométer hosszú gyorsforgalmi úthálózat újul meg 2017–2018-ban. Az Unió tervei között szerepel, hogy néhány éven belül a használatarányos útdíjfizetési kötelezettséget a személygépjárművekre is kiterjessze, a matricás rendszer kivezetésével az autósok is nagyobb részt vállalnának a közúthálózat fenntartásában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője az európai légi közlekedés előtt álló kihívások között említette egyebek mellett a közlekedésbiztonság, a magasszintű biztonsági előírások fenntartását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a szakképzett munkaerő biztosítását, a telített légi folyosókkal és telített repterekkel, továbbá az utasjogokkal kapcsolatos problémák megoldását. Itthon a kormány kiemelt figyelmet fordít mind a három nemzetközi repülőtér (Liszt Ferenc, Debrecen Airport, Hévíz – Balaton Airport) fejlesztésére.

A vízi közlekedés támogatása ugyancsak a kormányzati törekvések fókuszában van, itt a stratégiai célok a Duna hajózási feltételeinek javítása, a kikötők (Győr-Gönyű, Baja, Mohács)modernizálása, a Folyami Információs Szolgáltatás (RIS) fejlesztése és a Tiszának– mint nemzetközi víziútnak – a TEN-T hálózatba integrálása.