Autonóm járművek a közösségi közlekedésben

Ez a cikk a KözlekedésVilág III. negyedéves számában jelent meg.

A jövő kihívásai: a nyersanyagkészletek csökkenése,túlnépesedés, környezetszennyezés,éghajlatváltozás, idősödő társadalmak, a közlekedésben a zsúfoltság növekedése – ezért olyan logisztikára lesz szükség, olyan járműveket kell a mérnököknek kitalálniuk és megalkotniuk, melyek ezekre a kihívásokra is adekvát megoldásokat jelentenek, kezdte előadását a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja.

A közlekedésben és általában véve a műszaki területeken a jövőbeni változások között említette dr. Varga István, hogy az informatika és a digitalizáció szerepe tovább fog erősödni, meghatározó lesz a mesterséges intelligencia (egyre okosabb gépek elterjedése várható), a megoldandó feladatok komplexitása nő (csapatban kell gondolkodni), egyre több adatot birtoklunk (előtérbe kerül az adattudomány, adatbányászat), valamint megváltozik az oktatás. A jövőben nem lehet úgy közlekedést fejleszteni, hogy csak a forgalomtechnikára koncentrálunk, erősödik a több szempont – környezetvédelem, gazdaságosság, biztonság – figyelembevételével meghozott döntések szerepe.

Melyek azok a járművek, melyek a bevezetőben felsorolt kihívásoknak megfelelnek? Elsők között prognosztizálható az alternatív hajtásrendszerek, hajtóanyagok térhódítása, közülük a mai tudásunk és tapasztalatunk alapján a hibrid és a teljesen elektromos hajtású járművek fognak leginkább terjedni az elkövetkező 10–20 évben. Az autonóm járművek nem egyik napról a másikra alakultak ki, hanem fokozatosan. Az ebbe az irányba tett első lépés az autókba szerelt, számítógép vezérelte vezetéstámogató rendszerek –menetstabilizátor,vészfékező asszisztens, környezetérzékelő szenzorok stb. – megjelenése volt, melyek az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan fejlődtek, és melyeket az Európai Unió már kötelező tartozékként ír elő. Az autonóm járművek megjelenésével párhuzamosan az e-mobilitás is növekszik, egyre több elektromos jármű fut az utakon, elektromos rendszerekkel, melyek további terjedését az önvezető autók jelentősen meg fogják gyorsítani. Ez utóbbiak az autópályás szakaszok információit viszonylag könnyen feldolgozzák, kevesebb a jármű, az interakció, lakott területeken azonban már nehezebben közlekednek, jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogosok, sokkal több a veszélyforrás. Műszakilag egyébként már közel vagyunk az önvezető járműhöz, de számtalan jogi problémát kell még megoldani. Ez a munka uniós és tagállami szinten is gőzerővel folyik. Az autonóm közlekedés meghonosítása és elterjesztése érdekében tett erőfeszítésekből hazánk jelentős mértékben kiveszi a részét, elegendő csak a zalaegerszegi próbapályára gondolnunk, ahol egyebek mellett lehetőség lesz az önvezető autók tesztelésére is.

Az egymással és a környezetükkel, a közlekedési infrastruktúrával is beszélgetni képes autonóm járművek elterjedése megváltoztatja a forgalmi modelleket és az egész társadalmat, egyszersmind drasztikusan növeli majd a közlekedési igényeket. Mivel a magyarországi úthálózat száz százalékig kihasznált, egyre nagyobb hangsúlyt kap a közlekedésszervezés és -irányítás az adott közlekedési infrastruktúra keretein belül.

A közösségi közlekedésben már ma is találunk autonóm járműveket az önvezető kisbuszoktól a robotpilóták által irányított repülőgépeken keresztül a budapesti négyes metróig. De vajon mikortól közlekedhetünk majd önvezető járművel például a 7-es busz vonalán? Az autóbuszoknak egyszerre kell megfelelniük a műszaki és jogi előírásoknak, továbbá a szolgáltatás megrendelőjének és az üzemeltetőnek mérlegelniük kell a gazdasági szempontokat is. Az várható, hogy az autonóm járművek nem lesznek sokkal drágábbak a hagyományosaknál, ugyanakkor a közlekedési társaságok rengeteg költséget spórolhatnak majd a gépkocsivezetők kiváltásával. A közúti közlekedésben az autonóm járművek vélhetően először a taxis szolgáltatásban fognak megjelenni, majd a teherszállításban és végül az autóbuszos személyszállításban. Fontos kérdés a vezető nélküli járművek társadalmi elfogadottsága, főleg a buszos közösségi közlekedést tekintve. Bár ma még a legtöbb ember idegenkedik a gondolattól, de ahogy a négyes metró önvezető szerelvényeit megszokták, ugyanez várható a közúti közlekedésben is. Az ellenérzések oldódásához nagymértékben hozzájárulhat a közlekedésbiztonság javulása, a balesetek számának csökkenése, hiszen statisztikai tény, hogy a közúti balesetek zömét emberi hiba, mulasztás okozza.

A fiatalabb korosztályok tagjai között készített felmérések alapján a szakember azt prognosztizálta, hogy a jövőben kevésbé ragaszkodunk majd a járművek birtoklásához, főleg úgy, hogy ma már a legtöbb autó teljesen egyforma, és az átlagjármű kihasználtsága mindössze négy százalék, egyébként meg ott áll a garázsban vagy az utcán. Utazásaink előtt, alatt térbeli és időbeli igényeket fogunk előrejelezni az okoseszközeink segítségével,az utazásra pedig egyre inkább mint szolgáltatásra gondolunk majd.