A tengelysúlymérés tapasztalatai

Ez a cikk a NavigátorVilág októberi számában jelent meg.

A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén a Nemzeti Tengelysúlymérő (TSM) Rendszer eddigi működésével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal (képünkön balról jobbra. A szerk.) Szabó György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, Rónay-Tobel Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályának vezetője és Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára, Andó Gergely, a NavigátorVilág főszerkesztőjének kérdéseire válaszolva.

A szaktárca elégedett a TSM működésével?

Rónay-Tobel Beatrix (R.-T. B.): – A TSM kiépítése és működtetése hármas célt szolgál: a hazai úthálózat védelmét, a közlekedésbiztonság fokozását és a szabályok kijátszásával versenyelőnyhöz jutó fuvarozók kiszűrését. A TSM-mel kapcsolatos széles körű hatósági ellenőrzési jogosítványok teljes mértékben biztosítják e célok elérését. A működtetés jogszabályi környezetét az érdekképviseletek bevonásával alakítottuk ki, s abban is megegyeztünk, hogy az érintett úthasználóknak időt adva a felkészülésre csak egy tesztidőszak után, idén június elsejétől kezdjük élesben működtetni a rendszert. Ha a hatósági eljárások során olyat tapasztalunk, hogy valahol korrekcióra van szükség, vagy a szakmai szervezetek jogszabálymódosítási javaslattal élnek, akkor előzetes szakmai konzultációk után a szaktárca kész jelezni a jogszabályalkotóknak a felmerülő problémákat. Jelenleg komolyabb beavatkozásra nem látunk indokot, de nyitottak vagyunk.

– Az érdekképviseletek élnek a lehetőséggel?

Szabó György (Sz. Gy.): – Már a rendszer élesítése előtt többször megfogalmaztuk aggályainkat a hozzánk eljutott határozatokkal kapcsolatban, mert úgy tűnt, hogy a TSM a hídmérlegekhez képest 1,5–2 tonnával többet mér. A felvetéseink ellenére a rendszer élesben is elindult, amit akkor úgy értékeltem, hogy bal lábbal kezdődik az együttműködés a szaktárca és az érdekképviseletek között. Ennek ellenére sokáig nem kaptunk olyan jelzéseket a tagjainktól, amelyek miatt kritizálnunk kellett volna a rendszer működését, a közelmúltban viszont számos határozat érkezett hozzánk az M3-as autópálya polgári szakaszán lévő tengelysúlymérő állomásról. Még nem tudjuk, hogy valóban túlsúllyal közlekedő fuvarozók akadtak-e fenn az ellenőrzésen, vagy a mérőállomás meghibásodásáról van szó, és újra kellene kalibrálni. Mindenesetre nem késő, hogy a kérdést tisztázva helyreállítsuk a négy hónap alatt felépült bizalmat, amiben a szakmai szervezetek abszolút nyitottak.

Dittel Gábor (D. G.): – A tesztidőszakban hozzánk is „tonnaszámra” jutottak el a határozatok, amelyek jellemzően 20–40 kilogrammos túlsúlyokról szóltak. Ez alapján a NiT Hungary szeretné napirenden tartani a tolerancia kérdéskörét, nevezetesen, hogy hány kilogramm túlsúlyt néz el a rendszer, ami alatt még nem jár a bírság. Szervezetünk szerint itt lenne az ideje tisztázni azt a kérdést is, hogy valójában ki a felelős egy-egy túlsúlyos rakományért. Szinte mindig a gépkocsivezetőt veszik elő, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ő hibázott, ezért a felrakóhelyek felelősségét is érdemes lenne vizsgálni. Télen, havas utakon a gépjármű alvázára rakódó sár, hó könnyen túlsúlyossá teheti az adott járművet, amelyet a mért adatok alapján meg fognak bírságolni, igaz, érdemtelenül. Tehát ezt a helyzetet is kezelni kell.

– A T SM valóban ki tudja szűrni a szabálytalanul fuvarozókat, vagy megvan itt is a kiskapu, például az elkerülő utak használata?

Sz. Gy.: – A technológia megléte önmagában még nem eredmény. Az hozhat sikert, ha a szaktárca és az érdekképviseletek közös munkával alkalmassá tudják tenni a rendszert arra, hogy ténylegesen azokat a piaci szereplőket bírságolja meg, amelyek szándékosan túlsúlyos járművekkel fuvarozva akarnak versenyelőnyre szert tenni a tisztességes vállalkozókkal szemben.

D. G.: – A szabályokat előszeretettel megszegők kiszűrésének alapja a kellően szigorú és hatékony ellenőrzés. Azt szeretnénk, ha a korábbi gyakorlatnak megfelelően havonta kaphatnánk egy összefoglalót a szaktárcától a külföldi fuvarozók által elkövetett szabálysértésekről, a kivetett és befizetett bírságösszegekről, amikről aztán tájékoztatni tudnánk a tagjainkat.

R.-T. B.: – A főosztály kiemelt feladatai a fuvarengedélyek és dokumentumok ellenőrzése, a taxiszolgáltatás szabályainak betartatása, valamint a TSM-mel összefüggésben a külföldi járművek ellenőrzése, a jogsértők beazonosítása, forgalomból történő kiterelése és helyszíni megbírságolása. Részemről nincs akadálya a kért havi riportok átadásának, ami azért valóban fontos, hogy a hazai fuvarozók lássák: a külföldiek velük azonos elbírálás alá esnek, és a jogsértőket ugyanúgy megbírságolja a hatóság, mint a szabályokat áthágó magyar fuvarozókat.