Ez a cikk a NavigátorVilág áprilisi számában jelent meg.
„Egy kis csomag nem megfelelő feladása is tragédiához vezethet, ezért felelősségteljes feladat, csak úgy, mint a pilótáké és légiirányítóké” – szögezte le Kozma Sándor tűzoltó ezredes, főosztályvezető előadásában, amelyben a légi veszélyesáruszállítás kockázatai kerültek fókuszba.
Az elmúlt évek air cargo balesetei közül az előadó kiemelt néhányat. 1996-ban például tűz semmisítette meg a FedEx járatát, amit a légi biztonsági szervezet állásfoglalása szerint valószínűleg egy olyan laborberendezés okozott, amelyben veszélyes áruként nem azonosított éghető folyadékok, -maradványok voltak. 2010-ben szintén tüzet okozott egy járaton a Hongkongban eredetileg berakott, de be nem jelentett veszélyes áruk öngyulladása. 2011-ben a Kelet-kínai-tengerbe zuhant egy gép, mert a főfedélzet hátsó részén egymás mellé helyezték a lítiumion-akkumulátorok és gyúlékony anyagok palettáit. 2013-ban egy utasszállító gép Dubajba vitt kémiai oxigéngenerátorokat, amelyek működésbe léptek, holott hasonló (halálos) baleset már 1996-ban is történt Floridában ugyanebből az okból kifolyólag.
A katasztrófavédelmi hatóság 2002 óta ellenőrzi a veszélyes áruszállítási folyamatokat, 2007 óta önálló feladat- és jogkört gyakorolva a közúti közlekedési alágazatot illetően, 2012-től a vasúti és belvízi szállításban, 2015 óta pedig a légi alágazatban is (ICAO).
A hatóság ellenőrzési hatásköre kiterjed a veszélyes árunak a légi szállításra történő előkészítésére, a légi szállításra engedélyezett áru becsomagolására, dokumentálására, jelölésére, tárolására, légijármű kivételével járműre történő be- és kirakodásra, átrakásra (beleértve a töltést és ürítést is), továbbá telephelyen való mozgatásra. A szigorú nemzetközi előírások betartása az árufeladók, fuvareszköz-üzembentartók és földi kiszolgálók, betartatása pedig a hatóság részéről kíván nagyfokú felkészültséget. Beszédes adat, és a hatósági szerepvállalás létjogosultságát igazolja, hogy 2015-ben, amikor elindultak a szegmensben a célzott ellenőrzések, még 40 rendkívüli eseményt rögzítettek a veszélyesárukezelésben, 2016-ban már csak 26-ot, tavaly pedig 14-et, azaz évről évre mintegy 30 százalékkal javult az air cargo statisztikája. A sort folytatva bízni lehet abban, hogy elérhető a legteljesebb biztonság is, tette hozzá a szakember.
A folytatásban gyakorlati tapasztalatokkal, képekkel illusztrálta, hol sérülhetnek meg a küldeménydarabok. Szabálytalannak számítanak már például a külső csomagoló- és rakományképző eszközök egyszerű és kirívó sérülései is, mert nem tudható pontosan, hogy a külső behatástól milyen folytonossági hiányok keletkeztek belül. Jellegzetes szabálytalanságnak minősül a veszélyes áru kiszabadulása (szivárgása, kipárolgása) is a helytelen lezárás miatt. Túlsúlyos áruk esetében gyakran előfordul, hogy a csomagolóeszközt nem megfelelően, a teherbírást alultervezve választják ki. Jellemző hibaforrás a veszélyességi bárcák hiánya, láthatósági hibája és/vagy sérülése is. Megnevezési, jelölési eltérések a fuvarokmányokban (légi fuvarlevelekben) is előfordulnak.
Ami az általános tapasztalatokat illeti, Kozma Sándor megállapította: maga az ICAO-ellenőrzés tematikájában és megvalósításában hasonló az egyéb közlekedési alágazatoknál megszokott módszerekhez, amelyben az ellenőri állomány már nagy gyakorlatot szerzett. Az eltérés az ADR-, RID-, ADN- és az ICAO-ellenőrzések között a vonatkozó szabályrendszer részleteiben van. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban speciális feladatot jelent a gépjárművek beléptetése, az ellenőrzés helyszínére való bejutás, a repülőtéren belüli mozgás. Górcső alá kerül a repülés- és árubiztonsági szabályokkal kapcsolatos kérdéskör, a konténerben lévő és/vagy „steril” áruk vizsgálata, valamint a reptér belső szabályzói által előírt képzések és követelmények teljesítése is.
Végezetül az előadó szólt a 24 órás szolgálatot ellátó, speciális mérőeszközökkel felszerelt gépjármű, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) rendszerbe állításáról, amellyel szállításokkal kapcsolatos balesetek, események során lerövidíthető a beavatkozás ideje, csak úgy, mint a minden megyében szintén megtalálható társaival. A KLM-ek főfeladata a veszélyeztetett terület felderítése és a veszélyes anyagok beazonosítása. A mérési adatok alapján javaslatot tesznek lakosságvédelmi intézkedésekre, és esetenként részt vesznek a mentesítési feladatok végrehajtásában is. Bevonhatók a veszélyesáruszállítások kapcsán érintett telephelyek és a légi szállítmányok ellenőrzésébe is.
