Az air cargo védelmének kihívásai

Ez a cikk a NavigátorVilág áprilisi számában jelent meg.

Az ORFK Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a magyar rendőrség speciális szervezeti egysége, amelynek kiemelt feladatai a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közbiztonságának, közrendjének biztosítása, fenntartása és országos illetékességgel a polgári légi közlekedés jogellenes cselekmények szembeni védelme, valamint a légi áruszállítás biztonságának szavatolása.

A közlekedésen belül a légi közlekedés egy nagyon erősen fejlődő terület. Az idei évet 2010-zel összehasonlítva jól látható, hogy a biztonsági előírásokat szavatolni képes jogalanyok – szaknyelven a meghatalmazott ügynökök és ismert szállítók – száma jelentős mértékben megnőtt, mondta Macsári István. Nyolc éve körülbelül egy tucat ilyen jogalany létezett, 2018-ban már 27 meghatalmazott ügynököt és 10 ismert szállítót tartanak nyilván, összesen 43 telephellyel, de ezek száma valószínűleg módosul majd a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megépülő új cargobázis átadásával. A cargo operációs folyamatok is átalakultak az elmúlt években, mutatott rá az osztályvezető.

Korábban – a klaszszikus gyakorlat szerint – egy vagy két repülőtéri jogalany vizsgálta át és tette légi szállításra alkalmassá az árut, mára viszont egyre több repülőtéren kívüli vállalkozásnak sikerült elérni azt a jogi státust, felépíteni egy olyan biztonsági rendszert, amelynek birtokában maguk tudják a saját telephelyeiken előkészíteni az árut a biztonságos légi szállításra, megvan erre a kapacitásuk, a képzett személyzetük is. A jogszabályok által megkövetelt és a hatóságok által ellenőrzött összes szigorú biztonsági előírásnak megfelelnek, ezáltal az áru már a repülőtérre érkezése előtt eléri a védett státust, ahol csak „minimális” adminisztrációs eljárásra van szükség, mielőtt felkerülne a fedélzetre.

Az ORFK RRI Légiközlekedés-védelmi Osztály munkatársai a teljes szállítmányozási folyamatot felügyelik, a személyzettől az engedélyeken át a felhasznált technológiáig és eszközökig, és ha a láncban valahol rendellenességet tapasztalnak (például a vizsgált cég nem tudja maradéktalanul teljesíteni az előírásokat), akár kezdeményezhetik a vállalkozás tevékenységének légi közlekedési hatóság általi felfüggesztését (amire már volt precedens), a bevételkiesés pedig súlyos euróezrekben mérhető. A fenti átalakulás több kockázatot is rejt a hatóság számára. Önmagában komoly kihívás már a külső helyszínek és cégek ellenőrzése, pláne úgy, hogy európai szinten a vállalkozások számának emelkedésével nem tart lépést a légügyi szervek szakember-apparátusának bővülése. Biztonsági oldalról további kihívás, hogy a fiatal munkavállalók gyorsan váltanak munkahelyet, magas a fluktuáció, így előfordul, hogy egyéves szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs mentorálja a cégbe újonnan belépő kollégáját.

Kockázati elem, hogy a nagymennyiségű árukészletekben újtípusú vegyi- és robbanóanyagokat kísérelhetnek meg egyes terrorszervezetek feljuttatni a gépek fedélzetére. E próbálkozások elhárítása csak felkészült személyzettel, ellenőrzött, speciális védelmi berendezésekkel, kémiai, biológiai, radioaktív és nukleáris anyagok felderítésére képes detektorokkal, robbanóanyag-kereső kutyákkal lehetséges. A légi közlekedés védelmével, biztonságával foglalkozó világkonferenciákon részt vevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legnagyobb veszélyt a légi közlekedés biztonságára a belső fenyegetés jelenti.

Azoknak a nem európai kultúrkörhöz tartozó munkavállalóknak az ezrei, tízezrei, akiknek a hátteréről a hatóságok nem sokat tudnak, akik esetleg szervezett bűnözői körökkel, terrorszervezetekkel állnak kapcsolatban, vagy akiket ezek a körök építenek be a rendszerbe, dolgozzanak akár repülőtéren, akár olyan külső szolgáltatónál, amelyik rendszeresen juttat fel árut légi járművekre, főleg utasokat is szállító repülőgépekre. Az ő háttérellenőrzésük, felderítésük, megfigyelésük, kiszűrésük óriási kihívás az európai hatóságok számára. Macsári István ugyanakkor azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy az iparági szereplők ne hagyják magukra a védelemmel foglalkozó szakértőket ebben a munkában. A cégeknek is elemi érdekük közreműködni egy fejlett, vállalati szintű biztonsági kultúra kialakításában, ahol a dolgozók motiváltak abban, hogy gyanú esetén maguk is intézkedjenek, és ne a vállukat vonják meg, mondván, ez nem az ő dolguk.

A megoldás tehát a hatóságok és a piaci szereplők együttműködése, annál is inkább, mert a légi áruszállítás továbbra is vonzó célpont a terrorizmus számára. Ezért a védelmi képességek színvonalából nem lehet engedni, azokat folyamatosan a kihívásokhoz kell igazítani. A megfelelő jogi környezet, infrastruktúra és személyzeti háttér kialakítása nemcsak a hatóságoktól, hanem a légi áruszállítást végző vállalatoktól is befektetést igényel – de ez egyúttal befektetés a biztonságba.