A tengelysúlymérő rendszer pontatlanságai miatt tömeges bírságoktól tartanak a közúti fuvarozók

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer tesztüzemének meghosszabbítását kérik az érdekképviseleti szervezetek.

2018. június elsejétől súlyos pénzügyi szankciók fenyegetik a közúti fuvarozókat, ekkor ér véget ugyanis a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) tesztüzeme. A próbaüzem azonban rámutatott a rendszer problémáira: a mérőberendezések és az egyéb hídmérlegek adatai között a fuvarozók tapasztalatai szerint átlagosan 2-3 tonna eltérés mutatkozik. Az érdekképviseleti szervezetek ezért levélben fordultak a minisztériumhoz, amelyben a TSM tesztüzemének meghosszabbítását és a korábban a Bírságrendeletben is biztosított 500 kg tengelysúly és össztömeg tolerancia érték újbóli bevezetését kérik.

A közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezetként a NiT Hungary, a FUVOSZ és az MKFE, valamint a Magyar Szállítmányozók Szövetsége és Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége 2018. május 30-án egyeztetést folytatott Mosóczi Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárával.

A tárgyalás témája a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM) tesztüzemének kifutása és a közúti fuvarozókat 2018. június 1-jétől fenyegető súlyos pénzügyi szankciók veszélye volt. A NiT Hungary véleménye szerint a TSM éles üzemének elindítását legalább az év végéig el kell halasztani. A próbaüzem december 31-ig történő meghosszabbításával szeretnék elkerülni a várhatóan igen nagy számú jogsérelmet, amely a mérés pontatlanságaiból adódik, illetve azokat a kedvezőtlen társadalmi reakciókat és negatív gazdasági hatásokat, amelyeket a tömeges bírságolás gerjeszthet.

A TSM-rendszer próbaüzeme alatt megállapított jogsértés esetén a járművek üzembentartói úgynevezett „nullás”, figyelmeztető határozatot kaptak, június elsejétől azonban már megkezdődne a bírságok kiszabása. Fuvarozói visszajelzések szerint a rendszer még nem működik kifogástalanul, a mérőpontok által rögzített mérési eredmények ugyanis számos esetben jelentős súlyhatár túllépést mutattak a fel- és lerakóhelyi, vagy a Magyar Közút által üzemeltetett hídmérlegek mérési eredményeihez képest. Átlagosan 2-3 tonna eltérés mutatkozik, ami még az 5 százalékos korrigálást követően is bírságolással együtt járó túlsúlyt jelent, de problémák a tengelyterhelés mérésnél is jelentkeznek. A mérőberendezések pontatlansága így a vétlen szolgáltatókat is súlyos bírságnak fogja kitenni, ami jelentős elégedetlenséget válthat ki. Az érdekvédelmi szervezetek ezért a TSM-rendszer élesítésének elhalasztását javasolják úgy, hogy a rendszer csak akkor lépjen éles működésbe, ha a hitelesített mérőpontok legalább 95 százalékával szemben, s legalább egy hónapos üzemi működés közben nem merül fel adat vagy gyanú, hogy téves mérési eredményeket szolgáltat.

A közúti fuvarozói érdekképviseletek jelentős fenntartásai és szakmai ellenvéleménye ellenére a tesztidőszak nem kerül meghosszabbításra, a minisztériumi álláspont szerint csak olyan mérőpontokról érkezhetnek bírsághatározatok, melyek megfelelően működnek.

Az érdekképviseletek ígéretet kaptak arra, hogy a rendszer éles üzeme első két hetének adatait és tapasztalatait a szakmai szervezetek és a minisztérium ugyanebben a körben közösen tekinti át, és közösen vizsgálják az esetleges problémás kérdésekben a megoldási lehetőségeket.

A szaktárca a rendszer további fejlesztése tekintetében bejelentette, hogy nyitott egy, az UD rendszerben már sikerrel alkalmazott bírságriasztási funkció kialakítására, illetve annak közös vizsgálatára is, hogy a felrakóhelyi felelősség milyen módon illeszthető a TSM működését meghatározó jelenlegi jogi környezetbe.

A minisztérium az érdekképviseletek határozott kérésére megerősítette, hogy hatósági jogkörben fokozott figyelmet fog fordítani a külhonos fuvarozók által elkövetett jogsértések felderítésére és a velük szemben alkalmazott szankciók hatékony alkalmazására.