Szárnyaló számok és számtalan lehetőség

Szárnyaló számok és számtalan lehetőség

Elképesztő ütemben növekszik jelenleg a budapesti repülő- tér forgalma. Ezért BUD:2020 néven tavaly a Budapest Airport nagyszabású modernizációs programot hirdetett, amelynek keretében egy sor fontos beruházás valósul meg, beleértve az úgynevezett B mólót, a nemrég átadott repülőtéri szállodát, új parkolókat, valamint cargo-, logisztikai és környezetvédelmi fejlesztéseket. A repülőtéri forgalom alakulásáról, a folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekről, valamint a repülőtéri régió nemzetgazdasági szerepéről beszélgettünk Szarvas Gáborral, a Budapest Airport közkapcsolati igazgatójával.

– Egyre többet hallani arról, hogy a budapesti repülőtér forgalma elképesztően növekszik, sőt a növekedés mértéke egyre gyorsul. Mi az oka ennek a kedvező folyamatnak, és meddig tarthat a felívelő pálya?

– A magyar főváros repülőterének forgalmi statisztikái az elmúlt időszakban soha nem látott mértékben emelkedtek: 2015-ben elértük a 10,3 millió főt, 2016-ban közel 11 és fél millió utast regisztráltunk, és ez a dinamikus növekedés azóta is töretlenül folytatódik, hiszen 2017-ben 13,1 millió fő volt az utasszám. Az évek óta töretlen növekedési ütem tavaly újabb lendületet vett, hiszen az összesített statisztikák szerint az éves forgalomnövekedés elérte a 14,5 százalékot. Ennek eredményeként 2017-ben az év kilenc hónapjában érkezett és indult tőlünk havonta több mint egymillió utas. Ez a szám korábban még július-augusztusban, vagyis az idegenforgalmi csúcsidőszakban is rekordnak számított volna. Emellett a budapesti forgalom növekedése majdnem a kétszerese az amúgy szintén örvendetesen növekvő európai átlagnak, ami a 2016-os öt százalék után tavaly elérte a nyolc százalékot. Bizakodva tekintünk a jövőre is, ám az üzleti előrejelzések készítésekor egy picit mindig megfontoltabban, óvatos optimizmussal igyekszünk eljárni. Biztosnak látszik, hogy a fejlődés ezután is folytatódni fog, de folyamatos és hosszan tartó kétszámjegyű növekedésre tervezetten nem szabad készülni. Sok olyan tényezővel kell számolni, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk, és nem láthatjuk előre pontosan a világban zajló gazdasági folyamatokat, de azért bízunk abban, hogy a magyar főváros repülőtere a hazai gazdaság jelentős motorja marad a jövőben is.

– Hogyan tervezik ezt elérni, vagyis milyen új járatokkal, légitársaságokkal bővül a paletta a közeljövőben? A forgalom – ha szabad így kérdeznem – magától növekszik, vagy aktív kereskedelmi tevékenység révén sikerül új járatokat és légitársaságokat csábítani Budapestre? Mi lehet a legfőbb oka a forgalomnövekedésnek?

– A járatfejlesztési csapat rendkívül aktív marketingtevékenységet végzett az elmúlt időszakban, és jelenleg is keményen dolgozik újabb légi járatok elhódításáért. Fontos hangsúlyozni, hogy az utóbbi években nemzeti légitársaság hiányában is elértük, hogy a fő átszállóhelyek Budapestről jól megközelíthetők legyenek, mert fontos, hogy naponta több járat is induljon a nagyobb központokba, Londonba, Frankfurtba, Amszterdamba, Párizsba és a többi európai nagyvárosba. Ám azt is lényegesnek tartjuk, hogy szaporodjanak a Budapestről induló transzatlanti járatok. Ezért tartjuk sikernek, hogy elindult az Air China pekingi, valamint az Air Canada Rouge torontói járata, idén májustól pedig újra közvetlen járatok repülnek New Yorkba, Chicagóba és Philadelphiába, és emellett jó esély mutatkozik arra, hogy újabb ázsiai városokkal bővüljön a repülőtér útvonalhálózata. A kiemelkedő budapesti forgalomnövekedésben egyébként számos tényező együttes megléte játszhat szerepet, bele- értve Magyarország és Budapest növekvő turisztikai vonzerejét és a kedvező biztonsági helyzetet.

– Leszámítva a transzatlanti járatokat, mit tartanak a közelmúlt vagy éppen a közeljövő legnagyobb eredményeinek? Mivel lepik meg mostanában az utazni vágyókat?

– A 2017-es év egyik forgalmi újdonsága az volt, hogy a Qatar Airways tovább növelte budapesti kapacitásait, és napi kettőre emelte a Budapest és Doha között közlekedő Airbus A320-as járatok számát. A téli menetrend bevezetésével a Kanári-szigetek szinte valamennyi jelentősebb tagja elérhetővé vált Budapestről repülővel, az ősz slágerdesztinációja azonban alighanem Marokkó volt, hiszen október végén a Ryanair Marrakesbe, a Wizz Air pedig a tengerparti Agadirba indított rendszeres járatokat. Né- hány új járatot is említenék; március végétől a Wizz Air Athénba indít heti négy járatot, a Ryanairrel pedig Paphosra repülhetünk heti három járattal, és még számos új desztinációt tartogatnak a diszkont légitársaságok is. Reméljük, az utazóközönség örömét leli majd a bővülő kínálatban, mindenesetre az előjelek bizalomra adnak okot, hiszen egy, az utasok véleményén alapuló nemzetközi felmérés szerint immár négy egymást követő éve a Budapest Airportot tartják a legjobb kelet-európai repülőtérnek.

– A fejlődést Önök folyamatosan le is követték a szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel, hiszen a 2-es terminál bámulatos változáson esett át az elmúlt 10 év során. Viszont időközben bezárt a magyar emberek számára emblematikus épületnek számító 1-es terminál épülete.

– A 2007-ben bekövetkezett tulajdonosváltást követően az új tulajdonos végrehajtotta, sőt jelentősen túl is teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt közel 280 millió eurós fejlesztési programját. Ennek zászlóshajója kétségkívül az új terminálépület, a Skycourt megépítése volt, amelynek összköltsége önmagában meghaladta a 100 millió eurót. Ez jelentősen megnövelte az épület áteresztőkapacitását, és gyakorlatilag azóta is folyamatosan fejlesztjük a 2-es terminál területét és környezetét. Az 1-es terminált a Malév 2012-ben bekövetkezett sajnálatos csődjét követően zártuk be, hiszen akkoriban komoly pénzügyi nehézségekkel néztünk szembe. Egy csapásra elveszítettük a bevételeink 50 százalékát, meg kellett válni a dolgozóink közel ötödétől, ráadásul épp akkor emelkedtek meg a cég telekadóterhei. Ebben a helyzetben nem engedhettük meg magunknak, hogy két egymástól távol elhelyezkedő terminál-infrastruktúrát üzemeltessünk, miközben az 1-es forgalmi épületet messze nem a mai kor igényeinek megfelelően építették meg 70 évvel ezelőtt, így üzemeltetése ma már nem gazdaságos. Az ikonikus épület most sikeres rendezvényközpontként üzemel, miközben az utasforgalmi fejlesztések minden esetben a 2-es terminált érintik.

– Ez a kívülálló számára is világos, hiszen folyamatos fejlődést tapasztalunk a 2-es terminál környékén. Árulja el, hogy pontosan mi zajlik most a kerítés mögött?

– A nagyszerű utasforgalmi növekedéssel és fantasztikus eredményekkel lépést tartva természetesen a repülőtér fejlődésének is folytatódnia kell, ezért BUD:2020 néven a Budapest Airport meghirdette nagyszabású modernizációs programját. A program egyik legfontosabb eleme az új utasforgalmi épület, az úgynevezett B móló lesz, amely jelentősen megnöveli a tengerentúli járatok kiszolgálási kapacitását. Januárban megnyitott a repülőtéri szálloda az Ibis Styles hálózat keretein belül, amely nélkül világszínvonalú légikikötő ma már elképzelhetetlen lenne. Emellett szintén a program részeként növeljük a check-in pultok számát, jelentősen bővítettük és bővítjük a parkolók kapacitását, fedett járdákat alakítottunk ki, továbbá tervbe vettük többemeletes parkolók építését is. A fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatként a program végrehajtása során – az eddigiekkel összhangban – kiemelt figyelmet fogunk fordítani a környezetvédelmi és klímavédelmi szempontokra, és igyekszünk megőrizni a környező közösségek bizalmát, valamint kivívni a teljes magyar társadalom elismerését.

– S hogyan alakul az áruforgalom, amely a járatnyitások és sűrítések mellett egy másik rendkívül fontos összetevője egy repülőtér sikeres működésének? A Malév csődjét megelőzően sokat olvashattunk a cargobázisra vonatkozó terveikről, most, ha jól értem, újra napirendre került ez a kérdés.

– Való igaz, teljes fordulatszámon üzemelnek a Ferihegyen nyáron átadott új logisztikai bázisok, az utasforgalmat is meghaladó mértékben nő a cargoforgalom, a Budapest Airport pedig máris újabb fejlesztéseket tűzött napirendre. 2017 nyara óta üzemel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1. Terminálja tőszomszédságában átadott két új logisztikai bázis, a TNT és a DHL Express új raktár- és irodaközpontja. A DHL Express új logisztikai bázisának legfontosabb eleme a 6000 négyzetméteres raktár és szortírozó, mellette egy 2400 négyzetméteres irodaház kapott helyet, míg a bázis teljes területe eléri a 13 000 négyzetmétert, beleértve a teherautók számára kialakított parkolót és manőverezőterületet. Emellett a TNT új, korszerű létesítménye szintén hozzájárul a szolgáltatási színvonal emeléséhez és a szállítási határidők további rövidítéséhez. A cég új raktárá- nak alapterülete eléri az 5000 négyzetmétert, további 3000 négyzetmétert foglalnak el az irodák, a kamionok manőverezési területe pedig 8500 négyzetméter. Az áruforgalmi fejlesztések sorában a következő az ún. cargobázis: az első ütem épületének a tervezése már folyamatban van, és a nemsokára kezdődő kivitelezési munkálatok jelenlegi becsléseink szerint 2019 második felére fejeződhetnek be.

– A kerítésen belüli fejlesztéseken túl viszont Önök az egész repülőtéri térség fejlődését is rendkívül fontosnak tartják, és ennek érdekében nemrégiben széleskörű együttműködést kezdeményeztek a térségbeli önkormányzatokkal. Mi a céljuk ezzel?

– A Budapest Airport, a környékbeli önkormányzatok és a Főváros példaértékű összefogással kívánják felgyorsítani a budapesti repülőtér térségének gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amelynek érdekében külön társulást hoztunk létre Repülőtéri Régió Klaszter néven. A szerveződés legfőbb célja, hogy felgyorsítsa a korábban megálmodott Airport City megvalósulását, vagyis, hogy a repülőtéri gazdasági tevékenység bővülésével együtt dinamikusan fejlődjön a régió is. A térségi együttműködéstől elsősorban azt reméljük, hogy a budapesti repülőtér és közvetlen környezete kiemelt figyelmet kaphat az országos és regionális fejlesztések során. Érezve a kormányzat nyitottságát, bízunk abban is, hogy néhány régóta várt helyi infrastrukturális beruházás immár célegyenesbe érhet, beleértve a repülőtéri gyorsforgalmi út teljes felújítását és a 2-es terminál vasúti összeköttetését. Nagy öröm számunkra, hogy a térség politikai vezető- ivel végzett közös munka eredményeként új lendületet kaphat a repülőtéri régió fejlődése, amely a repülőtér, a szomszédos települések, a főváros, valamint az egész nemzetgazdaság kiemelt közös érdeke. Éppen ezért megtisztelőnek tartjuk, hogy tagjai és kezdeményezői lehettünk és lehetünk egy ilyen példaértékű térségi összefogásnak. Fontos kiemelni, hogy a légi közlekedés az Európai Unióban teljesen piaci alapon működik, sőt mindenfajta állami támogatás kifejezetten tiltott. A budapesti repülőtér üzemeltetője is magántőkéből hajtja végre a repülőtéri fejlesztéseket, így kijelenthető, hogy a légi közlekedés közelmúltbeli fejlődése – szemben a többi közlekedési szektorral (közút, vasút, városi tömegközlekedés) – gyakorlatilag közpénzek felhasználása nélkül valósult meg. Mindeközben egy nemrégiben készült tanulmány szerint a budapesti repülőtér működése révén összesen több mint 900 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő 2015-ben, valamint 45 563 főt foglalkoztatott, ezért a repülőtér és annak térsége nagyon fontos gazdasági motornak tekinthető. Meggyőződésünk, hogy a térségben végrehajtott állami beruházások és a repülőtér saját fejlesztései együttesen jelentős mértékben elősegíthetik a teljes magyar nemzetgazdaság további dinamikus növekedését.