Szakértői vélemények
Sok kisebb vállalatnak is nehéz dolga van, de akár konszernek bicskája is beletörhet a digitalizálásba. Állandóan visszatérő problémát jelentenek a rossz előfeltételek és a nem megfelelő elvárások.
A digitalizálás és az „Ipar 4.0” nem csak azoknál a nagyvállalatoknál stratégiai jelszó, amelyekre a komplex projektek és a nagy befektetések a jellemzők. A középszintű vállalatoknak ugyancsak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a folyamatok szoftveres megoldása és az üzleti modellek jövőképessé tétele.
Ám a digitalizálás óriási terület, és némely vállalat nem találja a helyes utat. Ennek több oka is lehet. Alapvető kérdések merülnek fel, mint például: hol kezdjük a digitalizálást? Milyen folyamatok alkalmasak digitalizálásra? Hogyan lehet javítani az értékteremtésen? Ehhez jön még az aggodalom, hogy sok pénzt kell befektetni garancia nélkül úgy, hogy valami értelme is legyen az egésznek. Még ha valaki meg is tette az első lépést, és IT-projektekkel belevág a digitalizálásba, nem mindig jut túl messzire. Komplex projektek hiúsulhatnak meg amiatt, hogy különbözőképpen értelmezik a célokat és a prioritásokat.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek ésszerűen akarják az IT oldaláról támogatni a folyamataikat, akrobatikus ügyességgel kell megtervezniük a megfelelő projekteket, és egy sor csapdát fel kell tudniuk ismerni. A német közlekedési szaklap, a DVZ neves szakértőket kérdezett meg arról, melyek a legnagyobb tévhitek a digitalizálásban és hogyan lehet sikerre vinni mégis. Mik is ezek a tévhitek?
Az üzleti folyamatok digitalizálásához nagyszabású projektekre van szükség?
A digitalizálást valójában kicsiben is el lehet kezdeni. Gyakorta a siker kulcsát az apróbb lépések jelentik. A digitalizálás mindig a cégadatok összegzésével és azok ésszerű felhasználásával kezdődik. Már a kisebb, költséghatékony és energiatakarékos kijelzők, szenzorok vagy az egyszerű ember–gép kapcsolódási pontok is optimalizálhatják a folyamatokat. A középszintű vállalatoknak félre kellene tenniük fenntartásaikat az „Ipar 4.0”-val szemben, hogy Németország ki tudja használni potenciáljait mint a középszintű vállalatok által meghatározott gazdasági szektor.
Mindig rövid távon kell lefektetni az IT-stratégiát?
Egy teherbíró IT-stratégiát 5–6 évre kell kidolgozni, hogy megtérüljön. Az egyre rövidebb innovációs ciklusok láttán azonban felmerül a kérdés, hogyan fog kinézni az IT néhány éven belül, milyen rendszerek és platformok lesznek a jövőben. Ember legyen a talpán, aki ezt ma meg tudja előre ítélni, az ágazatot, a saját cégét és a technológiát vizsgálva. Olykor jobb lenne még egy évet várni, hogy biztosabban tudjuk értékelni a helyzetet, és nem azonnal belevágni egy rossz IT-megoldásba.
Az alkalmazottak automatikusan átállnak a megváltozott folyamatokra?
A digitalizálásnál nem szabad csak a folyamatokra és az IT-ra gondolni. Az ember is fontos tényező, ezzel együtt az emberek készsége a változásra. A változásokat már a projekt elkezdése előtt gondosan meg kell tervezni. Már a tényleges projektmunka előtt érzékenyíteni kell a munkatársakat a változás szükségességére. A felelősök inkább szánjanak erre előre több időt, hogy a projekt ideje alatt és a kifutási fázisban ne kelljen emiatt korrigálni! Ezzel elejét lehet venni a dolgozói ellenállásnak is, jobban betarthatóak az ütemtervek, és nem terheljük feleslegesen a költségvetést.
A saját rendszerünk a legjobb?
Manapság nagy az igény rá, hogy a saját cégünkön kívül közvetlenül meg tudjuk osztani az adatokat a szállítókkal és az ügyfelekkel. Ez a digitalizálási projektek központi kérdése. A nagy logisztikai vállalatok azon vannak, hogy teljesítőképes, modern és felhasználóbarát IT-rendszert nyújtsanak számtalan szerződő partnerüknek, amelyet ezek a saját adataikkal feltöltenek. A kisebb megrendelőknek azonban másra van szükségük. Ezek nem akarják minden nagyobb ügyfelüket más és más IT-rendszerrel kiszolgálni, ezért inkább egy saját rendszerrel próbálkoznak. Ilyenkor viszont könnyen fennáll a veszélye, hogy rossz döntést hoznak.
Egy új szoftver automatikusan javít a folyamatokon?
Némely vállalatnál egyszerűen hiányzik a know-how az új technikák tekintetében, amelyekkel támogatni lehetne a vállalati folyamatokat. Az értékteremtési folyamatban termelődő adatok folyamatossága a különböző IT-rendszerek hálózatosítását tenné szükségessé a vállalaton belül. Ezáltal az adatok hozzáférhetőek lennének olyan vállalati működési területek között, mint a beszerzés, termelés és terjesztés, forgalmazás. A középszintű vállalatoknak éppen a szűkös anyagi források miatt nem könnyű megítélniük egy megoldás technológiai érettségét és meghatározniuk a gazdasági hasznot. Sőt, néhány vállalatnál még a stabil internet-hozzáférés is ingatag lábakon áll.
Minden, ami IT, gond nélkül fut?
Az egyes szervezetek manapság újra nagy hangsúlyt fektetnek a saját IT-forrásokra; mintha teljesen ki lenne söpörve a németországi piac. Egészséges középút lenne, ha szerepet játszhatnának a piacon megjelenő standard és ágazati megoldások, amelyeket a saját vállalatunknál igényre szabottan lehetne felhasználni. Az IT a logisztikai szereplők fő területe lesz az „Ipar 4.0” korszakában. Együttesen kellene bevetni a belső erőforrásokat és a külső szabadúszókat, akikhez igény esetén, speciális kérdésekben fordulhatunk. Ha egy cég kizárólag külsős partnerre bízza a dolgot, akkor minden belső folyamatbeli változásnál ketyegni fog a külső programozási óra, ami elég drága lehet.
A digitalizálás csak a folyamatokat változtatja meg, az üzleti modell ugyanaz marad?
A digitalizálás megváltoztatja a munka és az üzlet világát. Lehetővé teszi új utak kiaknázását, a termelés és a szolgáltatások új lehetőségeinek kihasználását. Egyszerre érvényesül, hogy új üzleti modellt fejlesztünk, és alkalmazkodunk az új feltételekhez. A középszintű vállalatoknál gyakorta hiányzik az átfogó stratégia, valamint a közép- és hosszú távú tervezés. A jövőben ezért egyes vállalatok értékteremtő hálózatokhoz fognak csatlakozni, vagy virtuális platformon szerzik be azokat az adatokat, amelyek megfelelnek igényeiknek, és valós időben rendelkezésre állnak. Ez pluszszolgáltatásokat tesz lehetővé. A középvállalatok tartanak a felhőalapú és a digitalizált szolgáltatásoktól. Pedig a változás feltartóztathatatlan, a digitális fordulat a küszöbön áll, ezért a vállalatoknak is át kell gondolniuk a helyzetet és megtalálniuk a megfelelő stratégiát.
Járdán Eszter
A cikk a NavigátorVilág 2017. január-februári számában jelent meg.