A Danube Ports Network (DAPhNE) projekt

KözlekedésVilág
A transznacionális európai uniós projekt csaknem 3 millió euróval gazdálkodik, amelyből a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (MDKSZ) részfeladatokat végez, derült ki Capt. Szalma Béla elnök előadásából. A szervezet egyedüli magyar partnerként képviseli a hazai érintetteket, és egyben vezeti a projekt kommunikációs munkacsomagját, ami komoly fegyverténynek számít.

Kikötői üzemvezető-képzés a Dunaújvárosi Egyetemen

KözlekedésVilág
Dunaújvárosi Egyetem az iskolarendszerű felsőoktatási rendszerben műszaki, társadalomtudományi és informatikai területen képez szakembereket. Az intézmény néhány éve százszázalékos tulajdoni hányaddal alapította meg az Ecotech Zrt.-t, amely műszaki  szolgáltatásokat nyújt az egyetemen rendelkezésre álló labortechnológiai és egyéb infrastrukturális bázisra építve, illetve felnőttképzéssel és a hozzátartozó online tananyag fejlesztéssel foglalkozik.

A Magyar Hajózási Országos Szövetség érdekvédelmi munkája

KözlekedésVilág
A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) 2004-ben alakult szakmai civil szervezetként, azóta képviseli a tagság érdekeit. Szükség esetén szervezési, koordinációs feladatokat is ellát a szövetség, így például a hajózás korlátozásával kapcsolatos ügyekben, vagy a hajózási vállalkozások stratégiai érdekeinek megjelenítésével a hatóságok, önkormányzatok döntési folyamataiban.

Finanszírozás és pályázati tanácsadás

KözlekedésVilág
Kiss Zalán, az MKB Bank Zrt. főosztályvezetője és Feiszthammel Viktor, az MKB Consulting tanácsadója a fejlesztések pénzügyi lehetőségeit tekintette át.

Vasútüzem a kikötőkben

KözlekedésVilág
Kolluti Roland, az ÁTI DEPO Zrt. bajai depójának igazgatója a telephelyi szabályozások viszontagságairól ejtett szót előadásában.

A hajózás hatósági ügyei az NFM keretei között

KözlekedésVilág
Magyarországon a hajózási hatósági feladatoknak több gazdája is volt az elmúlt évtizedekben. 1983-ig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya foglalkozott ezekkel az ügyekkel, 2006 végéig a Közlekedési Főfelügyelet, illetve a megyei közlekedési felügyeletek hatáskörébe tartoztak, majd tavaly december 31-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóság keretein belül működő szervezeti egység 35 főállású alkalmazottja végezte ezeket a feladatokat.

A Duna Régió Stratégia

KözlekedésVilág
Az EU makroregionális stratégiái viszonylag új keletűek, 2009-ben indult a Balti Stratégia, 2011-ben, a magyar EU-elnökség alatt a Duna Stratégia, 2014-ben az Adriai- és Jón-tengeri Stratégia, 2015-ben pedig az Alpok Stratégia, hangoztatta előadásában a Duna Régió Stratégia (DRS) környezeti kockázatok kezelése prioritási terület magyar koordinátora, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetője.

Európai uniós források a hajózás fejlesztésére

KözlekedésVilág
A 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban is komoly szerepet kapnak az EU-források a vízi közlekedés fejlesztésében. Ennek egyik része a KÖZOP folytatásaként az IKOP, melyben a 2. prioritás, a Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása tartalmaz belvízi fejlesztési lehetőségeket, egyedi célkitűzésként megfogalmazva a dunai hajózás biztonságának javítását és a TEN-T vízi útvonalakon kikötők fejlesztését, mondta bevezető előadásában a kiadónk által szervezett HajózásVilág konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

Milyen legyen a fuvarlevél a belvízi hajózásban?

NavigátorVilág
A fuvarlevél jogi értelemben ugyan nem elengedhetetlen okmány, a biztonságos üzleti gyakorlat azonban annak alkalmazását megkívánja. A fuvarlevél lényegében a fuvarozási szerződés része, ritkán azonban előfordul az is, hogy csak a fuvarlevél maga a szerződés. A fuvarlevél adatoldala nem elegendő a gondos szerződéskötéshez, szükséges a szöveges kiegészítés is. És bár a fuvarozók maguk határozhatják meg, hogy milyen fuvarlevelet alkalmaznak, mégiscsak biztonságosabb az előre kidolgozott, a szakma által jóváhagyott, sztenderd szövegeket használni, illetve azokat kiegészíteni/módosítani.

A belvízi fuvarozás versenyképessége és lehetőségei

NavigátorVilág
Az utóbbi években a közúti szállítás részaránya a vasút és a hajózás hátrányára növekszik, mára 70 százalék feletti a közlekedési ágak között. Ebben a helyzetben mégis hogyan lehet növelni a hajózás versenyképességét? A Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke erre a kérdésre kereste a választ előadásában.

A TTS válaszai a dunai hajózás kihívásaira

NavigátorVilág
A húsz évvel ezelőtt alapított szállítmányozócég mára széles palettájú társasággá nőtte ki magát. Része például a Navrom, az egyik legnagyobb hajófl ottát üzemeltető cég a Dunán. A Constantai Kikötőben egy 110 ezer tonna kapacitású saját terminállal rendelkezik, amelyet közösen működtet a Cargillal. A Dunán öt saját terminált üzemeltet. Szárazföldön részvényese egy 24 mozdonnyal és 1200 vagonnal bíró magán-vasúttársaságnak. A leány- és tagvállalatain keresztül jelen van külföldön is: Ausztriában, a Benelux-államokban és tavaly óta a magyar piacon is, hiszen befektető a Fluvius-ban és a Plimsollban.

Kikötőfejlesztés a zöld gondolat jegyében

NavigátorVilág
A Budapesti Szabadkikötő fejlesztése során az előző tíz évben minden állami forinthoz egy forintot tettek hozzá a magyar tulajdonosok és a befektetők, míg az utóbbi két évben már legalább kettőt. „Az én feladatom az, hogy viszonylag rövid időn belül ez a szám ne egy és kettő legyen, hanem egy és három vagy egy és öt” – kezdte előadását a kikötő vezérigazgatója.

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő múltja, jelene, jövője

NavigátorVilág
1992-ben megalakult a Győr-Gönyű Kikötő Kft ., 1997-ben épült a Ro-Ro terminál a függőleges partfallal, 2007 és 2010 közé esik a kikötőfejlesztés I., a 2014–2017-es időszakra pedig a II. üteme. Idén kezdődik a III. ütem, ami a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációját és a kikötő medencéssé alakítását foglalja magában – adott rövid áttekintést a létesítmény fejlődésének főbb szakaszairól a kikötőt a jövőben minden bizonnyal működtető MAHART Zrt. vezérigazgatója, hogy aztán részletesen is ismertesse a legfontosabb mozzanatokat.

Folyamatos fejlesztések Baján

NavigátorVilág
Baja az EU déli határának legfejlettebb és legjelentősebb folyami kikötője, az EU belépő vízi határátkelő helye, vámút, a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató és raktározási bázisa. Célkitűzésük egyedülálló kínálattal vonzóvá lenni a nemzetközi kereskedelmi és közlekedési ágazatban. A magyar közlekedéspolitikai és környezetvédelmi koncepcióval összhangban itt szeretnék megteremteni a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisát, melynek érdekében elsődleges a már megépült Ro-Ro és Zöld Terminál üzemeltetése, valamint a medencés kikötő kiépítése.

Kikötőfejlesztések igen, duzzasztás továbbra sem

NavigátorVilág
A NavigátorVilág magazin kiadójának törekvése, hogy saját szervezésünkben vagy partneri együttműködéssel valamennyi fuvarozási módnak legyen Magyarországon önálló, dedikált szakmai eseménye, konferenciája. Az első a sorban a hajózási volt, amely immár harmadszor került megrendezésre – de először kiadónk szervezésében, 2017. március 30-án, Budapesten.

Harc együtt, nem egymás ellen

NavigátorVilág
A HajózásVilág konferencia pódiumbeszélgetéssel zárult Capt. Szalma Béla, a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke és Szalma Botond, a Plimsoll és a Fluvius ügyvezető igazgatója részvételével, a közönség hozzászólásaival és Andó Gergely, a NavigátorVilág főszerkesztője moderálásával, amelyet szerkesztett formában közlünk.