A hazai árukereskedelem volumene 2017-ben éves szinten 3,8%-kal lehet magasabb a tavalyi eredménynél. Az import 4,4%-kos növekedése mellett az exportbővülés 3,2%-os lehet, és továbbra is a közúti szállítás dominanciája látható mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi árukereskedelemben. A hazai szállítmányozási szektor kifejezetten koncentrált, néhány domináns szereplőnél jelenik meg a forgalom döntő hányada, és ebben nem várható változás 2018-ban sem. A szektor számára a legnagyobb kihívást a régiós szinten egyik legmagasabb üzemanyagköltség, illetve az egyre jelentősebb munkaerőhiány jelenti a következő időszakban az Euler Hermes legújabb, szállítmányozási piacot vizsgáló elemzése alapján.
A következő években a magyar gazdaság folyamatos erősödése várható, ami a szállítási és logisztikai szektor számára is jelentős növekedést eredményezhet. 2017-re vonatkozóan 3,8%-os éves bővülés várható az árukereskedelmünk volumenében, ráadásul a középtávú becslések szerint ezt a növekedést tartani is tudjuk. Az Euler Hermes Hitelbiztosító szállítmányozási szektorelemzése alapján jellemző, hogy az érintett magyar vállalatok 90%-a nem csak belföldi szállítással foglalkozik, kifejezetten erős a piaci koncentráció, és a közeljövőben nem várható, hogy a közúti árufuvarozás dominanciája jelentősen csökkenne. Igaz ugyan, hogy az elkövetkező öt év során jelentős vasúti infrastruktúra beruházások várhatóak, azonban a jelenlegi, közel 76%-os részesedéséből a közúti fuvarozás még így is csak pár százalékot fog veszíteni a Hitelbiztosító elemzése szerint.
Jelenleg a nyersolaj világpiaci ára – melynek alakulása a szállítmányozási szektor számára jelentősen befolyásolja a nyereségességet – stabilizálódott, és nem várható középtávon jelentős emelkedés. A másik oldalon ugyanakkor – a magas jövedéki adókulcs miatt – a hazai üzemanyagárak a régiós összevetésben kifejezetten magasak, ami összességében csökkenti a magyar cégek versenyképességét. A másik probléma a szektorban jelentkező munkaerőhiány: a hazai szállítmányozási cégek egyre nehezebben találnak megbízható, tapasztalt járművezetőket, ami egyre komolyabb üzleti kockázatot jelent. A migrációs válság miatt kialakult szigorúbb határellenőrzési szabályok, vagyis a schengeni szerződés felfüggesztése egyes országok részéről növeli a szállítási időket ezáltal a költségeket is, illetve Németországba – ahová a hazai exportunk 27%-a irányul – olyan költségnövelő szabályokat vezettek be, melyek alapján a gépjárművezetők nem tölthetik 45 órás pihenőidejüket a teherjárművekben.
Az Euler Hermes szektorelemzése alapján míg a domináns piaci szereplők, melyek közül egyértelműen kiemelkedik a Waberer’s International a 2016-os 572 millió eurós konszolidált forgalmával, stabil pénzügyi helyzettel és komoly növekedési potenciállal rendelkeznek. A Waberer’s egyéb iránt 2017 nyara óta már tőzsdén jegyzett cég, így az egész régió egyik legjelentősebb szereplőjévé nőtte ki magát, amit a lengyel piac egyik jelentős fuvarcégének (LINK), nemrég lezárult felvásárlása is alátámaszt. A Waberer’s követelésállományát, mely a cég méretéből adódóan is kimagasló a hazai transzport vállalatok körében, az Euler Hermes biztosítja. A biztosítási védelem mellett, a szektor egyik legnagyobb hazai szereplője, felelős vállalatként eljárva – az Euler Hermes szakértőinek szakmai segítségével – aktívan monitorozza is vevőit, a további kockázatminimalizálás érdekében. Ezzel szemben a szektorban tevékenykedő kkv-k kilátásai már közel sem festenek megnyugtató képet: készpénzállományuk és hitellehetőségeik is korlátozottabbak, erősebb a kitettségük a munkaerőhiánnyal kapcsolatban, és járműveik lízingszerződései is többnyire kedvezőtlenebbek a nagyobb szereplőkhöz viszonyítva.
Az utóbbi idők legmegterhelőbb kötelezettsége és egyik legnagyobb kihívása a gazdálkodóknak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, közismertebb nevén az EKAER-rendszer bevezetéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek kezelése.
Az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (EKÁER) vagy népszerűbb nevén elektronikus fuvarlevél 2015-ös bevezetése a közúti árutovábbításban komoly változást hozott: jelentősen csökkentette a fiktív szállítmányokkal elsősorban áfa-visszaéléseket megkísérlő cégek mozgásterét, és ezáltal az egész szektort „fehérítette”. Két évvel később, az idei év szeptemberében bevezetésre került Nemzeti Tengelysúlymérő-rendszer (TSM) a biztonságot hivatott növelni: az ország közel 90 pontján vizsgálja az aszfaltba épített mérőpont felett elhaladó járművek súlyát. A rendszer elsődleges feladata a túlsúlyos teherautók menet közbeni kiszűrése, és noha jelenleg még csak figyelmeztetésre számíthatnak a szabályszegő teherautók üzembentartói, hosszabb távon a rendszer működése biztonságosabbá teheti a közúti árufuvarozást.
„Magyarország földrajzi elhelyezkedése tökéletesen alkalmassá teszi hazánkat arra, hogy logisztikai-szállítmányozási központtá váljunk, hiszen négy nagy európai kereskedelmi útvonal is keresztezi az országot, közúthálózatunk pedig a régióban kifejezetten jónak számít. Mindezt erősítik azok a kétoldalú kereskedelmi megállapodások is, melyeket az elmúlt időszakban kormányzati szinten sikerült tető alá hozni. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a hazai szállítmányozási szektorban a vállalatok kiadásainak közel felét az üzemanyagköltségek teszik ki, melyek európai összevetésben is magas szintje rontja a cégek jövedelmezőséget. A másik, hosszabb távú probléma az EU Strukturális és Beruházási Alapjából származó források feltételezhető csökkenése lehet, ami megnehezítheti majd az újabb közlekedési fejlesztések finanszírozását” – mondta el Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.
piacesprofit.hu
