NavigátorVilág – Dunai hajózás online konferencia

Az IT-szektor feltornázhatja a légi áruforgalmat – interjú Trifán Lászlóval, a Çelebi Ground Handling Hungary Kft. senior cargo menedzserével

Az IT-szektor feltornázhatja a légi áruforgalmat – interjú Trifán Lászlóval, a Çelebi Ground Handling Hungary Kft. senior cargo menedzserével

A világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozások régen látott mértékben vetették vissza a személyforgalmat a légi közlekedésben. De mi a helyzet a légi áruszállítással? Trifán Lászlóval, a Çelebi Ground Handling Hungary Kft. senior cargo menedzserével beszélgettünk a járvány alatt tapasztalható áruszállítási trendekről és a várható fejlesztésekről.

– A tavaszi karantén és a második hullám, valamint az utazási korlátozások fényében milyennek mondható most a légi áruszállítás helyzete nemzetközi szinten?

– Azóta, amióta beütött ez a járvány, két dolog változott alapvetően. Az egyik, hogy a teljes forgalom körülbelül 5 százalékkal csökkent, ezen belül az export teljesítménye jelentősen, legalább 16 százalékkal esett vissza. A másik, hogy ezzel párhuzamosan az import teljesítménye megnőtt. Ez annak köszönhető többnyire, hogy a bejövő áruk között megnövekedett az egészségügyi szállítmányok, így például a védőfelszerelések, lélegeztetőgépek és egyéb felszerelések aránya. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér statisztikái alapján viszonylag más a kép, ők a különböző integrátorokat is beleszámolják a forgalomba, ami azért némileg más üzlet. Mi inkább a general cargóval foglalkozunk, tehát a nagyobb súlyú szállítmányokat kezeljük.

– A hazai cargoforgalom teljesítménye mennyire felel meg a nemzetközi trendeknek? Milyen átrendeződések figyelhetők meg a kapacitásokat illetően?

– A budapesti légi áruforgalom visszaesése megfelel a nemzetközi trendeknek. Viszont mivel mindenhol csökkent az utasforgalom, ezért kiesett egy elég nagy kapacitás, mert az utasszállító gépeknek a rakterében is jelentős cargokapacitás (belly cargo) állt rendelkezésre. Különös tekintettel az interkontinentális, vagyis széles törzsű gépekre, amelyek eltűntek a piacról, hiszen nincs rájuk utas. Éppen ezért bizonyos viszonylatokon, például Kína irányából jelentős kapacitáshiány tapasztalható. Ez egyrészt felhajtotta az árakat, másrészt bevált gyakorlattá vált a charterjáratok indítása. Vagyis bizonyos ügyfelek megbíztak egyes légitársaságokat, hogy csak az ő árujukat hozzák el Kínából ide, Budapestre, vagy máshová Európába. Szintén fontos trend, hogy nagyon sok légitársaság elkezdte járatni a gépeit csak a cargóval. Ebből is látszik, mennyire jövedelmező bizonyos országokból, például Kínából ide árut szállítani. Ahogy korábban említettem, az import teljesítménye nőtt, de az export még nem talált magára, most 5–8 százalékos visszaesésre számítunk erre az évre a 2019-es szinthez képest.

– Látni esetleg valami fényt az alagút végén ezen a téren?

– Egyes ügyfeleink már pozitívan látják a közeli jövőt. Ugyan a járműipar nehézségekkel küzd, de az IT-szektor ígéretes jövő előtt áll, mivel nagyon sok cég átállt home office-ra. Mi egyelőre nem látjuk ezen a téren a növekedést, de ha valóban beindul, akkor akár meg is haladhatjuk a tavalyi számokat. A health üzletágat pedig az lendítheti fel, ha esetleg beindul a koronavírus elleni vakcina szállítása. Erre vonatkozóan a legkedvezőbb forgatókönyv is csak a jövő év II. negyedévét jelöli meg.

– Az év vége előtt jelentkező karácsonyi ajándékvásárlós időszak sem tud lendíteni esetleg a cargo forgalmán?

– Én azt gondolom, hogy biztosan érezni fogjuk. Ez a megnövekedett forgalom az október, november teljes egészére és december első felére jellemző. Jelenleg még nem tapasztaljuk ennek a jeleit, valószínűleg később fog indulni ez a vásárlási hullám. Az viszont biztosra vehető, hogy sok ember óvatosabban is fog költeni idén. Ettől függetlenül valószínűleg több lesz a cargoforgalom a felsorolt hónapokban, mint mondjuk augusztusban vagy szeptember elején. De nem számítunk akkora csúcsra, mint tavaly.

– Hogyan érintette a Çelebit a kialakult helyzet, milyen válságkezelő intézkedésekre volt szükség, járt-e ez esetleg a fejlesztések elhalasztásával, vagy elbocsátásokkal? Ha valaki beírja a Google-be az Önök cégének nevét, akkor akár még állásajánlatokkal is találkozhat.

– Én a cargo handlinggel kapcsolatban azt tudom nyilatkozni, hogy mi nem hajtottunk végre semmilyen leépítést, az említett minimális forgalomcsökkenés nem indokolta a létszám megnyirbálását. A kollégák teljes munkaidőben, teljes bérért dolgoznak. Egyéb osztályokon volt példa munkaidő-csökkentésre, de elbocsátási hullám nem volt, a Çelebi igyekszik megtartani a szakképzett munkaerőt. Ráadásul a cargónál folyamatosan keressük a munkaerőt, mert sajnos mindig van egy kis lemorzsolódás, leginkább a raktári személyzetnél. Illetve még mindig nagyon nehéz szakképzett munkaerőt, például gyakorlott targoncavezetőket találni.

– Egy éve már teljesen új, a korábbinál korszerűbb és nagyobb árukezelő központban, a BUD Cargo Cityben tevékenykednek Ferihegyen. Várhatóak-e még fejlesztések a cargo terén?

– Számunkra nagyon fontos lépés volt, hogy ide átköltözhettünk, hiszen itt megfelelő körülmények állnak rendelkezésre. Az új épület a tavaszi járványhullám idején még inkább felértékelődött az egészségügyi szállítmányok okán, hiszen többféle hőmérsékleti tartományban jelentős kapacitásaink vannak. Mi 2019-ben a 85 százalékos piaci részesedésünkkel piacvezetők voltunk, ezt az eredményt csak folyamatos fejlesztésekkel lehet megtartani vagy növelni. Most egy fontos projekten, egy úgynevezett CEIV-tanúsítvány megszerzésén dolgozunk, ami a legjobb terítési gyakorlatok (good distribution practice) elvein alapuló légiközlekedési szabvány. E tanúsítvány megszerzése jelentős befektetést igényel az infrastruktúrába. A hűtőkamráink és monitoring rendszerünk kialakítását és működését teljes mértében a szabványhoz kell igazítanunk. Ha minden jól megy, akkor a jövő év elején lesz lehetőségünk megszerezni a tanúsítványt, és ezzel biztosítani tudjuk, hogy a lehető legmodernebb elvek mentén tudjuk kezelni a gyógyszeripari termékeket.

– Mi a helyzet a digitalizációval? A cargoszegmensben ez folyamatosan napirenden van.

– Nincs ez másképpen nálunk sem. Az elsődleges célunk egy új digitális, cargo handling rendszer bevezetése, ami biztosítja a kommunikációt a vámhivatal, az ügyfelek és a Çelebi között. Ennek fejlesztésén jelenleg is dolgozunk, és reményeink szerint számtalan pozitív hozadéka lesz az ügyfelek számára. Lesz benne például track&trace funkció, hogy az ügyfél digitálisan nyomon tudja követni, hogy éppen mit csinálunk az adott áruval, amit számunkra átadott. Emellett az ügyfél le fogja tudni tölteni néhány kattintással a dokumentumait a Çelebi honlapjáról. Szintén fontos része ennek a rendszernek a gate-management, vagyis az ügyfelek befoglalhatnak bizonyos időkapukat a rendszerünkben, ezzel csökkenthetik a várakozási időt, és mi is jobban meg tudjuk tervezni az erőforrásainkat.

– Nemrég felröppent, hogy a Budapest Airport magyar kézbe kerülhet. Ez hatással lehet az Önök működésére?

– Mi a Budapest Airporttól teljesen független cég vagyunk; én azt gondolom, hogy az aktuális tulajdonosi háttér a mi életünket nem befolyásolja.

 

Aranyi Péter