A világ egyre több nagyvárosa dönt úgy, hogy a jövőben szigorú szabályozásokat léptet majd életbe a megnövekedett járműforgalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében. Ezek a lépések a legtöbb esetben az autómentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan valósulnak meg.
Oslo
Norvégia fővárosa azt tervezi, hogy végleg kitiltja a járműveket a központjából 2019-re. Annak érdekében pedig, hogy ez a lépés tényleg megvalósulhasson, érdemi beruházásokat hajtottak és hajtanak végre a tömegközlekedés területén és gőzerővel fejlesztik a főváros kerékpárút-hálózatát.
Madrid
Spanyolország fővárosában a központ 500 hektáros területéről tiltanák ki a járműveket 2020-ra. A városvezetők úgy szabnák át Madrid 24 legforgalmasabb utcáját, hogy ott csak a gyalogosok közlekedhessenek majd. Ez a kezdeményezés része a város fenntartható mobilitási tervének, amely azt a célt is tartalmazza, hogy 29 százalékról 23 százalékra kell csökkenteni a napi gépjárműhasználatot. A tervek között szerepel az is, hogy a környezetszennyezőbb autók tulajdonosaival magasabb parkolási költséget fizettessenek. Madrid is egyike volt egyébként annak a négy nagyvárosnak, amely tavaly decemberben aláírta azt a nyilatkozatot, amely értelmében kitiltanák a dízel autókat a városból 2025-ig.
Hamburg
Németország egyik nagyvárosa, Hamburg azt szeretné elérni, hogy a helyi közlekedésben a gyaloglás és a kerékpározás válna meghatározóvá. Ezt részben úgy kívánják megvalósítani, hogy a város egyes részeiből kitiltanák a járműveket, azokat csak gyalogosan és kerékpárral lehetne megközelíteni.
Koppenhága
Dánia fővárosában már több évtizedes hagyománya van a kerékpározásnak, a helyi népesség több mint fele biciklivel jár dolgozni. A helyi vezetés nagyon elhivatott a kerékpározás támogatása mellett, 2005 óta több mint 1 milliárd dán koronát – közel 42 milliárd forintot – fektettek ebbe a területbe, amelyből többek között új biciklis és gyalogos hidak is épültek. A városvezetés ráadásul több ambiciózus tervet is megfogalmazott, egyrészt szeretnék elérni, hogy Koppenhága központjából teljesen eltűnjenek az autók 2025-re és a város területén megtett utakból 50 százalékos szeletet hasítsanak ki a kerékpárral megtett utak.
Párizs
A francia főváros az elmúlt években egyre keményebb lépéseket vezetett be annak érdekében, hogy csökkenjen gépjárművek által okozott károsanyag-kibocsátás és a légszennyezés. 2016 júliusa óta az 1997 előtt gyártott autók, illetve a 16 évnél öregebb motorok nem közlekedhetnek hétköznap, azoknak a tulajdonosoknak, akik megszegik a szabályt, büntetést kell fizetniük. Tavaly decemberben pedig a város vezetése bejelentette, hogy a levegő minőségének javítása érdekében kitiltják a dízel járműveket 2025-ig. Az alternatív meghajtású járművek terjedését viszont támogatják, ahogy a gyalogos és kerékpáros közlekedést népszerűsítő kezdeményezéseket is.
Athén
A görög főváros vezetése is aláírta azt a nyilatkozatot, amely 2025-ig kitiltaná a dízel autókat és tehergépjárműveket az utakról. A kezdeményezés célja itt is a levegő minőségének javítása. Athén egyébként már bizonyos napokon, a rendszám alapján, korlátozza a dízel járművek tulajdonosait abban, hogy részt vegyenek a forgalomban, de a polgármester elmondása szerint a végső cél az összes dízel jármű kitiltása.
London
Párizshoz és Athénhoz hasonlóan a londoni városvezetés is ígéretet tett arra, hogy kitiltja az útjairól a dízel járműveket 2020-ig. London korábban tett már lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse a járműforgalmat, 2003. február 17-én a belvárosban bevezették a „dugódíjat”, majd a díjfizetési kötelezettséget 2007. február 19-én nyugati irányba is kiterjesztették. A szabályozás értelmében minden nap 8 fontot – a flottaként regisztrált autók után 7 fontot – kell fizetni minden díjköteles jármű után, amely reggel 7 és este 6 között behajt a zónába vagy azon belül közlekedik.
Brüsszel
A belga főváros már hosszú évek óta folytat küzdelmet annak érdekében, hogy csökkenjen a járműforgalma, amelyet a korábbi várostervezés eredményezett. A város vezetése a járműhasználat visszaszorítása érdekében folyamatosan fejleszti a vasút- és metróhálózatát, valamint egyre több ingyenes parkolóhelyet hoznak létre a külváros határában, hogy innen tömegközlekedési eszközökkel haladjanak tovább a járművezetők. A szigorú értelembe vett belváros több utcájából, teréről tiltották már ki korábban a járműveket, de a tervek között szerepel az „autómentes zóna” kiszélesítése. 2016 februárjában pedig bejelentette a városvezetés azt a tervezetet, amely az 1998 előtt gyártott dízel járműveket kitiltja majd a város útjairól 2018-tól.
Mexikóváros
Párizs, Madrid és Athén mellett Mexikóváros volt a negyedik nagyváros, amely tavaly decemberben aláírta azt a nyilatkozatot, amelynek értelmében kitiltanák az útjaikról a dízel járműveket 2025-ig. Mexikóváros vezetése korábban is hozott már drasztikus döntéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a járműforgalmat és javítsák a levegő minőségét. Tavaly áprilisban például olyan határozatot hoztak, amely az autósok egy részének megtiltotta, hogy a hét két munkanapján behajtsanak a belvárosba és a tiltás havi két szombatra is vonatkozott. A rendszer rotációs rendszerben, a jármű rendszáma alapján működött, illetve határozta meg, hogy ki az, aki használhatja a járművét az adott napon a belvárosban és ki az, akinek más közlekedési formát kell választania.
portfolio.hu/World Economic Forum