NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

A fenntartható nagyvárosi közlekedésért

A fenntartható nagyvárosi közlekedésért

A dugók miatt sokszor katasztrofális a forgalom Budapesten, ráadásul a régen kiépült városi terekben nem lehet több parkolóhelyet létrehozni. Mindenki számára hasznos lenne, ha egyre többen és egyre gyakrabban kerékpárral járnánakdolgozni. Ebből az apropóból szervezett Fenntarthatósági napot a KJK a MOVECIT projekt keretében, amelynek fókuszába a környezetbarát közlekedést helyezték.

 

Program „bringásreggelivel”

„Tapasztalatunk szerint újfajta járművek kipróbálásával lehet a leghatékonyabban ösztönözni az embereket közlekedési szokásaik megváltoztatására” – válaszolt a bme.hu kérdésére Esztergár-Kiss Domokos, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék (KUKG) tudományos munkatársa, a MOVECIT projekt nemzetközi koordinátora, a KJK által elsőként rendezett Fenntarthatósági nap főszervezője.

A program iránt érdeklődők a helyszínen megismerhették a kifejezetten a kar dolgozói számára készített munkahelyi mobilitási tervet, továbbá a legjobb kerékpáros és gyalogos útvonalakat. A kötetlen beszélgetés része volt az érkezők számára biztosított „bringásreggeli”, akik pedig kerékpárral jöttek, külön ajándékot kaptak.

A projekt során a szervezők három magyarországi helyszínen végeztek felméréseket, hogy feltérképezzék a munkahelyek elérésének közlekedési problémáit: Békéscsabán kisvárosi környezetben, a Budapesti Közlekedési Központ belvárosi telephelyén, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyetemi campusán. Mindhárom területre elkészültek a munkahelyi mobilitási tervek, amelyek a munkába járást könnyítő intézkedési javaslatokat tartalmaznak, például: figyelemfelkeltő kampányok szervezése, kerékpáros zuhanyzók kialakítása, céges kerékpárok beszerzése, elektromos töltőpontok telepítése és transzferjáratok szervezése.

 

E-kerékpárral a munkába

„Fontos, hogy a mobilitási tervet nem magunktól találtuk ki: kíváncsiak voltunk a kollégák elképzeléseire, ezért létrejött egy ún. mobility team, amely a gazdasági és humán erőforrással kapcsolatos tényezőket, valamint az egyetem üzemeltetési szempontjait is figyelembe vette” – hangsúlyozta Esztergár-Kiss Domokos. A nyolcfős csapat rendszeres megbeszéléseket tartott a munkahelyi mobilitási terv lépéseinek és a tervezett intézkedések egyeztetésére.

A Fenntarthatósági napon az érdeklődő kollégák szavazhattak arról, hogy mely intézkedések valósuljanak meg, mint például kerékpár-tárolási lehetőségek bővítése, öltözőfejlesztés, tanszéki bérlet bevezetése, illetve a parkolás szabályozása.Emellett az ún. pedelec rendszerű elektromos kerékpár lehetőségeivel is megismertették az érdeklődőket. A járművet hajtani kell, de az elektromos rásegítés az ember erejét megtöbbszörözi, a kipróbálható modell esetében például 250 százalékkal. Az akkumulátor feltöltési ideje négy–öt óra, a hatótávolsága pedig az állítható sebességfokozatoktól függ, de akár 90 km is lehet. A pedelecet városi ruhában, akár öltönyben is lehet használni, hiszen e járművek kedvező tulajdonsága, hogy könnyű hajtani, és nem izzad le a kerékpáros.

 

A MOVECIT projekt célja, hogy a növekvő mértékű egyéni és motorizált közlekedési módok használata ellenére a munkahelyi közlekedést fenntarthatóvá tegye a közép-európai régióban. A legfontosabb várható eredmények között szerepel a fenntartható közlekedési módok iránt elkötelezett munkavállalók, önkormányzati alkalmazottak számának növelése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a munkahelyre történő ingázás során, illetve a munkahelyi ún. mobilitási tervek kidolgozásához és megvalósításához szükséges ismeretek bővítése. Ennek érdekében a program során a szakemberek 13 munkahelyi mobilitási tervet dolgoznak ki önkormányzatok és intézmények számára, amelyekhez konkrét innovatív intézkedések bevezetése is kapcsolódik. Ezek segítségével a résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy pozitívan befolyásolják dolgozóik közlekedési szokásait a munkába járás és az üzleti utazások alatt.

A 2016 júniusában indult és 2019 májusában lezáruló projektben hét közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Németország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia – tíz különféle intézménye működik együtt, akik hét pilot programot is szerveznek. Ilyen például a személyre szabott utazási tervek készítése, innovatív elemekkel felszerelt kerékpártárolók létrehozása, vagy a Fenntarthatósági nap is.