Szállítmányozás 2020 online konferencia

A koronavírus-járvány hatása a szállítmányozásra

A koronavírus-járvány hatása a szállítmányozásra

A szállítmányozási szektor 10–30 százalékos visszaesését tapasztalják az iparág szereplői idén áprilisban a tavalyi adatokhoz képest. A Magyar Szállítmányozók Szövetsége kérdőíves felmérésében arra volt kíváncsi, hogy tagjai mit tapasztalnak a nemzetközi járványhelyzet szállítmányozási piacot érintő hatásaiból. A kérdőív kitért arra is, milyen hosszúra teszik a talpra álláshoz szükséges időt.

A szállítmányozással, fuvarozással vagy logisztikával kapcsolatos sajtóhírek és publikációk szakmaisága és minősége változó képet mutat. Ezért is döntött úgy a szállítmányozási szakma hazai képviselője, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ), hogy – az esetleges fogalmi félreértések tisztázásán túl – pillanatfelvételt készít a szakma jelenlegi helyzetéről és kihívásairól.

Az MSZSZ által bonyolított kérdőíves felmérés a kitöltők véleményét tükrözi, és az alacsony elemszám miatt nem tekinthető reprezentatívnak. Ez alapján áprilisban az elmúlt év azonos időszakához képest 10–30 százalékos visszaesés rajzolódik ki, azonban az egyes szállítmányozási módok között jelentős eltérések láthatók.

A belföldi közúti forgalomban az élelmiszer, a gyógyszer és a fogyasztási cikkek forgalma nem csökkent jelentős mértékben, azonban az autóipari cégek szinte teljes és az egyéb ipari cégek nagy részének leállása miatt a visszaesés mértéke nagyságrendileg 20 százalék volt.

A nemzetközi közúti forgalomnak komolyabb, 25–30 százalékos visszaeséssel kellett szembenéznie. A kereslet drasztikusan csökkent, és a napról napra változó korlátozások, kiszámíthatatlan határhelyzet és védelmi intézkedések tovább nehezítették a szolgáltatást. Az árak hektikusan mozogtak, export tekintetében a rendelkezésre álló kapacitástöbblet lefelé, importban a kapacitáshiány gyakran felfelé húzta az árakat.

A vasúti szállítás az elmúlt időszakban vegyes képet mutatott. Az autó- és acélipari szállítások száma természetszerűen itt is csökkent, azonban voltak olyan területek – például a mezőgazdasági termékek szállítási piaca, vagy az Olaszországból Magyarország felé irányuló import –, ahol a vasút még növelni is tudta a részesedését. A visszaesés mértéke összességében 10–15 százalék volt.

A részben vasúton szállított közúti járműveken továbbított áruk (kombinált szállítmányozás) volumene 15–20 százalékkal csökkent, főleg a nyugat-európai viszonylatokon. A keleti, ezen belül is a török forgalom az elmúlt hetekig stabil volt, de a koronavírus-járvány gyorsuló terjedése sajnos ebben a szegmensben is visszaesést vetít előre.

A tengeri konténeres szállítmányozás idei éve erősen indult, azonban a kínai korlátozások az elsők között érintették a forgalmat, 25 százalékos visszaesésével a nagyobb veszteséget elszenvedő területek közé tartozik. Márciusban még hiányozott az üres konténer-kapacitás a magyar export rakodásához, amely probléma áprilisra megszűnt, azonban ennek oka sajnos az árumennyiség radikális csökkenése volt. Ez év januárjától bevezetésre került az IMO2020 szabályozás, a tengeri hajókban alkalmazott üzemanyagok kéntartalom-szabályozásának új rendszere, amely előírja, hogy minden tengerjáró hajónak 85 százalékkal csökkentenie kell a kéntartalmú vegyületek kibocsátását. Az új szabályozástól a piac szereplői számottevő árnövekedést vártak, de az alacsony olajárak miatt ez egyelőre nem okozott változást a díjakban, mint ahogy a volumen csökkenése sem hatott az árakra, mivel a hajóstársaságok a forgalom csökkenésével arányosan szűkítették kapacitásaikat.

A légi szállítmányozásban egyelőre 20 százalék alatti visszaesésről számoltak be a cégek. A kereskedelem gerincét jelentő kínai export-import áruforgalom jelentősen visszaesett, de már vannak biztató jelek, az exportkapacitás a korábbi hetekhez képest jelentősen javult. Ázsia többi része és Ausztrália forgalma továbbra is alacsony szinteken van. A transzatlanti vonalak kritikusak, a rendelkezésre álló kapacitás még az erősen lecsökkent volumenek kiszolgálására is gyakran kevésnek bizonyul.

A folyami szállítmányozás egy évtizede komoly gondokkal küzd, elsősorban a Duna alacsony és kiszámíthatatlan vízállása miatt. A hajók az alacsony vízállás miatt nem tudnak a teljes kapacitásnak megfelelő árumennyiséget elszállítani, ezáltal veszítenek versenyképességükből, így gyakran a vasúti, sőt időnként a közúti szállítás is előnyösebb megoldást jelent a megbízók számára. Az elmúlt évtized 30–50 százalékos visszaesésén felül a koronavírus további 10 százalékkal sújtotta az ágazatot.

A gyűjtőszállítmányozás a szállítmányozás speciális szegmense, mely a relatív kisméretű, kevésbé időérzékeny áruk költséghatékony szállítására nyújt optimális megoldást. A klasszikus gyűjtőszállítmányozási tevékenység során a szállítmányozó a konszignációs raktárába gyűjti a szállításra váró küldeményeket, majd azokat egy hatékonyabb, lehetőség szerint nagyobb méretű fuvareszközzel továbbítja a rendeltetési helyhez közeli depóba, és onnan a címzett részére. A tevékenységből fakadóan itt több szállítási mód forgalmi adatainak változása is megjelenik, az aggregált visszaesés meghaladja a 20 százalékot.

A raktár-logisztikai tevékenység változatos képet mutat. Az élelmiszer és fogyasztási cikkek raktározásával foglalkozó cégek közül több a forgalom emelkedéséről számolt be, azonban az autóipari beszállító, gyártáslogisztikai tevékenységgel foglalkozó vállalatok sok esetben 50 százalékot meghaladó csökkenést voltak kénytelenek elszenvedni.

A vámkezeléssel is foglalkozó cégek forgalma az árumennyiség csökkenésével párhuzamosan mintegy 15 százalékkal csökkent, de több cég arról számolt be, hogy a magyar vámhatóság kifejezetten jól reagált a nehéz helyzetre. Javult a kommunikáció, erősödött az ügyfélközpontú szemlélet, rugalmasabb lett az ügyintézés, bizonyos okmányokat már nemcsak eredetiben, hanem elektronikusan is befogad a hatóság.

Az MSZSZ tagjai 6 és 14 hónap közé becsülik azt az időtartamot, amely elteltével a korábbi áruszállítási mennyiségekkel tudnak majd számolni. Szövetségünk korábban is együttműködött, de a válság kezdete óta még szorosabbra fűzte kapcsolatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), illetve a szakmailag kapcsolódó logisztikai és fuvarozói érdekképviseletekkel. A közösen előkészített és az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma által a magyar kormány elé terjesztett közös javaslatunkban a szállítmányozási szakma képviselői azt kérik, hogy a veszélyhelyzet alatt a nagyon hosszú távon megtérülő infrastrukturális beruházások helyett a meglévő vállalkozások megmentése élvezzen kiemelt prioritást. E cél érdekében számos konstruktív javaslatot tett az MSZSZ, de a javaslatok között kiemelkedően fontosnak tartják tagjaink a munkahelyvédelmi bértámogatás (Kurzarbeit) kiterjesztését és egyszerűbb igénylését, a munkabér adó- és járulékterheinek enyhítését, illetve a digitalizáció állami szintű támogatását a számlák és fuvarlevelek elektronikus befogadásának kötelezővé tételével.