Az alapítása óta eltelt három évtizedben kinőtte a debreceni régiót a családi tulajdonú Trans-Sped: tevékenységeivel és telephelyeivel hálózatot épített, és 800 fős nagyvállalattá fejlődött. Ma már felerészben Budapestről irányítja a társaságot a menedzsment, ahol új raktárbázist hoznak létre a közeljövőben, és portfólióbővítés gyanánt új szolgáltatással is előrukkolnak. Ebből az apropóból Fülöp Szabolcs ügyvezetővel beszélgettünk.
– Hová jutott el 30 év alatt a Trans-Sped cégcsoport?
– Tudomásom szerint ma ez a legnagyobb magyar magántulajdonú logisztikai vállalatcsoport idehaza, és ilyen minőségünkben egyedüliként vagyunk benne a 10 legnagyobb árbevételű logisztikai vállalat sorában Magyarországon, amit egyébként elég jelentősen a multinacionális vállalatok uralnak – mindkét helyezés nagy büszkeségünk. Emellett ha bármilyen tenderhelyzetben összetalálkozunk egy nagy logisztikai szolgáltatóval, akkor velük megbízhatóságban és szolgáltatási színvonalban föl tudjuk venni a versenyt. Nem mindig nyerünk velük szemben, de hogy a minőséget illetően ebben a prémiumkategóriában játszunk, azt bizton állíthatjuk. Itt számos olyan feltételnek (biztosítékrendszerek, munkabiztonság, társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó minősítés stb.) kell megfelelni, amelyek nálunk megbízói elvárásra az eltelt évek alatt kiépültek. Szintén nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a legnagyobb megbízóink a legjelentősebb magyar és nemzetközi presztízzsel rendelkező autó-, gyógyszer- és vegyipari cégek. Jelenleg már egy csaknem 800 fős nagyvállalat a Trans-Sped, és egyben egy olyan emberközpontú, szerethető, stabil munkahely, ahol a hosszú távú szemlélet és a közös családi fókusz a vállalati kultúra része; túlmutatva azon, hogy egy Excel-táblába számokat optimalizálunk. Alkalmazottaink több mint 25 százaléka törzsgárdatag, azaz több mint 10 éve dolgoznak nálunk.
– A cégtörténet mely mérföldköveit említené korszakváltásként?
– Egy cserépkályhás, füstös, alig néhány négyzetméteres fuvarszervező irodából indult édesapám harmadmagával. Már a kezdetektől fogva az ügyfelek komplex kiszolgálása került előtérbe, és egészült ki fuvarozási tevékenységgel a szállítmányozás, a Nógrád Volán részbeni megvásárlásával. Ezt viszonylag rövid idő alatt raktározási igények felmerülése követte, amihez megvásárolták annak a debreceni telephelynek az első elemét, ahol most is található a vállalati központ. A mai napig áll – nyilván többszörös felújítás révén – a raktár, amiben legelőször többek között gyapotot raktároztak és azok az iparvágányok, amelyeken a gyapotszállítmányok érkeztek. Később számtalan környező telek és területrész megvásárlásával folytatódott az infrastrukturális bővülés, a szolgáltatási palettáé pedig vámszabadterületi működéssel, vámolással és vámügyintézéssel – tehát lépésről lépésre vált a cég komplex logisztikai szolgáltatóvá. Megvetettük a lábunkat többek között Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten, majd Magyarország legnagyobb vegyipari gyártójánál, Tiszaújvárosban megnyertünk egy belső logisztikai tendert, ahol az ügyfél saját telephelyén a gyártási folyamat legmélyebb szintjére beépülve szolgáltatunk; e tudásbázis és referencia birtokában most már számos ügyfelünk van az intarlogisztikai szegmensben. A növekedés révén különböző szervezeti átalakításokra lett szükség az évek során. Az utolsó nagy átszervezési hajrának most járunk a vége felé: 2020. január 1. óta már egy nagy entitásként, egy egységes nagyvállalatként működik a társaságunk, ahol minden stratégiai üzleti egység élén kompetens, teljes árbevétel- és költségfelelősséggel rendelkező üzletágvezető, igazgató áll. Kíséri mindezt egy olyan fejlesztése a vállalatirányítási rendszernek, amelyben az üzleti átláthatóság, a naprakészség, a korszerű digitális folyamatokra való ráépültség sokkal nagyobb szerepet kapott, mint korábban, amikor ezt még kicsiben, egyszerűbben lehetett kezelni.
– Hogyan követik le digitalizációval az átalakításokat?
– Egy meglehetősen szerteágazó digitalizációs program fejlődött ki a struktúraváltásunkból. Az eredeti tervünk menetközben sok mindennel kiegészült, és most azt látjuk, hogy valószínűleg az elkövetkező 10 évben egy véget nem érő, folyamatosan újabb és újabb elemekkel gazdagodó program lesz belőle, és állandóvá válik a változás a szoftverfejlesztéssel kapcsolatban. Amit megvettünk, bevezettünk, és jól működik, az ma már csak arra ad lehetőséget, hogy folyamatosan tovább finomítsuk. Részben ennek köszönhető, hogy rengeteg informatikai kompetenciát hoztunk házon belülre, illetve kezdtünk el olyan fejlesztéseket, amelyekkel sokkal inkább a saját ellenőrzésünk alá vonhatjuk a funkciók testre szabását. Például ez év legelejétől teljesen saját fejlesztésű fuvarszervezési informatikai rendszerrel dolgozunk, az összes autónkat ez irányítja, valamennyi fuvarszervezőnk ebben dolgozik; tulajdonképpen a határ a csillagos ég, hogy hány szofisztikált megoldást lehet még ebbe belefejleszteni a következő években. Egy olyan kontroll került ugyanis a kezünkbe, amikor ténylegesen a miáltalunk hiányolt funkciókat lehet folyamatosan finomhangolni, illetve olyan innovatív megoldásokkal lehet kísérletezni, amit egy piacról megvásárolt dobozos termék soha nem fog tudni kielégíteni. Komplex nagyvállalati működés, átlátható menedzsmentstruktúra és modern informatika: immár minden adott ahhoz, hogy jó üzleti döntéseket lehessen hozni azon a színvonalon, ahogyan a multik is teszik.
– Az új struktúrában mely üzletágakból épül fel a vállalat?
– Jelenleg 6 stratégiai üzleti egységet különítünk el. Mindenekelőtt foglalkozunk fuvarszervezéssel, ami az árbevételünknek a domináns felét adja ki. A következő legnagyobb pillérünk a fuvarozás és a raktárlogisztika nagyjából fej-fej mellett. A negyedik üzletág – volumenénél fogva, 170 fővel Tiszaújvárosban – a termelési logisztika. Erre épül a következő, a vámügyintézési szolgáltatás és logisztikai technológia, ami korábban egy leányvállalatunkként logisztikai szállítórendszerek, targoncák és csomagológépek karbantartását végezte; ezt beolvasztottuk, és üzletágként kezeljük most. Tulajdonképpen minden, ami egy modern logisztikai környezetben fontos és érdekes, azoknak a tervezése, fejlesztése, beruházása és karbantartása tartozik ide. Ezenkívül hatodikként elkülönítjük még a raktárépítési, -üzemeltetési és ingatlanhasznosítási üzletágat: mi is fejlesztünk raktárakat, és saját magunk is üzemeltetünk ipari parkot, részben saját célra, részben mások számára hozzáférhetően. Saját tőkéből szívesen ruházunk be ügyfélre szabott, specializált (BTS) logisztikai csarnokba. Ezen az üzletágon belül pedig most indítottunk el egy új, elektronikus kereskedelmi-logisztikai szolgáltatást, amit Nyugat-Európában meg Amerikában fulfillmentnek neveznek.
– Mi hívta ezt életre: piaci igény vagy az, hogy a cég növekedéséhez mindenképpen kell valami újdonsággal előrukkolni? Vagy a kettő találkozott?
– Az e-kereskedelem évek óta két számjegyű növekedést produkáló terület, és régóta nyitott gondolkodás tárgya volt nálunk, hogy ehhez hogyan csatlakozzunk: fuvarozási vagy háttérlogisztikai megoldással, vagy inkább importoldalról. Megvizsgáltuk a hazai piacot, és azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek igénylik az egyszerűbb disztribúciós központon túl a kereskedelmüket kiszolgáló terület üzemeltetését is. Körbenézve a piacon rést találtunk: ezzel Magyarországon még senki nem foglalkozik nagyban, noha van pár olyan kis- és középvállalat (egy technológiai startup és kisebb logisztikai cégek), amelyek kifejezetten erre szakosodva építették fel a szolgáltatásukat az utóbbi években. Végül úgy döntöttünk, hogy mind kompetenciában, mind ügyfélkörben ez egy ígéretes irány lehet számunkra, piaci kiszorítás nélkül. A feladatunk a lehetséges ügyfeleket – számításaink szerint a piac több mint 90 százalékát – arról meggyőzni, hogy ezt a tevékenységet szervezzék ki, ahogy az az ipari logisztikában már jól bevált gyakorlat. Úgy látjuk, hogy vannak már olyan méretű e-kereskedelmi cégek hazánkban, amelyeknek a hatékonyságát vagy a szolgáltatásminőségét korlátozza, hogy nem egy professzionális szolgáltatóval látják el ezt a feladatot, és szerintünk sokkal könnyebben tudnának fejlődni, ha ezt ránk bíznák.
– A célpiac nagyságrendje milyen, hány csomagos cégek érdeklődhetnek?
– Azok az e-kereskedelemben érdekelt cégek vagy üzletek, amelyeknek van webshopos kiszállításuk is. Itt akár már havi néhány ezer csomagtól ez egy olyan volumen, amit mi tudunk fogadni. Ha valakinek dedikált raktárra vagy operációra van szüksége, vagy esetleg hozzáadott értékű szolgáltatásra (honosítani, magyar nyelvű utasítást beletenni, újracsomagolni), akkor ezekre is azonnal készen állunk. Tehát aki egy-két garázsnyi területet már kinőtt, annak érdemes megfontolnia, hogy a pénzét vagy a lekötött tőkéjét raktárba, polcba meg targoncába teszi, vagy helyette megvásárolja a logisztikát egy jó szolgáltatás formájában, amihez tartozik egy fejlett, kompatibilis informatikai platform. Amint a kiszállítások már nem kezelhetők e-mailek meg telefonok formájában, onnantól kezdve – ez a meggyőződésünk – az ilyen tevékenység a szolgáltatói szektornál hatékonyabb helyen van.
– Raktártechnológiában miben tér el ez attól, amit eddig művelt a társaság? Mi az, amit a Trans-Spednek meg kell tanulni hozzá?
– Mi jellemzően egész raklapos áruféleségekkel foglalkozunk a jelenlegi szolgáltatási portfóliónkban, a raktárainkban gépek, villás targoncák mozognak, és – leszámítva néhány speciális igényt és a komissiózási feladatokat – relatíve kevés a kézi árutalálkozás. Ehhez képest egy e-kereskedelmi raktárban sokkal magasabb a termékek forgási sebessége, jellemzően a tartalékkészletek vannak a magas polcokon, és inkább emberek mozognak a raktárban, 1,5–2 méter magas állványos rendszerben szedik össze a termékeket, hiszen a webshopos megrendelések rendszerint beleférnek egy dobozba, amit egy kiscsomagos futárcég házhoz visz. Ebben a technológiában nyilván a termék szétcsomagolása és a polcokra való kihelyezése is egy külön munkafolyamat, illetve a futárcégeknek már felcímkézett, lezárt dobozokat kell átadni, így csomagolóállomások is megjelennek a raktárban. Informatikailag is egy picit máshogy néz ki az egész folyamat: az e-kereskedelemben a standard nyugat-európai és amerikai gyakorlat pillanatnyilag az, hogy ha egy vevő egy webshopban például 16 óráig bekattint egy terméket, akkor 18 órára a futárcég azt a terméket már föl tudja venni a raktárból, hogy másnap ki tudja szállítani az ügyfélnek. Ehhez abban a pillanatban, ahogy a rendelés megérkezett a webshopba, különböző interfészek révén már meg kell jelennie a kiszedési feladatnak a raktárban is, megfelelő prioritással, utána annak még a csomagolórészen át kell mennie, és már teljesen kötve-fűzve át kell tudni adnunk két órán belül a kiszolgáló cégnek. Ez nyilván egy jól összeköttetett, jól kicsiszolt információs rendszert tesz kötelezővé. A gördülékenység – és annak gyorsítási lehetősége például az aznapi kiszállításra – természetesen a megbízó kereskedőcég és a logisztikai szolgáltató közötti szoros együttműködésből fakad, de azt gondoljuk, hogy erre számunkra ma minden adott, és mi képesek vagyunk ebben partnerek lenni.
– Hol és mekkora területen indul a szolgáltatás?
– Az M0-hoz nagyon közel, Budapesten, Észak-Pesten (Székesdűlőn, az Ezred utcában,) egy 2 ezer négyzetméteres raktárt nyitunk kifejezetten erre a célra, raklapos állványokkal, komissziózó polcokkal és csomagolófelületekkel. Megfelelő ügyféligény esetén lehet, hogy már akár idén ki tudjuk nőni ezt a területet. Mindenesetre 2021 májusától lesz egy 12 ezer négyzetméteres nagytarcsai logisztikai központunk, ahol részben hagyományos, részben e-kereskedelmi szolgáltatást kívánunk nyújtani, tehát ott a fölfelé skálázhatóságnak elég nagy tere lesz: jelentős kapacitásbővülést tudunk bevállalni viszonylag rövid idő alatt. Hogy miért éppen Nagytarcsa? A budapesti raktárlogisztikai piac 98 százalékban telített most, az üresedési ráta rekordalacsony szinten van, és az utóbbi 1–2 évben az építőipari árak elszállása miatt, most pedig részben a járványválság miatt nagyon óvatosak a befektetők, és csak kevés raktárlogisztikai csarnok épül. Ugyanakkor egy magyar–belga befektetőtársaság, amellyel jó a kapcsolatunk, belekezdett egy beruházásba. Ehhez csatlakoztunk, pont kerestük a lehetőségeket nagyobb volumenű terület bérlésére. A helyszín közlekedése jó a saját céljainkhoz, az M0 és M3 találkozásához közel fekszik.
– Az infrastruktúránál tartva gondolkodnak robotizált rendszerben?
– Most már nagyon készülünk arra, hogy automata targoncák és pilótanélküli felrakógép irányába fejlesszünk, az e-kereskedelem várhatóan hoz is számos speciális lehetőséget. Arra nem számítok, hogy néhány éven belül ezeknek meghatározó befolyása lesz a hagyományos vezetővel vagy pilótával ellátott raktárlogisztikai technológiákkal szemben, de most már minden egyes beruházásunkat úgy tervezzük, hogy mindig megvizsgáljuk az automatizáció lehetőségét, vagy úgy építjük fel a logisztikai rendszert, hogy a későbbiekben viszonylag könnyen automatizálható legyen. A következő években azt várom, hogy ezeknek az ár-érték aránya elérjen arra a pontra, amikor már állami támogatás meg mindenféle extrasegítség nélkül önállóan is meg fognak tudni állni a saját lábukon.
– Milyen teljesítményt várnak az új szolgáltatástól rövid és középtávon?
– Idén reális célkitűzés a piacon megfelelő szolgáltatási színvonallal megjelenni egyelőre egy belátható méretű területen, amire lehet építkezni az első néhány ügyféllel mind referenciaként, mind pedig tudásban, kompetenciában. Úgy vélem, hogy 2021 lesz annak az ideje, amikor a forgalom és a raktárkapacitás akár a többszörösére növekedhet ahhoz képest, ahogy elindult. Azt tervezzük, hogy a következő években jelentősen fel tudjuk futtatni a raktárüzletágunk e szegmensét, ahogy az e-kereskedelem fejlődik, és ahogy növekszik a most még látens igény a professzionális színvonalra és olyan bővíthetőségre, hogy ha a megbízó forgalma egyik évről a másikra 30 százalékot növekszik, logisztikai háttérrel mi akkor is ki tudjuk szolgálni. Azt gondolom, hogy a következő öt évben nem egy irreális várakozás, hogy a mostani raktárlogisztikai kapacitásainknak mondjuk akár a negyede vagy harmada az e-kereskedelemhez tud kapcsolódni. Ez nem fogja átpozícionálni a vállalatunkat, de egy nagyon erős pillérré fel tud nőni.
Varga Violetta
