NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Aktualitások az általános szállítmányozási feltételekkel kapcsolatban

Aktualitások az általános szállítmányozási feltételekkel kapcsolatban

A nemzetközi szállítmányozás terén kiemelkedően fontos szerep jut a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételeknek (MÁSZ). Ennek elemeiről és azok jelentőségéről, valamint néhány megfontolandó új szövegrész felvételéről beszélt Grafl Fülöp Gyöngyi szakjogász a NavigátorVilág Expón.

Mivel nem életszerű, hogy minden megbízáshoz teljes körű, minden részletkérdést magába foglaló egyedi szerződés készüljön, számos kérdésre a MÁSZ adja meg a választ, azaz a MÁSZ az egyedi szerződések tartalmát specifikálja. – Ezek teszik biztonságossá a szállítmányozási üzleti viszonyokat – szögezte le előadásában Grafl Fülöp Gyöngyi. Különösen nemzetközi viszonylatban van jelentősége az adott ország szállítmányozási feltételeinek, ahol nem feltétlenül ismerjük/ismerik részleteiben az adott ország jogszabályi környezetét.

Ha közzétesszük, hogy Magyarországon milyen jogi feltételekkel dolgozunk, és ezt kérjük a másik féltől is, sok időt, költséget és kockázatot spórolhatunk meg magunknak. Ez egy esetleges peres eljárás során az ügyvédek és a bíró számára is megkönnyíti a munkát, ezáltal gyorsítja az eljárást. Hiszen aki nem szállítmányozó, nem feltétlenül érti a fogalmakat, a MÁSZ alkalmazása esetén viszont a fogalmak, kikötések sokkal kevésbé szorulnak magyarázatra. Az általános feltételek a szakmát is védik a széttartó joggyakorlattól.

– A törvényszékek helyett a járásbíróságokhoz kerültek a nemzetközi szállítmányozással, fuvarozással kapcsolatos ügyek – folytatta a szakjogász. – Az első lépés mindig az, hogy megnézzék az érintettek, hogy melyik ország jogát vagy mely nemzetközi egyezményt kell alkalmazni, és mögötte milyen joggyakorlat van. Amennyiben ezen a területen nem jártas a bíróság, szinte lehetetlen észszerű időn belül rendezni az ügyet. Figyelembe kell venni például azt is, hogy az egyes országok általános feltételeinek terjedelme nagyon eltérő: Szlovéniáé például terjedelmes és igen alapos, érdemes lenne belőle tanulni.

A szakjogász példaként említette a következőket: az általános feltételek generálrészeinek szokásos tartalma a definíciók, mint például a felek meghatározása, az alkalmazási terület, értelmezés stb. Ezek lényegtelen dolgoknak tűnhetnek, de mivel minden ország általános feltételei az adott anyagi jogra épülnek, a kifejezések mögötti tartalom igenis lényeges. A szlovén szállítmányozási feltételek e téren is kiemelkedő, mivel náluk például a vámoltatás és a raktározás is részletesen definiált. A zálogjogban is nagyon eltérő az egyes országok szabályozása, ezért célszerű megfelelő részletességgel kitérni erre is.

– Tapasztalataim alapján érdemes lenne felvenni néhány kiegészítést a MÁSZ szövegébe – jegyezte meg Grafl Fülöp Gyöngyi. – A vámkezeltetés mint kiegészítő tevékenység megnevezése rendkívül fontos lehet egy peres eljárás során, hiszen ez felelősségkorlátozási kérdéseket érint. Megfontolandó lehet az Incoterms adott ügybeli „változata” (paritása), mivel az eredeti klauzulától el lehet térni, és ha nem ismeri fel a szállítmányozó, hogy pontosan miről is van szó, nehézségek támadhatnak a lebonyolítás (és a per) során. A logisztika mint kifejezés leírása is hasznos lehet, ahogy annak rögzítése is, hogy az adott ország export- és importszabályainak ismeretéért nem felel a szállítmányozó. Tanácsadáson/konzultáción való részvétel esetére pedig célszerű megjegyezni, hogy csak a szállítmányozó írásos nyilatkozata bír kötőerővel, éppen a szabad beszédből fakadó félreértéseket elkerülendő. Továbbá célszerű kitérni a megbízói jogok átruházásának korlátozására is, és például arra, hogy a szállítmányozó a megbízó aláírásait nem kell, hogy vizsgálja.

Az 1959-es Ptk. 517. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. A rendelkezést a MÁSZ kiterjesztette egyrészt oly módon, hogy az igényérvényesítési kötelezettség a szállítmányozó által igénybe vett minden közreműködőre vonatkozik, másrészt pedig rögzítette, hogy az igényérvényesítés a megbízó utasítására, költségére és veszélyére történik. Az új Ptk. e tekintetben tehát a már kialakult gyakorlatot rögzítette.

A MÁSZ-t érdemes aktualizálni bizonyos időközönként, de ami a legfontosabb, hogy tartsuk magunkat az általános feltételekhez, mert ez mára a Ptk. indokolásába is beépült.