Szállítmányozás 2020 online konferencia

Nem mi vagyunk gyengék

Kerekasztal-beszélgetés: közúti fuvarozás érdekképviseleti szemmel

Konferenciánk egyik izgalmas programpontja volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen a három magyar fuvarozó szakmai szervezet főtitkára cserélt véleményt a közúti fuvarozás aktuális kihívásairól. Andó Gergely főszerkesztő kérdéseire Dittel Gábor, a NiT Hungary, Peredi Péter, a FUVOSZ és Somogyi Gábor, az MKFE főtitkára válaszolt.

– A fuvarozói érdekképviseletek általános profi ljától némileg messze áll a közlekedésbiztonság, most mégis egy ilyen témájú kiadványt jelentetett meg a NiT Hungary. Miért?
Dittel Gábor (D. G.): – Szervezetünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárságával együttműködve adta ki a sajnálatos veronai buszbaleset kapcsán Az autóbuszos utazás tízparancsolata című kisokost. A NiT Hungary arra jutott, hogy nem indokolt a szabályozás generális megváltoztatása.
Somogyi Gábor (S. G.): – A veronai tragédia kapcsán természetesen a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete is kiemelten foglalkozott a megelőzés kérdésével. Példás együttműködés alakult ki az érdekképviselet és a szakminisztérium között: olyan jogszabály-módosítást dolgoztunk ki, amely megnyugtatóan rendezheti az autóbuszos utaztatással kapcsolatban felmerülő összes nyitott kérdést. Az MKFE partnere a közlekedési kormányzatnak, ha az valamely területen tiszta viszonyokat szeretne. A magyar mentalitás azonban nem mindig találkozik ezzel a szándékkal. A modern járművek és a bennük lévő korszerű biztonságtechnikai eszközök árát a vállalkozóknak ki kell gazdálkodniuk.
Peredi Péter (P. P.): – A közlekedésbiztonság növelésének egyik kiemelt célja kell, hogy legyen a vállalkozói versenyképesség javítása. Magam is úgy látom, hogy a biztonságnak ára van, a többletköltségeket pedig vállalni kell.

– Hogyan állnak szervezeteik az uniós hadszíntéren?
S. G.: – A nyugat-európai protekcionizmus jegyében a kiküldetési irányelv hatálya alá akarják vonni a közúti fuvarozást. A május végén megjelent Mobilitási Csomag számos elemével nem értünk egyet. Rengeteg tárgyaláson, egyeztetésen vagyunk túl, Brüsszelben személyesen adtam át a V4-ek fuvarozói szervezeteivel közösen aláírt deklarációt Violeta Bulc közlekedési biztos kabinetfőnökének és a DG MOVE igazgatóhelyettesének. Mindennek ellenére kilátástalan küzdelmet folytatunk. Ezért kénytelenek vagyunk olyan kompromisszumokban gondolkodni, amelyekkel – a csomag elfogadása esetén – legalább enyhíteni lehet majd a magyar fuvarozókat ért károkat.
D. G.: – Nagy a baj, de nem mi vagyunk a gyengék, hanem a velünk szemben állók az erősek. Kelet- és Nyugat-Európa között ebben a témában egy árok alakult ki, ami egyre mélyül, ahogy mind több nyugati tagállam felsorakozik a számunkra hátrányos Mobilitási Csomag mögött. Lehet, hogy összeesküvés-elméletnek hat, de úgy gondolom, hogy Nyugat-Európa az általunk kárhoztatott intézkedésekkel akarja kezelni a szakmában kétségtelenül meglévő gépjárművezető-hiányt. A nyugatiak reménye szerint ugyanis ha a közép- és kelet-európai fuvarozócégek kiszorulnak az ottani piacokról, a munka és munkáltató nélkül maradó gépkocsisofőrök majd Ausztriában, Németországban stb. fognak elhelyezkedni. Ha valóban jelentős számú magyar vállalkozásnak kell abbahagyni a nyugat-európai fuvarozást, abban az esetben a szakmai szervezetnek olyan megoldásokat kell kidolgoznia, amelyekkel ezek a cégek sikerrel térhetnek vissza a belföldi piacra, ahol egyébként bőven van mozgástér. Statisztikák szerint a hazai áruk több, mint 50 százalékát nem magyarok fuvarozzák, ezen az arányon változtathatna például a NiT Hungary által régóta szorgalmazott fordított áfa bevezetése a közúti fuvarozásban is, ami versenyképessé tehetné a magyar vállalkozásokat a saját hazájukban a ma jellemzően kelet-európai konkurenciával szemben.
P. P.: – Több példát is lehetne mondani, amikor hazai gyártó vagy logisztikai cégek megbízásait sajnos nem magyar fuvarozó nyeri el. A szakma eredményként könyvelheti el, hogy ismét elkezdett dolgozni az a munkabizottság, amely 2015 novemberében ülésezett utoljára, és ahol az érdekképviseletek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkárságának szakembereivel egyeztetnek a közúti fuvarozás aktuális problémáiról – tárgyalópartnereink ígérete szerint havi rendszerességgel. A magyar fuvarozók szempontjából rendkívül fontos, hogy a piacvédelem, az engedélyelosztás kérdésköre folyamatosan napirenden maradjon. Ugyanakkor készek vagyunk a kompromisszumokra is, mert nem mehetünk fejjel a betonfalnak.

– A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer mekkora kihívást jelent a szakmának?
D. G.: – Nem semmi, ami ebben a vonatkozásban a fuvarozókra vár, ezért azt ajánlanám a kollégáknak, hogy mindenképpen mélyedjenek el a rendszer tanulmányozásában, érdemes felkészülni a jövő évtől esedékes éles üzemre.
S. G.: – A TSM-rendszerrel való együttélés valóban nem lesz egyszerű a szakmának. Jelenleg is tárgyalunk a szaktárca képviselőivel, hogy a december 31-ig tartó átmeneti időszakot, amikor bírságolás helyett csak figyelmeztetik a túlsúlyos gépjárművek üzemben tartóit, toljuk ki legalább 2018. I. negyedév végéig, mert vannak még tisztázásra váró elemei a rendszernek. A TSM egyébként a rend irányába tett lépés, de csak abban az esetben elfogadható a szakma számára, ha korrekt módon fog működni. A közúti ellenőri csoport felállításának szintén a rendteremtés a célja, hiszen most végre komoly esély kínálkozik a külföldiek által végzett jogosulatlan árufuvarozói tevékenység visszaszorítására. Jó lenne, ha a csoport kötelékében minél előbb az eredetileg tervezett 130 ellenőr dolgozna a közutakon, mert az egység jelenlegi létszáma csak mintegy 70 fő körül van. Mindenesetre már nekik is adott a lehetőség, hogy a szabálytalanul közlekedők gépjárműveit visszatartsák. További jó hír a rendezett piaci viszonyok között fuvarozni szándékozóknak, hogy valószínűleg ez év végétől már bankkártyával is fizethető lesz a kirótt bírság, így a jogsértésen kapott külföldi vállalkozók sem távozhatnak fizetés nélkül a helyszínről.

Dékány Zsolt

A cikk a NavigátorVilág 2017. októberi számában jelent meg.