Ez a cikk a NavigátorVilág július-augusztusi számában jelent meg.
A jelenlegi tervezet szerint a béren kívüli juttatások kínálatát jelentősen átalakítják jövőre, ezáltal vélhetően a kedvező adókulcsú termékek eltűnnek a cafeteria-étlapról. Ennek nehézsége mindenki számára érzékelhető lesz, hiszen a munkavállalók járandóságát így bérben és annak járulékával szükséges teljesíteni. Adózási szemléletű és két fő optimalizáló opciót, a kisvállalati adót és az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségét tárta fel Ilyés Zsolt okleveles adószakértő.
A munkaerőköltség a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi költséget magában foglalja, tehát mondhatjuk, hogy a munkaerő árát jelenti. Ez pedig jelentős arányt képvisel a vállalkozások költségszerkezetében, kijelenthető, hogy mértéke nagyban befolyásolja a társaság nyereségét, eredményességét. A munkaerőpiac ugyanakkor változó, minden szegmensben kritikus a foglalkoztatás, folyamatos a kényszer a bérek emelésére, az ösztönzőrendszerek, illetve a béren kívüli juttatások alkalmazására. Az utóbbiak egyik, évek óta kiváló eszköze a többkulcsos cafeteria-rendszer, amely kkv- és multinacionális szektorban is teret hódít – illetve hódított. A tervezett átalakítások miatt ugyanis vélhetően a kedvező adókulcsú termékek eltűnnek a cafeteria-étlapról. Azoknak a társaságoknak, amelyek nemzetközi fuvarozásban érintettek, további nehézségekkel kell szembenézniük, hiszen nemcsak a magyar jogszabályoknak kell folyamatosan megfelelniük, hanem az országhatáron kívül a tranzit/célország jogszabálya is irányadó. Ez röviden azt jelenti, hogy az Európai Unió területén semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti a munkavállalókat, így a más országból ideiglenesen egy adott ország területén (kiküldetésben) lévő dolgozót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hazai cégek alkalmazottait. Többségében nemcsak a helyi minimálbért szükséges a fuvarozóknak megfizetni arra az időszakra, amíg munkavállalóik az ország területén munkát végeznek (akár már tranzitban is), hanem további kötelezettséget is róhatnak rájuk. A szigorú szabályozások hátterében az áll, hogy a kelet-európai cégek egyre nagyobb részesedést szereztek a nyugat-európai piaci szegmensből is, előnyük pedig egyértelműen a munkaerő alacsonyabb költségéből adódott. Ezt az egyenlőtlenséget mérsékeli a minimálbért is érintő szabályozás. Ausztriában például előzetes bejelentési kötelezettség is terheli a fuvarozótársaságokat a kiküldetésről. Ezenfelül a fuvarozókra vonatkozó kollektív szerződés betartása is kötelező. A kollektív szerződés, munka törvénykönyve eltérő szabályokat tartalmazhat a pihenőidőre, pihenőnapra, a munkaszüneti napon végzett munkára vonatkozóan. Érdemes szem előtt tartani a kiszabható bírság összegét, amely akár több ezer euróra rúghat, és az érintett országokban eltérő lehet.
A kkv-szektor eszközei
Egyre nagyobb teret kap a kisvállalati adó (kiva) adónem, amely optimalizálhatja a társaság működését, és csökkentheti az adózót érintő terheket. A kiva már évek óta jelen van, ám a kereteit folyamatosan alakítják, hogy egyre többen választhassák azt. Optimalizáló hatása lehet az áttérésnek, hiszen ez egy olyan egyszerűsített adónem, amely mentesíti a társaságot a 9 százalékos társasági adó (tao), a bruttó bér alapján a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kivás társaságoknak ezzel szemben mindössze az adóalap utáni 13 százalékos adóterhe keletkezik. Az Arkconsulting véleménye szerint azoknak a vállalkozásoknak éri meg leginkább a kisvállalati adó, amelyeknek magasak a bérterhei, és ezzel együtt alacsony, esetleg negatív eredményt realizálnak. A kivával megtérült járulék összege felhasználható a bérek emelésére, új munkavállalók foglalkoztatására, új beruházásokra.
Mit tud még a kiva?
A kivás vállalkozás a nyeresége utáni adót (a példában 1 599 000 forint) csak abban az esetben kötelezett megfizetni, amennyiben az osztalékot kiírják és megfizetik. Tehát abban az esetben, ha a társaság a jelenlegi fejlődési szakaszában nem tudja vagy nem akarja a nyereségét osztalékágon kivenni, elhalaszthatja a nyereség utáni adó megfizetését. És még egy pluszt érdemes kiemelni: amennyiben a múltban veszteséget halmozott fel a társaság, majd kivaalannyá válik, a korábbi veszteségeket felhasználhatja a kivaadóalap csökkentésére. Ezáltal nem pusztán 8 százalékos adóelőny érhető el, hanem esetenként ennél sokkal több, pénzügyileg realizálható haszon.
További lehetőségek
Az egyszerűsített foglalkoztatás (efo) sokaknak ismerős lehet. Ezt a lehetőséget kizárólag a belföldi fuvarozásban érintett sofőrök esetén javasolt használni, főként a szezonálisan segédkező munkavállalók esetében, hiszen ebben az esetben beszélünk rövid időtartamról és eseti jellegű munkaviszonyról. Úgynevezett alkalmi munkára irányuló jogviszonyt a munkáltató és munkavállaló meghatározott időre létesít. Ennek keretei: maximum 5, egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb összesen 15 naptári napon keresztül, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 90 naptári napon át. Efo esetén mindössze napi 1000 forint közteher megfizetésével foglalkoztatható a sofőr, akinek szakképzettséget igénylő munka esetén bérben 10 790 forint összeg fizethető ki adómentesen, illetve 8255 forint szakképzettséget nem igénylő munka esetén. Amennyiben ennél magasabb jövedelemben egyeznek meg a felek, az 1000 forinton felül szjafizetési kötelezettséggel kell számolnia a vállalkozásnak.
MIKOR VÁLASZTHATÓ A KIVA?
A kiva határai folyamatosan alakultak az évek folyamán. Fontos, hogy a belépési feltételeknek a kapcsolt vállalkozások adataival együtt szükséges megfelelni. Íme, a jelenleg érvényes feltételek: – az adózó átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző adóévben ne haladja meg az 50 főt; – az adózó bevétele az adóévet megelőző évben ne haladja meg az 500 millió forintot (vagy ha az adóév rövidebb, akkor a 500 millió forint időarányos részét) – 2019-ben 1 milliárd forintos bevétel a határ; – az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy nem függesztette fel; – az üzleti év mérlegének fordulónapja december 31.; – az adózó adóévet megelőző adóévről készített beszámolójában a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot – 2019-től 1 milliárd forintos mérlegfőösszeg a határ; – adó- és vámtartozásoktól mentes az adózó. Amennyiben a társaság megfelel a fenti pontoknak, akár évközben is átléphet a kiva hatálya alá. Ehhez pusztán a könyvelőjére lesz szüksége, aki elintézi a beléptetést, illetve zárja a kiva előtti időszakot.
TAO KONTRA KIVA
Összehasonlításképpen nézzünk egy példát számszaki adatokkal: Példánk egy vállalkozás leegyszerűsített üzleti évét mutatja, ugyanazon bevételi adatokkal és bérköltséggel, amely alapján konkretizálható a különbség. Jól látható, hogy nettó értékben magasabb az adófizetési kötelezettség a kivaoszlopban, ennek ellenére kiva esetén magasabb a realizálható adózott eredmény, hiszen a bruttó bérek után fizetendő, összesen 21 százalékos terhet nem kell megfizetni, így az adózott eredmény jelentősen magasabb.
Megnevezés Tao (forint) Kiva (forint)
Összes bevétel 42 300 000 42 300 000
Bruttó bérköltség 30 000 000 30 000 000
Szakképzési hozzájárulás 450 000 –
Szociális hozzájárulási adó 5 850 000 –
Kiva munkabérek után – 3 900 000
Adózás előtti eredmény 6 000 000 12 300 000
Adófizetési kötelezettség 540 000 1 599 000
Adózott eredmény 5 460 000 10 701 000
Összes adófizetési kötelezettség 6 840 000 5 499 000
