Szállítmányozás 2020 online konferencia

A Földközi-tenger fordítókorongja lesz?

A görög miniszterelnök, Alexis Ciprasz számára megtiszteltetést jelentett, hogy részt vehetett májusban a pekingi „Belt and Road Forum for International Cooperation” rendezvényen. Kína és Görögország között erősek a szálak, amióta 2016 júliusában a kínai állami hajózási vállalat, a Cosco Shipping 2052-ig átvette az egész pireuszi kikötő üzemeltetési jogait. Többek között 3 konténer- és 2 autóterminál is ide tartozik. A kínaiak az Athéntól délre fekvő Pireuszt „tengeri selyemútjuk” stratégiai fordítókorongjává akarják fejleszteni. Háttérországi célpiacaik elsősorban Délkelet- és Dél-Európa, a Fekete-tenger térsége, Levante (Közel-Kelet) és Észak-Afrika.

„Jelenleg még csak a harmadikak vagyunk a spanyol Algeciras és a Valencia mögött” – mondta Nektarios Demenopoulos, a Pireuszi Kikötőüzemeltető szóvivője. Teljesen reálisnak tűnik a célkitűzésük, hogy ők legyenek az elsők, mivel amióta a Cosco leányvállalata, a Piraeus Container Terminal 2009 októberében elsőként a Pier II konténerterminál üzemeltetését átvette, a volumen rohamosan megnőtt.

2016-ban a Pier II-n 3,5 millió TEU-t rakodtak át. A szóvivő szerint a konténerterminál kihasználtsága 70–75 százalékos. Ha a következő évben üzembe helyezik a Pier III-at, a jelenlegi 5 millió TEU kapacitás 6,2 millióra nőhet. Ehhez jön még az a konténerterminál, amely az elmúlt év közepéig még állami kézben volt, vagy a Pier I, amely 1 millió TEU kapacitást jelent. Itt a 270 ezer TEU-s átrakodás kevésbé sikeresen fejlődött eddig, aminek az az oka, hogy az „MSC átpártolt Pireusztól Törökországba” – magyarázta Demenopoulos.

Ám a Cosco vezetősége további növekedésre állt rá: Pireusz lesz Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (Emea) fordítókorongja. A kikötő szóvivője szerint a következő öt évben elkészülnek a Pier III-on a Piraeus Consolidation & Distribution Center (PCDC) kiépítésével. A PCDC mint a Cosco leányvállalata a kikötő szabadkereskedelmi zónájában fog száraz-, valamint hűtött és mélyhűtött áruk számára logisztikai szolgáltatásokat nyújtani. A disztribúciós szolgáltatások közé olyanok tartoznak, mint konténeres hajózás, nemzeti és nemzetközi személygépkocsi-forgalom, vasúti szállítás a Balkán-országokba és Közép-Európába, valamint tengeri-légi kapcsolatok az athéni repülőtéren keresztül.

A korábbi görög állami vasút, a Thriasio áruforgalmi központját is kiépítik 2018-ig. 10 éven keresztül nem jutottak előrébb a privatizációval, most az Athén melletti Aszpropirgoszban székelő szállítmányozási és logisztikai vállalat, a Goldair Cargo a Pireusz Bank egy leányvállalatával létrehozott vegyesvállalata megkapta a lehetőséget. „A parlament augusztus végéig jóváhagyását fogja adni” – bizakodik George Stamnos, a Goldair Cargo hálózatfejlesztési igazgatója.

Az első fázisban 180 millió euró értékben és másfél év alatt akarnak létrehozni 120 ezer négyzetméteren többek között egy konténerterminált és több raktárcsarnokot. Legkésőbb négy év múlva már a második fázissal is végezni akarnak, és további 120 ezer négyzetmétert építenek ki. A mintegy 5 km-re fekvő pireuszi kikötő közúton és vasúton is elérhetővé válik.

A logisztikán kívül a Goldair Cargo gyűjtőfuvarozással, légi és tengeri fuvarszolgáltatásokkal, valamint dokumentum- és adatmenedzseléssel is foglalkozik. A vállalat ahhoz a Goldair Csoporthoz tartozik, amely a turizmus, az áruszállítás és a reptéri szolgáltatások területén 3200 alkalmazottat foglalkoztat.

A Rail Cargo Logistics Goldair például Giengenbe, Ludwigshafenbe vagy Duisburgba kínál vasúti szállításokat. A vegyesvállalatban 51 százalékkal részesedik, a maradék az Osztrák Állami Vasút (ÖBB) tulajdonában van. 2016 elején a vegyesvállalat megkapta a licenszt a görög vasúti hálózatra. A pireuszi hubról a Rail Cargo Logisics Gold air Sopronon keresztül kínál összeköttetést Közép-Európába. A következő fél évben Stamnos információi szerint üzembe helyezik Görögországban az első két mozdonyt, az útvonalról még nem adtak tájékoztatást.

2016-ban az előző évi forgalomhoz képest akár 2–3 százalékkal is javulhatnak az eredmények, ami 38 millió eurós forgalmat jelent. Az EBITDA 2,5 millió euróra rúgott. A jövőt tekintve az a céljuk, hogy sikeressé tegyék a Coscót, és ehhez nemzetközi befektetéseket terveznek.

KÍNAI FORRÁS TRIESZTBEN IS

A Pekingben tartott megbeszélés után Kína elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök között megállapodás született arról, hogy Trieszt és Genova városai lesznek azok a kikötők, amelyekbe az ázsiai ország befektet, hogy érkezési pontokká alakítsa őket az „Egy övezet, egy út program” vagyis az Új Selyemút kezdeményezéséhez. A döntést nagyban befolyásolta az a tény, hogy a két kikötő már alapból kapcsolatban állt egymással a meglévő vasúti és közúti korridorok által.

„Figyelembe véve, hogy Kína már korábban befektetett Vado Ligure új termináljának létrehozásába, a Triesztbe történő invesztálás előkészítése nem fog problémát okozni” – mondta Zeno D’Agostino, a kikötői hatóság elnöke.

D’Agostino szerint a már elért eredmények a tavalyi komoly erőfeszítéseknek köszönhetőek, ideértve a sikeres technikai missziót Kínába, amely asz elnök, Sergio Mattarella pekingi látogatását előzte meg. Trieszt fejlődésének prioritásait az olasz kormány együttműködésével határozták meg, Genova példája alapján.

Forrás: adriaports.com

Járdán Eszter

A cikk a NavigátorVilág 2017. júniusi számában jelent meg.