NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencia

Hagyomány és megújulás – interjú Cseh Ottóval, a Masped Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatójával

Hagyomány és megújulás – interjú Cseh Ottóval, a Masped Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatójával

Kiadónk minden évben odaítéli Az év embere címet, amelyet a hagyományos novemberi fogadásunkon adunk át. Áttekintve a topmenedzserek eddigi pályafutását és elmúlt évi teljesítményét, a szakmai konferenciánk 20. jubileumi évében Cseh Ottót tüntettük ki a díjjal. A Masped Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója interjúnkban az eddig elért eredményekről és a jövőbeni tervekről a tradíció és innováció jegyében vallott.

– Szemmel láthatóan meglepte a díj elnyerése. Hogy látja, minek köszönhető a széleskörű elismerés?

– Valóban jól titkolta a környezetem, még csak nem is sejtettem. A pályámon – mondhatni – jókor voltam jó helyen. Amikor 25 évvel ezelőtt minden előzmény nélkül az első logisztikai kihívással találkoztam az Audi Hungária Motor gyárában, még a legelső 200 fecske egyikeként, az ipari vámszabadterület működését ismerhettem meg, és annak üzemeltetésében vettem részt. 1996-ban Budapestre költöztem, ahol elsőként a Masped három vámudvarának felügyeletét láttam el Pető Ernő kereskedelmi igazgató vezénylete alatt. Előbb osztályvezetővé, majd vámigazgatóvá neveztek ki, 2000-ben pedig a speditőrcég induló logisztikai üzletágának, a Masped Logisztikának az élére, amit aztán egészen 2014-ig irányítottam ügyvezető igazgatóként, évről évre gyarapodva, végül csaknem 150 munkatárs közreműködésével. Közben 2012-től a Masped Zrt. vezérigazgató-helyettese voltam. A logisztikai cég stafétáját 2014-ben adtam át Kovács Marcellnak, ezt követően 2015 óta vagyok a Masped Zrt. vezérigazgatója. Amikor pedig 2018-ban jelentős üzletrészt szereztünk a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-ben, annak vezérigazgatója is lettem, Szabó Zsolttal közös duálpozícióban, a két társaság közösbe vont adminisztrációjának élén. Ebből a szemszögből valóban van egy jól leírható íve a pályámnak, kilengések nélkül, követhetően, noha korántsem annyira tudatos építkezés vezérelt ebben, mint hogy az éppen soron következő feladatra fókuszáltam. Úgy fogalmazhatnám, hogy szerencseként ért a logisztikai iparág felszálló ága az elmúlt két évtizedben.

– Köztudott, hogy nagy tisztelettel ápolja egykori elődje és mentora, Kautz István emlékét és az immár több mint hét évtizedes Masped-hagyományokat. Miért tartja ezt fontosnak? Mitől legendás az elődje nevével fémjelzett korszak?

– Általánosságban elmondható, hogy az 1990-es években szép sikereket ért el a monopolhelyzetből indult és a piacgazdaságra eredményesen átalakult vállalat. A jó helyzetfelismerés mellett megfelelő reagálásra volt szükség mindenkor, amit támogatott a vezetőség napindító operatív megbeszélése közös reggeli keretében a székházban – minden áldott nap, évtizedeken keresztül. Ez akkoriban is párját ritkította, ma meg már teljesen elképzelhetetlen, mert nincs hasonlóra se idő, se akarat. Számomra viszont komoly hozadéka volt ezeknek a fórumoknak, mert az élő legendák, a speditőrszakma ikonjai testközelből megtanították, hogy a munka hivatás, és az üzletek mögött is személyekkel tartjuk a kapcsolatot, amit ápolni szükséges. Már az egyedülálló, hogy egy 1948-ban alapított társaság ma is él és virágzik. Átalakulások persze érték, a logót is frissítettük, de az alapértékeink ma is változatlanok: a tevékenységünket megbízhatóság, szakértelem és pontosság jellemzi. A több évtizedes szakmai tapasztalat és az innovatív gondolkodás ötvözete így fordul termőre a XXI. században is, a piacon a zászlóshajónk, a Masped Logisztika portfólióján keresztül magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínálva. A cégcsoportot erősíti még tucatnyi vállalkozás, köztük nemzetközi forgalmi és belföldi disztribúciós vonalon a logMASter és a Szegedi Intermodális Logisztikai Központot üzemeltető GlobalLog, valamint néhány kisebb projektcég.

– Ha a szakmai életében nem is, annál tudatosabb volt ebben az időszakban az infrastruktúrafejlesztés a maspedes raktárbázisokon. Mi volt a hajtóerő?

– Mindig a piaci követelmények diktálták az ütemet, szükségszerűen természetesen igyekeztünk elébe is menni a folyamatoknak. A dunakeszi telephelyen kezdtünk el építkezni egy 3200 négyzetméteres csarnok létesítésével, és folytattuk a fóti bázis megvásárlásával, az ottani egykori PIÉRT-raktár felújításával és 2600 négyzetméteres bővítésével. Viszonylag hamar, alig néhány év alatt kinőttük a telephelyeket, ezért 2005-ben már Csepelen, a szabadkikötő területén fejlesztettünk terminált: az akkor a Schenkeré volt, amit teljes körű üzemeltetésre vettünk át. Az épületek korszerűsítését követően itt is bővültünk újabb 6500 négyzetméteres raktárral. Az így kialakított kapacitás határozta meg sokáig a cég működési modelljét, volumennövekedés esetén is inkább béreltünk újabb helyeket, saját telephelyek vásárlása helyett. Tavaly egy 15 ezer négyzetméteres csarnokot avattunk ismét, mára az is teljes körűen hasznosított részben saját logisztikai feladatokra, részben bérbeadással. Az említett GlobalLog pedig éppen most fejleszt Szegeden egy csaknem 3000 négyzetméteres hűtőraktárat a Picknek.

– Olybá tűnik, a Masped új fejezetet nyitott az újkori történetében a kikötői jelenlétével, szervezeti összefonódásával. Merre vezet ez az út?

– A Csepeli Szabadkikötő egy közforgalmú kikötő, amely jelleget mindenekelőtt meg kell tartanunk, de a fejlesztési lehetőségeink révén további 130 ezer négyzetméter raktárat, ipari csarnokot, összeszerelőüzemet kívánunk fejleszteni az ipari park 34 hektáros északi részén, ennyi raktárfelülettel tervezünk bővülni az elkövetkező időszakban, több lépcsőben. Most is folynak munkálatok, és jövő áprilisra készül el egy 10 ezer négyzetméteres csarnok, célzottan bérlőnek, mert spekulatívan egyáltalán nem fejlesztünk, csak a konkrét megbízó ismeretében.

– Végezetül mit kíván elérni a különböző társadalmi tisztségeiben?

– Az a vízió lebeg a szemem előtt, hogy mindkét szakmai szervezet (MSZSZ, MLSZKSZ) képes támogatni megfelelő, elsősorban gyakorlatközpontú szakemberképzést; úgy vélem, ez hiányzik ma a legjobban az iparágunkban. Ami az evezőssportot illeti, a Magyar Evezős Szövetség mindent elkövet a Dunai Evezős Központ fejlesztése érdekében: reményeink szerint a Ráckevei–Soroksári–Duna-ágon világversenyt rendezhetnénk 2024-től, amelynek vízfelülete a későbbiekben szabadidős tömegsportcélokra, a környezete, partszakaszai hosszú távon pedig rekreációs célokra hasznosulnának – végső soron ingatlanfejlesztés ez is a maga nemében.

 

Névjegy

Cseh Ottó (50) a magyar szállítmányozási topmenedzserek középgenerációjához tartozik. Külkereskedelmi végzettséggel rendelkezik. Vámhivatalban, majd az Audi Hungária Motor Kft. vámosztályán dolgozott szülővárosában, Győrben, a szakmai élete azonban leginkább a Maspedhez fűződik immár 1996 óta. Kautz István neveltje, az ő munkásságának és a Masped legendás generációjának méltó folytatója, ma már a magyar logisztikai és szállítmányozási szakma elismert személyisége. Az ő nevéhez fűződik a Masped átalakulások utáni piaci stabilizációja és a cégcsoport összehangolt tevékenysége, illetve ennek köszönhetők sikerei. Különösen jelentős az a munka, amit a raktárfejlesztés területén végzett: Csepelen 23 ezer, Dunakeszin 4500 és Fóton 13 ezer négyzetméterrel bővült vezetői évei alatt a Masped raktárkapacitása, és mindez áruval töltött raktárbázisokat jelent. Cseh Ottó nagy munkabírású, kitűnő vezetői adottságokkal rendelkező, sikeres topmenedzser. Szakmai pályatársai is elismerik teljesítményét, és kérdésünkre úgy fogalmaztak: a vámtól kezdve a logisztikán, szállítmányozáson keresztül az ipari ingatlanfejlesztésig minden területen otthon van. A szakmai közéletnek is aktív tagja, hiszen egyaránt elnökségi tagja a Magyar Szállítmányozók Szövetségének (ahol a logisztikai munkabizottságot vezeti) és a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének is. Ezenkívül hobbijának hódolva a Magyar Evezős Szövetség alelnöke és ebbéli tisztségében a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is egyben. A sport örökség a családban: fia, a 15 éves Botond idén az U15 kosárlabda-válogatottban mutatkozhatott be.

 

Varga Violetta