NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Információs elosztóközpont az ügyfélszolgálat és a végrehajtás között – interjú Kozma Péterrel, az Ekol Hungary transzport-logisztika üzletágának igazgatójával

Információs elosztóközpont az ügyfélszolgálat és a végrehajtás között – interjú Kozma Péterrel, az Ekol Hungary transzport-logisztika üzletágának igazgatójával

Folyamatos változás, áttervezés és problémamegoldás jellemzi a munkát az Ekol operatív részlegén, amelynek két hónapja kinevezett igazgatója a magyar leányvállalat hat évvel ezelőtt indult, hatfős kezdőcsapatának benjáminja. Kozma Péter eddigi pályájáról és a jelenlegi feladatairól vallott lapunknak.

– Hogyan vetődött pályakezdőként az Ekolhoz?

– Tanulmányaimat a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán végeztem (BME KSK), közlekedésmérnökként, szállítmányozás szakirányon diplomáztam 2014 januárjában. Gyermekként szerettem rajzolni, és szerettem az autókat, a kettő kombinációjaként kézenfekvő volt a formatervezés, ezért általános iskolás koromban már ez volt a cél. Gimnáziumban a természettudományos ismereteim bővülésével az autósvonal maradt, de már járműmérnökként képzeltem el a karrieremet, így megjelöltem a BME KSK alapképzését. Szakosodás előtt a tanulmányaim során betekinthettem a gyakorló gépészmérnökök világába, viszont ez nem tükrözte a elképzelésemet a jövőmmel kapcsolatban. A logisztika viszont annál inkább, így a járműgépész szakirány helyett logisztikára szakosodtam. Az utolsó félévek szakirányos tárgyainak keretein belül külsős előadók érkeztek az iparból. 2013 tavaszán az egyik előadás felkeltette az érdeklődésemet a cég iránt, így jelentkeztem pályakezdőként. Ennél a cégnél ismerkedtem meg Kovács Ákossal. Az Ekol AS török anyavállalat 2013 október elején alapította meg a magyar Ekolt az ő ügyvezetésével. A hatfős induló gárda legfiatalabb tagjaként van szerencsém az Ekol csapatát a kezdetek óta erősíteni.

– Milyen feladatai voltak?

– A kisvállalkozások mintájára kezdetben mindannyian a munkakörünkön túl minden egyéb tevékenységgel foglalatoskodtunk. Akkoriban elsősorban a logisztikai informatikai szoftver- és hardverfejlesztésekért, -támogatásért, -beszerzésért és -üzemeltetésért feleltem. Fő projektem az Ekol AS saját fejlesztésű ügyviteli rendszerének implementálása volt, komplexen és teljeskörűen, az igényeink megfogalmazásától a felhasználók betanításáig. Ezzel párhuzamosan a közúti flottánk kialakításával, a járművek irányításával, sofőrök vezénylésével, elszámolások, menetlevelek kezelésével, a kezdeti kontrollingrendszerünk kialakításával töltöttem az időm jelentős részét, így az informatikai igényeket fizikai tartalomra tudtam alapozni.

– Mi volt a következő lépcsőfok a cégen belül?

– A forgalom rohamos növekedésével párhuzamosan az emberállományunk is jelentős ütemben bővült, így 1–2 év alatt csapat formálódott az igények kiszolgálására, rangidősként így lettem az Ekol Hungary K+F csoportjának vezetője. Ez a folyamat fokozatos volt, így mire kineveztek, nem volt idegen a csapatmunka, delegálás, számonkérés, pozitív és negatív visszajelzés a csapatom tagjai számára, együttműködés a társosztályok, illetve az anyavállalat és a testvérvállalatok vezetőivel. Egyéb elfoglaltságaim miatt néhány hónap kihagyás után középvezetőként tértem vissza 2018. február 1-jén mint vezető logisztikai mérnök. Egyéb projektek mellett fő feladatom egy, a teljes operációra kiterjedő, folyamatokat és munkaköröket érintő profiltisztítási, racionalizálási terv kidolgozása volt. Ennek eredményeként munkakörök jöttek létre, változtak, illetve szűntek meg. Ekkor indult a Központi Tervezési Osztály is, amelynek irányítására felkért a cégvezetés 2018 közepén. Ez egy kulcsfontosságú szervezeti egység az áruszállítási operáció üzemeltetésében. A megbízói megrendelések térbeli és időbeli megtervezésén túl az erőforrások optimális kihasználása is elsődleges cél, mindemellett információs elosztóközpontként funkcionál. Kommunikációs csatornát képez az ügyfélszolgálat és a végrehajtás között, ugyanakkor közvetlenül sem a vevőkkel, sem a szállítókkal nem kommunikál. A gyakorlati tapasztalatok alapján több apróbb változtatásra volt szükség, de a fő funkciók és folyamatok megmaradtak. Ezután 2019 októberében nyílt lehetőségem nagyobb felelősséget vállalni, így jelenleg is az operációért felelős igazgatói pozíciót töltöm be. Négy osztály működéséért felelek: a központi tervezés, a fuvarozás és szállítmányozás, a raktározás és a vám. A mi feladatunk alapvetően az ügyfélmenedzsmenten keresztül az Ekol Kft. részére érkező megrendelések, üzletek magas színvonalú és rentábilis végrehajtása.

– Hogyan épül fel egy átlagos munkanapja?

– Nincs két nap, amelyek ugyanúgy telnének, viszont elengedhetetlennek tartom a folyamatos és rendszerezett kommunikációt az osztályokon belül és az osztályok között. Kiemelten fontos számomra a rendszeres hétindító egyeztetés a beosztott vezetőimmel, illetve osztályonként a heti vezetői egyeztetés. Fontos megjegyezni, hogy a logisztika lényege a termékek és a hozzájuk kapcsolódó információ térbeli és időbeli folyamatos áramlásának biztosítása. Ez viszont nem szünetel 17:00 és másnap 08:00 között, sem hétvégén. Folyamatos változás, áttervezés és problémamegoldás jellemzi a munkánkat. A legváltozatosabb esetekkel találkozunk nap mint nap. A közvetlenül általam irányított területekhez sorolt munkatársak száma a gépkocsivezetőktől a menedzserekig több mint 200, így a felelősségem igen nagy. Emiatt nagyon fontos, hogy milyen gyorsan reagálok, milyen döntéseket hozok. Így a napi munkám fontos részét képezi a kontrollingrészlegtől és az adatelemző kollégámtól érkező riportok, kimutatások feldolgozása, amely segít a döntések meghozatalában, a fejlesztési és optimalizálási irányok meghatározásában. Emellett nagyban segíti a munkámat egy erős, lojális és dinamikus középvezetői és csoportvezetői csapat, akikkel az emberi kapcsolatunk is kiváló.

– Kapcsolódik-e az operatív terület szorosan, napi szinten a cégcsoport (anyacég, testvérvállalatok) tevékenységéhez?

– Cégcsoportszinten több testvérvállalattal, illetve az anyavállalattal is napi szintű közös operációt üzemeltetünk, ugyanakkor a munkáink, üzleteink döntő részét a helyi értékesítésből, nem Ekolok részére történő munkavégzés teszi ki. A teljes novemberi megrendelésállományunk 10 százalékában vagy megbízóként, vagy fuvarozóként szerepelnek a rendszerünkben. A nyugati intermodális vonalunkon, a német Ekollal karöltve teljesítjük az import elő- és az export utófutást. A török forgalom esetében a török Ekol megbízásainak belföldi kiszolgálását saját flottával végezzük, míg a magyar Ekol megbízásait Törökországban a török Ekol szolgálja ki. A napi indítású spanyol gyűjtőjáratunk belföldi kiszolgálását és a gerincjáratot a magyar Ekol szervezi, míg a spanyol belföldi kiszolgálást a spanyol Ekol.

– Milyen szinergiákat tudnak kihasználni a multinacionális háttérrel?

– A rakottság növelése és az inaktív idő csökkentése elsődleges cél, természetesen a minőségi vevőkiszolgálás fenntartásával. Megfelelő hatósági engedélyeztetések után az erőforrások sok esetben kölcsönösen használhatók, mind az eszközállomány, mind a humán-erőforrás tekintetében. A pótkocsik nyomkövető rendszerei, a közös ügyviteli rendszer és a szabályzott tervezési eljárások lehetővé teszik a közös erőforrás-gazdálkodást a testvérvállalatokkal és az anyavállalattal.

– Miként hatnak a saját folyamataikra a közúti szállítási piacot és a raktárlogisztikát meghatározó nemzetközi trendek?

– Az autóipari termelés csökkenése tapasztalható, ez érezhető hatással van a forgalmunkra gyakorlatilag már az idei I. negyedév végétől. A fókusz átterelődött elsősorban az elektronikai és a szórakoztatóelektronikai iparra, illetve az ezekhez kapcsolódó kiscsomagküldési szolgáltatásokra, mind B2B, mind pedig B2C szegmensben. Ezek jellemzően a klasszikustól eltérő szállítási és raktározási követelményeket támasztanak. A nagy értéksűrűségű termékek miatt egyre nagyobb hangsúly kerül a biztonságra, értéknövelt szolgáltatásokra, nyomonkövethetőségre és pontosságra. Az FMCG és gyógyszeripar viszont továbbra is stabilnak tűnik, így az elektronika mellett ezen területek is nagyobb figyelmet kapnak cégünknél. Ugyanakkor nem is feltétlenül iparági alapon csoportosítjuk az erőforrásainkat, hanem termékalapon. Azon szolgáltatásainkat, amelyek jól karakterizálhatók, definiálhatók és értékesíthetők, termékké formáltuk, és az értékesítési fókuszunkba ezeket helyezzük a korábbi volumen-alapú, mondhatni tömeggyártással szemben. Ezen termékeket termékfejlesztőkhöz rendeltük, akik feladata ezen termékek folyamatos fejlesztése mind az értékesítés támogatása (és nyomása), mind pedig az operációs kiszolgálás segítése szempontjából. Ezzel a koncentrált fókusszal sokkal eredményesebben tudunk a kijelölt területeken szolgáltatásokkal fejlődni mind hatékonyság, mind pedig eredményesség oldaláról.

– Hogyan érinti a munkaerőhiány (gépkocsivezetők, raktárosok) az Ekol működését?

– A munkaerőhiány hatása elsősorban a gépkocsi-vezetői állományban érezhető, ami sajnos egy folyamatosan fennálló nehézség, és nem új keletű. Az irodai és raktári állományban az első félévben érzékeltünk nagyobb mozgást és nehezebb pótolhatóságot, de ez szeptember óta jelentősen mérséklődött. Úgy észleljük, hogy ez egy jól kezelhető szintre állt be; ezt vélhetően a gazdasági lassulás, illetve a több elemzőtől, híreken át érkező negatív előrejelzések is befolyásolhatják, azaz kivárnak azok a munkavállalók, akik egyébként kevésbé lojálisak, és szívesen váltanak akár csekélyebb mértékű, de mégis kedvezőbb kondíciók esetén. Az Ekol megítélésünk szerint egy jó munkahelynek számít azok számára, akik szeretik a kihívásokat, szeretnek építkezni, fejleszteni, a sztenderdektől eltérően gondolkodni. Ehhez magas szintű munkakörnyezetet, jó csapatot és versenyképes juttatási csomagot kínálunk. Ugyanakkor tény, hogy nem hosszú távú munkahely azok számára, akik nem szeretik vagy nem bírják a dinamikus, intenzív munkavégzést, illetve nem tudnak alkalmazkodni a gyors reagálás igényéhez.

– Cégcsoportszinten erős célkitűzés az intermodalitás térnyerése. Itthon milyen lehetőségeik adódnak rá?

– Az anyavállalat a trieszti és yalovai kikötői beruházással, valamint a sete-i kikötő operációjának átvételével, a tervezett genti beruházással folyamatosan építi az intermodalitás bázisait, amikhez idővel mi is csatlakozni kívánunk. A jelenlegi működésünk ezeket a pontokat nem érinti, az Ekol Kft. a kínai vasutat használja, illetve Európán belül Magyarország és Nyugat-Európa között intermodálisan már harmadik éve szállítunk. Visszatekintve elmondható, hogy az első év a tanulás fázisa volt, a második a racionalizálásé, az idei év pedig a stabilizálásé. A környezetterhelés csökkentését a cégcsoport hivatásának tekinti, így emiatt, illetve az említett gépkocsivezetőhiány miatt mindenképp az intermodalitásban látjuk a jövőt minden nehézségével együtt: ez egyértelműen a közúti FTL szállítások alternatívája. A megbízók jellemzően nyitottak rá a közismert előnyök miatt, viszont némi időre van szükség, amíg a hátrányaival együtt elfogadják, folyamataikba illesztik ezt a szállítási módot. A hazai vasúti szolgáltatói piacon lassú, de fokozatos kapacitásbővülés mutatkozik, folyamatosan egyeztetünk a szolgáltatókkal a lehetőségekről, új vonalakról. Egyfajta egymásrautaltság érezhető, ami partnerkapcsolatot alakít ki. A szállítmányozóknak, fuvarozóknak szükségük van erre a kapacitásra, míg a szolgáltató nem működtethetné a vonalat nyereségesen, ha nincs minden vonathely megtöltve és kifizetve. Közös tehát az érdek, de komoly szervezést igényel mindkét fél részéről a kapacitás és forgalom növelése úgy, hogy a kereslet és a kínálat közötti különbség minimális maradjon.

– Mennyire készültek  fel a Brexit hatásaira?

– A tervezett Brexit hatására az I. negyedévben volt érezhető forgalomnövekedés, ekkor a cégek készleteket halmoztak fel, majd a II–III. negyedévben visszaestek a volumenek, év végén pedig az időszaknak megfelelő forgalmat tapasztalunk. A Brexitben kockázat is van, de mi igyekszünk inkább a lehetőségeket meglátni benne. Egyelőre várakozó állásponton vagyunk.

– Milyen újdonságokat terveznek bevezetni a piacon 2020-ban? Szerepelnek-e infrastrukturális fejlesztések a közeljövő terveiben?

– 2020-ban a meglévő alapszolgáltatásainkat szeretnénk kiegészíteni értéknövelő szolgáltatásokkal, beszervezni bizonyos tevékenységeket megbízóinktól, látens igények feltárásával piaci előnyhöz juttatva őket. A flottánkat bővíteni fogjuk már év elejétől, de a fokozatosság elvét betartva, ugyanígy tervezzük a vonatkapacitás növelését. 2020 elején új irodát nyitunk a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 1500 négyzetméteres raktárral, teljeskörű vámügyintézéssel. Célunk a megváltozott piaci trendekhez és elvárásokhoz igazított új folyamatok megerősítése, az ehhez szükséges szemléletmódváltás kialakítása.

 

Flotta és raktári infrastruktúra

Az Ekol nemzetközi közúti flottája kizárólag megaszerelvényekből, nagyfülkés vontatókból, ponyvás és dobozos pótkocsikból, valamint konténerszállításra alkalmas alvázakból áll. Több mint kétszerannyi pótkocsival rendelkeznek, mint nyerges vontatóval, ezt az intermodális szállítási mód természetesen megköveteli. A nemzetközi flottájukat első lépésben 20 vontatóval fogják bővíteni februártól, és egy 30 darabos fejlesztési lépést ütemeztek be jövő júniusra, amelynek kapcsán a beszerzési tárgyalások a végső fázisban vannak. A belföldi forgalomban a gyógyszerszállításhoz kvalifikált, hőmérsékletszabályozásra alkalmas, többféle súlykategóriába sorolt fuvareszközökkel szolgálják ki a kórházakat, gyógyszertárakat, illetve betegeket. A speciális fuvarozási üzletáguk saját darukkal, nyitott pótkocsikkal, túlméretes áruk szállítására alkalmas trélerekkel, tartályautókkal működik 2015 eleje óta. A raktárkapcitásuk összesen 12 ezer négyzetméter, ebből 10 ezer a csepeli központi irodához tartozó raktár, és éppen most zajlik a dél-magyarországi bővítési terv véglegesítése, amely munkálatok pozitív döntés esetén március 1-jén indulnak.