Szállítmányozás 2020 online konferencia

A földi kiszolgálók már belakták a BUD Cargo Cityt, a speditőrök most költöznek – interjú René Droese-vel, a BUD Airport ingatlan és cargo üzletágának igazgatójával és Kossuth Józseffel, a BUD Airport cargovezetőjével

A földi kiszolgálók már belakták a BUD Cargo Cityt, a speditőrök most költöznek – interjú René Droese-vel, a BUD Airport ingatlan és cargo üzletágának igazgatójával és Kossuth Józseffel, a BUD Airport cargovezetőjével

Napról napra nagyobb az élet a január 6-án üzembe helyezett BUD Cargo Cityben, ám a repülőtér cargo üzletágának munkatársai nem pihenhetnek: még számos ponton kell beavatkozni annak érdekében, hogy az új létesítmények adottságait kihasználva a régió legjobb és legvonzóbb repülőtere legyen a légi árufuvarozásban. A tavalyi év nem az air cargo éve volt, globálisan csökkentek a volumenek, az idei évet pedig a koronavírus zavarhatja meg.

– A BUD Airport rengeteget invesztált a cargo üzletágába az elmúlt 4–5 évben: időt, energiát és tőkét egyaránt. Beérett a munkájuk gyümölcse?

René Droese (R. D.): – Igen, de azért ez ennél összetettebb kérdés, így a válasz sem lehet ennyire egyszerű. Ha csak a BUD cargo üzletágának sikeréről beszélünk, akkor nem kétséges: ez egy eredményes tevékenység számunkra és a partnereink számára egyaránt, hatalmas jövőbeni növekedési potenciállal. Számos nagyszerű beruházáson vagyunk túl, amelyek már az elmúlt években termőre fordultak, néhány fejlesztés már megvalósítás alatt áll, és persze vannak további terveink is a következő 3–5 évre.  Másrészről azonban tudni kell, hogy a légi árufuvarozás fejlesztése egy hosszú folyamat, amelyben folyamatosan alkalmazkodnunk szükséges a változó igényekhez, követelményekhez. Vannak jelentős mérföldkövek ezen az úton, de a munka maga valójában hosszan tartó, minden részletre kiterjedő üzletfejlesztés, amiben vannak eredmények és sikerek. Azt azonban sosem jelenthetjük ki, hogy a fejlesztési munkánk véget ért, mert csak egyes fázisok, projektek zárulnak le. Új feladatok és kihívások érnek bennünket nap mint nap a változó piaci környezetben, jöjjenek azok globális, regionális vagy nemzeti szintről. Aki légi árufuvarozással foglalkozik egy repülőtéren, annak bizony zsúfoltak a napjai. Olyanok vagyunk, mint a cápák, akik folyamatosan úsznak azért, hogy életben maradjanak és még sikeresek is legyenek.

– Ha választaniuk kellene hármat a legnagyobb eredmény közül, amit a BUD Airporton elértek, melyeket emelnék ki?

Kossuth József (K. J.): – Elsőként talán azt, hogy az árufuvarozás egy nagyon fontos üzletágává nőtt a repülőtérnek, amit megkoronázott az új építésű, létező legmodernebb, 200 ezer tonnás éves árukezelési kapacitású logisztikai központunk, a BUD Cargo City. A másik büszkeségünk, hogy a repülőterünk mint fontos disztribúciós központ látható méretűre nőtt a világ légi árufuvarozási térképén, mely kapuként szolgál Közép- és Kelet-Európa és a tengerentúli országok között. Végül pedig azt a munkát emelném ki, amivel sikerült felkeltenünk a légi árufuvarozásban érdekelt felek figyelmét, majd hozzá tudtuk segíteni őket ahhoz, hogy fejleszteni tudják a repülőtéren a légi árufuvarozási tevékenységüket.

– Milyen további fejlesztéseket terveznek?

R. D.: – Már 2020 első felében bejelenthetünk új fuvarozási útvonalakat, azaz budapesti járatindításokat, sőt, új szereplőt is köszönthetünk hamarosan a repterünkön. Így mind a kizárólag árufuvarozást végző repülőgépek (full freighter cargo), mind a személyszállítással kombináltak (belly cargo) tekintetében kapacitásbővülésre számítunk. A középtávú tervek azt a célt szolgálják, hogy a BUD cargotevékenységében a lehető legjobb körülmények legyenek. Nincs megállás, keményen dolgozunk például azon, hogy a IATA CEIV Pharma minőségi követelményének a repülőtér minél több betelepült szolgáltatója megfeleljen – ez is egy igazi közösségfejlesztő projekt, ami egyszerre növeli a repülőtér, a nálunk működő cégek és végső soron az egész ország versenyképességét. Szeretnénk elősegíteni a légi árufuvarozási piacunk további digitalizációját, a hatékonyság növelését célozva. Ennek érdekében egy olyan, felhőalapú kommunikációs rendszert fejlesztünk, amely számos kényelmi, támogató többletszolgáltatást nyúlt a légitársaságoknak, azok képviselőinek (ügynökeinek), a szállítmányozóknak és a hatóságoknak. Az élő állatok, gyorsan romló árucikkek és egyéb speciális fuvarozások fejlesztése szintén napirenden van. A gyógyszeripar megrendelésére végzett fuvarozások nagyon jelentős, gyorsan növekvő szegmenset jelentenek a régiónkban. Mindent megteszünk azért, hogy növeljük a Budapesten kezelt áruvolument – ez a legfőbb célkitűzésünk, amit meg is fogunk valósítani.

– Elárulhatják, mely társaság lép be idén a magyar piacra kizárólag árufuvarozást végző repülőgéppel?

K. J.: – A Korean Air Cargo veszi fel a BUD-ot a globális árufuvarozási hálózatára 2020. február 21-étől, amivel egy intenzív, fél éves előkészítő munka zárul le. Ez egy kiugróan nagy sikere a hazai légi szállítmányozási közösségnek, aminek a légitársaság meglévő térségbeli ügyfelei is örülhetnek. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy újabb jelentős árufuvarozó légitársaság választotta a BUD repülőteret a térség kiszolgálására, tovább bővítve a már eddig is jeles társaságokból álló portfóliónkat.

– A BUD Cargo City 21 ezer négyzetméteres, a földi kiszolgálóknak helyet adó épülete január 6-án megkezdte a működését, a közelében a két új, 747-8F típusú gépeket is kiszolgálni képes állóhellyel. Mennyire elégedettek az azóta tapasztalt működéssel?

R. D.: – Nagyszerű pillanat volt, amikor január 6-án, reggel 5-kor az előtér betonja mellett vártuk az első árufuvarozó repülőgépet (amelyet a Cargolux üzemeltetett) a légi árufuvarozást végző közösségünk számos tagjával együtt, és végül a fellegek királynője megérkezett. Sosem fogjuk elfelejteni ezt a felemelő, megható pillanatot. Ekkor felfogtuk, hogy az álmunk valósággá vált, a betonfelület és a kiszolgálóépület egyszer csak megtelt élettel. Ami az elégedettségünk mértékét illeti, az sosem lehet 100 százalékos, mert tökéletesség nincs, de igyekszünk a mutatóinkat a lehető legmagasabb szinten tartani. Mi akarunk a leggyorsabb és a legmagasabb minőségi követelményeket kielégítő árufuvarozást kiszolgáló repülőtér lenni a régióban, amely célkitűzés ambiciózus, és erős nyomást helyez közösségünk minden tagjának vállára. A második fázisban egy 11 200 négyzetméteres raktárbázist adunk át március elsejére a szállítmányozók épületében, amely a térség legismertebb légi árufuvarozást szervező speditőrcégeinek ad új otthont. Reményeink szerint március végére a teljes logisztikai lánc zökkenőmentesen átáll majd az új működési környezetre.

– Mit kell tenni annak érdekében, hogy rövid távon tovább javuljon a BUD Cargo City versenyképessége?

K. J.: – Ahogy René elmondta, a BUD Cargo City jól vette a rajtot, fennakadás nélkül szolgálják ki a légitársaságokat, de azért el kell ismernünk, hogy az új helyen, új eszközökkel, új technológiával végzett kiszolgálás újdonság valamennyi érintett társaság számára. Ha veszünk egy egzotikus csodaautót, bizony idő kell, mire tökéletesen megtanuljuk vezetni. Az új árukezelő központot nagyon várta a szakma, és hihetetlenül nagy mérföldkövet jelent az elkészülte, ami nagyon nagy változás volt a földi kiszolgálók és személyzetük életében is. Érezzük, hogy valamennyi velünk kapcsolatban álló cég azt szeretné, ha közös erővel régiós elosztóközponttá tennénk Budapestet a légi árufuvarozásban, jó minőségű szolgáltatásokkal. Ehhez azonban még tovább kell gyorsulnia a folyamatainknak, ezen belül is a vámeljárásoknak.

– Milyen éve volt 2019-ben a légi árufuvarozásnak, és hogyan teljesített a BUD Cargo?

R. D.: – A 2019-es év számos kihívással (kereskedelmi háborúk és konfliktusok, embargók, Brexit körüli bizonytalanság) indult a légi árufuvarozók számára, amelyek együttesen átmenetileg megakasztották a légi árufuvarozás volumenének növekedését. Az év végére azonban a piacok magukra találtak, és az összkép sokkal kedvezőbb lett. A forgalmunk 135 ezer tonnát tett ki tavaly, ami ugyan 7,2 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban volt, de még így is 7 százalékkal van a 2017-es szint felett. A Cargolux ebben az évben bővítette nálunk jelentősen a menetrendjét, és számos további megbeszélést folytattunk a jövőbeni együttműködés lehetőségeit keresve újabb projektekben. Kihívásos, mozgalmas, de fejlődő cargós évet hagytunk magunk mögött.

– Mik a rövid távú tervek még erre az évre, és mik az aktuális kihívások a légi árufuvarozásban?

K. J.: – Bázis feletti volumenre számítunk idén, a fókuszt a szolgáltatások minőségének erőteljes fejlesztésére helyezzük a cargoközösségünk tagjaival közösen (CEIV Pharma, élőállat-szállítás, e-kereskedelem, digitalizáció). Újabb járatok érkeznek, és növekszenek a kapacitásaink. Örömmel látjuk, hogy számos pozitív trend nyomja el a 2018–2019-es évek kihívásait. Az elektromos autók gyártása és az autóalkatrész-gyártás gyorsan fejlődik Magyarországon és a régióban, az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése sem állt meg: már 80 milliárd dolláros értéket képvisel Közép-Kelet-Európában, és jó hírek érkeztek a világgazdaságról is.

R. D.: – A legnagyobb kihívás, ami a légi árufuvarozásra jelenleg hat, az a koronavírus-helyzet. Reméljük, hogy megfelelően kézben lesz tartva, beleértve a gazdaságra és a légi árufuvarozásra gyakorolt következményeket is.