Szállítmányozás 2020 online konferencia

Az EU-s csatlakozás óta nem volt ilyen izgalmas a vámszakma, mint most - interjú Cartwright Éva vámszakértővel

Az EU-s csatlakozás óta nem volt ilyen izgalmas a vámszakma, mint most - interjú Cartwright Éva vámszakértővel

A Brexit csak egy apró logisztikai kellemetlenség azokhoz az uniós vámjogszabályi változásokhoz képest, amelyek az elkövetkezendő években várnak ránk – mondta el lapunknak Cartwright Éva, aki vámszakértőként nyolcéves kihagyás után tért vissza eredeti szakmájához.

– Jó sokáig nem hallottunk rólad, amit pedig hallottunk, az főként borral volt kapcsolatos és azzal, hogy újra kimentél Angliába. Mi hozott vissza a vámhoz?

– Mondanám, hogy a szívem, de a somlói borboltom ugyanakkora szerelem lett és maradt is, mint a vám – bár azért nagyon messze sosem távolodtam attól sem, az angol eurogate-es éveim alatt sem. Az igazi ok többtényezős: hazaköltöztem, hiányzott a nyüzsgés, megkerestek, felvettek, elég gyorsan visszarázódtam, és most, hogy látom a kihívások számosságát és komplexitását, kimondottan örülök is annak, hogy így alakult. Izgalmas lett a vám újra!

– Az elmúlt hónapokban több nagyobb fórumon is tartottál a Brexitről előadást, ez már önmagában elég szép kihívás. Persze, ha lesz. Tényleg, szerinted lesz Brexit?

– Nos, ezt minden előadás előtt többen is megkérdezik. Elég mókás úgy kiállni előadni, hogy tudod, hogy az első számú kérdés a legtöbb hallgató fejében az, hogy van-e létjogosultsága egyáltalán aznap még az előadásodnak, illetve ha van is, vajon mi újat tudsz mondani. A Magyar Vámügyi Szövetségen (MVSZ) belül Nietsch Tamással ketten – váltásban vagy együtt – „brexitezünk” már hosszú hónapok óta. Sajtófigyelünk, rengeteg angol és brüsszeli anyagot olvasunk, elemzünk. Sokkal okosabbak persze nem leszünk ettől a döntések szempontjából, de talán a szokásosnál kicsit jobban belelátunk a folyamatokba és a miértekbe. Legutóbb a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tartottunk közös előadást; én ott azt mondtam, hogy szerintem egyelőre nem lesz Brexit, hanem haladékot kapnak a britek. Pár héttel ezelőtt persze meg abban voltunk biztosak, hogy Anglia harmadik ország lesz. Mire ez a cikk megjelenik, talán már biztosat is tudunk majd.

– Hát, ennek fényében eléggé kíváncsi vagyok, mi az, ami még ehhez képest is nagyobb felfordulást okoz majd. Mire céloztál a bevezető mondatodban? Milyen változások jönnek a Brexit után még – vagy esetleg helyette?

– A kisértékű küldemények vám- és áfafizetési kötelezettsége szerint minden, jelenleg formalitás nélkül kiszállított kiscsomagra jelen állás szerint 2021-től nemcsak vámot, de áfát is ki kell majd fizetni. Azaz mindent, amit eddig az e-bayről, Amazonról, Ali-Babáról stb. megrendeltél, és pár nap múlva a postás bedobta a postaládádba, na, azt most majd jól levámoljuk.

– De hát ezzel potenciálisan tönkreteszik az e-kereskedelmet – ami, mint tudjuk, mostanra a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, látszólag megállíthatatlan növekedési tendenciákkal?

– Igen, az, és egyszerre azt is mondom, hogy nem egészen. Valós és jogos problémát céloz meg ez az új jogszabálycsomag, nevezetesen az aluldeklarált vámérték és a sima „mezei” csempészet problémakörét egy mostanra szinte teljesen kontrollálhatatlanná váló volumenű és minőségű áruáramlási folyamatban. Nyilván a mi ágazatunk és a hatóság rendkívül gyors adaptációs képessége és rugalmassága is közrejátszott abban, hogy mára évente negyedével (!) növő mennyiségű áru mozog globálisan ennyire sok otthoni kanapéból indított egérkattintásra. Az eredeti kereskedelemélénkítő, illetve jogalkotó szándék kétségkívül az volt, hogy ne akadályozzuk ezt: ezért húztunk alsó értékhatárokat, amelyek alatt úgy gondoltuk, nem érdekli a hatóságokat egy-egy tranzakció. A probléma ott kezdődik, amikor a csomagot bedobja a postás, mert a feladó azt írta az okmányokra, hogy „kézi számológép – 20 EUR” – csak éppen valójában egy vadonatúj iPhone van a csomagban. Még nagyobb a baj, ha a kisértékű csomag árumegnevezése táplálékkiegészítő szer, és egy teljesen random vámellenőrzés során kiderül, hogy a csomag tartalma 500 gramm fentanilpor – ami körülbelül 200 ezer ember azonnali halálát tudná okozni. Ezek megtörtént esetek…

– De a hamis vámérték és a csempészet nem csak az e-kereskedelemre jellemző! Miért mégis ez a horderejű intézkedés az e-kereskedőkkel szemben?

– Persze, minden típusú áruforgalomban fennáll ezek veszélye, annyi talán a legfontosabb különbség, hogy a „normál” külkereskedelem elsősorban cégek között zajlik, kontrollált, mostanra világszerte nagyjából egységes és átlátható jogszabályi környezetben. Az e-kereskedelemben is vannak nagy, globális cégek: ez az ún. B2C (Business to Customer), azaz üzleti vállalkozástól magánszemély felé irányuló forgalom. Ez már szolgáltatói szemmel kissé nehézkesebb, bár hatóságilag még mindig jobban kontrollálható. Ez az a tipikus szállítás, amikor ismerősök azzal hívnak fel, hogy kaptak „valami vámpapírt”, és fogalmuk sincs, mi az, már „ezerszer” rendeltek az Amazonról, de ilyet még soha nem láttak… És hát nem egyszerű ilyenkor elmagyarázni, hogy valószínűleg értékhatárt léptek. Nekem sem, ismerősként, egy szolgáltatónak pedig még nehezebb. A legnagyobb probléma azonban az ún. C2C (Customer to Customer) forgalomban van, ahol magánszemélyek küldenek magánszemélyeknek árukat, jellemzően rendkívül gyorsan és potenciálisan szinte teljesen láthatatlan módon. Ugyanúgy, ahogy a vámhatóság nem olvas bele a leveledbe, nem fogja kérdezni azt sem, hogy mit rendeltél e-bayen keresztül egy levélméretű kiscsomagban, még akkor sem, ha az egyébként az EU-n kívülről, de ún. „kisértékű”, 22 EUR áruérték alatti csomagként érkezik. Ha a feladód azt írta rá, hogy 10 darab ceruzát kaptál 5 EUR értékben, akkor az a kézbesítőtől akár lehet 10 darab uránrudacska is; azt közúti forgalomban legfeljebb a posta vagy a furtárcég saját röntgengépe fogja kiszúrni, más nagyon nem. Ennél a forgalomtípusnál a szolgáltató és a hatóság is szinte teljesen „vakon” bízik a feladókban. Az ezzel a bizalommal visszaélőket próbálják meg kiszűrni 2021-től.

– De hogy állítja meg ezt a jelenséget a hatóság azzal, hogy áfát és vámot fizettet a jelenleg alakiság nélkül zajló forgalom után is? Egyáltalán hogyan tudják ezt megvalósítani? Van valami adat, hogy a jelenlegi forgalomhoz képest mekkora volumennövekedést jelent ez vámszempontból?

– Az első kérdésedre a választ meg is adtad: jelenleg alakiság nélkül – azaz amihez eddig nem nyúlt hozzá, most hozzá fog nyúlni, és ez önmagában egy visszatartó erő. Az már más kérdés, hogy hogyan. A forgalmi adatokat mi csak becsülni tudjuk, a vámhivatalnak vannak közel pontos számai. Én egy vámhatósági előadásban hallottam az alábbi számpárt: ma Ferihegy durván 300 ezer esetszámot kezel le évente. 2021-től ez a szám: 40 millió!

– Ne viccelj, ezt nem lehet megcsinálni! Ezzel nemcsak az e-kereskedelmet, de önmagukat is teljesen ellehetetlenítik – és pont a kontrollfunkció veszik el, amiért az egészet be szeretnék vezetni!

– Igen, ha hagyományos módon közelítjük meg, valóban, ez a fizikailag kivitelezhetetlen kategória. Nyilván az összes létező uniós szintű szakmai lobbi gőzerővel azon van, hogy ez az egész jogszabálycsomag észszerű keretek között valósuljon meg és használjuk ki pont az e-kereskedelem által sztenderddé vált informatikai lehetőségeket. Nagyon jó iránynak tartom például a feladáskori automatikus e-adóztatást, és külön örülök, hogy a magyar vámhatóság az EU-ban az egyik első vám­igazgatás, amely már most egy ilyen rendszeren dolgozik. A britek például Hard Brexit esetén ezt már azonnal be is vezetik. Ha kilépnek, a Brexit után csak úgy lehet hozzájuk 135 font alatti küldeményt beküldeni, ha a feladónak van UK regisztrációs száma, és negyedévente befizeti ezek után az angol áfát. Azaz ha webshopod van, és rendszeresen Angliába küldözgetsz csomagokat 135 font alatt, akkor Brexit esetén március végétől ki kell fizetned a címzetted helyett az áfát is. Ebbe náluk a Brexittől függetlenül lehet már most is regisztrálni. Mondjuk, abba most ne menjünk bele, hogy ez az e-kereskedelmi árakat hogyan fogja a jövőben módosítani…

– Hát ez, hogy is mondjam, így első hallásra nekem túlmegy a szakmai kihívás kategóriáján, és inkább Tom Cruise és a Mission Impossible zenéje ugrik be…

– Bizony, én is látom magunkat, ahogy szállítmányozóként távol-keleti e-bay eladók padlásáról zsinóron leereszkedve próbáljuk meg minimum 6 számjegyig betarifálni az éppen feladásra előkészített árukat… Összességében azért bízom benne, hogy lesz észszerű megoldás – és az azon való közös gondolkozás egy rendkívül izgalmas és inspiráló folyamat. A csatlakozás előtt éltem ezt át, amikor egyszerre készült az új vámtörvény, az elektronikus árutovábbítási rendszer, egyszerre csatlakozott 10 ország – és én voltam olyan szerencsés, hogy a magyar gazdálkodói oldalt számos alkalommal képviselhettem az ezeket a folyamatokat kidolgozó uniós szemináriumokon. Március végén a Vámigazgatások Világszervezete (World Customs Organisation, WCO) Budapesten tart majd egy négynapos workshopot a kisértékű csomagok témakörében. Ezen az MVSZ, az MLSZKSZ és a cégem vezetősége jóvoltából delegáltként mind a négy napon végig ott lehetek majd – és hát, alig várom! Ez után a négy nap után talán majd megint többet tudunk – és megint talán egy kicsit mindenki más előtt. Na, ezért izgalmas megint…

 

Névjegy

Cartwright Éva az angliai Eurogate-nél kezdte speditőri pályafutását 1996-ban. Ezt követően, 2002-ig az M7 Logisztikai Kft. ügyvezetőjeként egy zalakomári elosztóközpontot irányított. A következő két évre a Volán Tefu / Hungarocamion / Wáberer’s társasághoz igazolt, ahol vámszakág-vezetőként vett részt az összeolvadási folyamatban, illetve az uniós csatlakozásra való felkészülésben. 2004–2006 között a Bertrans-cégcsoporton belül a vámért, a szállítmányozásért, majd később az üzletfejlesztésért felelős vezetőként dolgozott. Ezután visszatért Angliába, a  Eurogate londoni irodájába, ahol a cégcsoport kereskedelmi és marketing­igazgatói feladatait látta el 2015-ig. Hobbiként 2012-ben alapított egy somlói borboltot, ahol jelenleg is gyakran felbukkan hétvégente mint vendéglátó tulajdonos. Tavaly augusztus óta a TNT csapatát erősíti, újra vámvonalon: a TNT Express Hungary Kft. vámügyi vezetőjeként.