A Duna Régió Stratégia

Az EU makroregionális stratégiái viszonylag új keletűek, 2009-ben indult a Balti Stratégia, 2011-ben, a magyar EU-elnökség alatt a Duna Stratégia, 2014-ben az Adriai- és Jón-tengeri Stratégia, 2015-ben pedig az Alpok Stratégia, hangoztatta előadásában a Duna Régió Stratégia (DRS) környezeti kockázatok kezelése prioritási terület magyar koordinátora, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetője.

Gombás Károly, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője

Ennek oka, hogy 2020 után a közösségi finanszírozási politikában a hangsúly átkerül a regionális érdekek érvényesítésére, így a stratégiák képviselőinek az eddigieknél nagyobb ráhatása lesz a források elosztására. A DRS célja ezzel összhangban, hogy a folyó vízgyűjtő területén elhelyezkedő, 100 milliós összlakosú 14 ország (9 EU-s, 5 unión kívüli) közös fellépéssel, az ágazati fejlesztéspolitikák összehangolásával minél hatékonyabban tudjon pénzügyi forrásokat lehívni a dunai hajóút fejlesztésére 12 prioritásterület mentén. Ebből az osztrák-román koordinációban megvalósuló, a belvízi hajóutakkal foglalkozó 1A prioritás a legfontosabb a hajózás szempontjából. (Hazánk Csehországgal a fenntartható energia, Szlovákiával a vízminőség, Romániával a környezeti kockázatok prioritásterületet irányítja.)

A DRS első éveit az útkeresés, felkészülés jellemezte, 2011-2013-ban a legfőbb kihívások feltérképezése, a célterületek priorizálása, akciótervek kidolgozása, a régiós kapcsolatrendszer kialakítása volt a fő irány, húzta alá Gombás Károly. 2014-től, az új uniós pénzügyi időszak kezdetétől azonban elkezdődött a projektek megvalósítása, aminek a legkonkrétabb eredménye a régió összehangolt, közös fejlesztése.

A magyar nemzeti koordinációt a Dunát érintő hajózási ügyekben a Külgazdasági és Külügyminisztérium Vízdiplomáciáért és Vízipari Exportért felelős Főosztályának Duna Régió Stratégia Osztálya végzi, Joó István, a DRS-ért felelős miniszteri biztos vezetésével. Az osztály munkatársai nemzetközi képviseleti, szakmai irányítói feladatokat látnak el, összehangolják a DRS megvalósítását a Duna Transznacionális Programmal. E program első felhívására a magyar vezetésű területeken összesen 576 projektkezdeményezést nyújtottak be, 100 jutott tovább a második fordulóba, végül 55 projekt került kiválasztásra 704 partnerszervezet részvételével. Hazánk aktivitását jól tükrözi, hogy mi adjuk a legtöbb (102) projektpartnert, megelőzve Romániát (96) és Ausztriát (85), valamint Ausztria (15) és Szlovénia (12) után a harmadik legtöbb (11) projektvezetőt.

Idén Magyarország látja el a DRS elnöki feladatait, ami az EUelnökséghez hasonlóan lehetőséget ad arra, hogy a saját igényeink, szempontjaink szerint határozzuk meg a témákat. Az idei prioritások között szerepel további pályázati lehetőségek felkutatása, a DRS-ben érintett nem uniós országokkal (Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegro, Szerbia, Ukrajna) még hatékonyabb regionális együttműködési keretek kialakítása, közös projektek körének szélesítése energiabiztonság, tiszta közlekedés és infrastruktúra-fejlesztés témakörben. Az utóbbi középpontjában az uniós és nemzeti közlekedési politikák közötti kapcsolatok állnak, illetve annak megválaszolása, hogy a regionális/lokális hálózatok miként csatlakozhatnak a nagy távolságú korridorokhoz (TEN-T hálózat, a Duna-medencét keresztező útvonalak).

A jelenleg is zajló hajózási projektek közül az osztályvezető kiemelte az osztrák-román irányítással, 7 ország részvételével futó CEF FAIRway Danube projektet, amely során a Duna hajóút fenntartási főterv végrehajtásához szükséges feltétel- és  eszközrendszereket (kitűzési, előrejelző információs rendszerek, mérőhajó, okosbóják, kitűzőhajók nagy pontosságú mélységmérő berendezése, drón) tesztelik. A Budapesti Műszaki Egyetem vezető partnerségével folyik a többéves Danube Sediment projekt végrehajtása. Ennek keretében részletesen feltárják a folyó hordalékviszonyait, és medermorfológiai vizsgálatokat is végeznek, mindezek pluszinformációkat szolgáltatnak a kitűzési tervekben szereplő kotrások meghatározásához, illetve a hajóút-kijelöléshez. Előkészítés alatt áll a DAREFORT projekt, mely a hidrológiai előrejelzés és a jégmegfigyelés fejlesztésével foglalkozik, míg a DANICE projekt célja a Duna vízgyűjtő jégvédekezési főtervének elkészítése, amire nem az idei események miatt van szükség, már 2013 óta napirenden szerepel. A Duna Bizottság is támogatja ennek koncepcióját, de eddig nem volt olyan program, amelyben ezt a célt támogatni lehetne. Most az Interreg Europe projektben kínálkozik erre lehetőség, német, holland, luxemburgi és finn támogatással.

A cikk a KözlekedésVilág 2017. április-májusi számában jelent meg.